Legújabb művei mögött komoly tudományos és bölcseleti apparátus áll. A díjazott „lebegés a művészetben” című sorozat darabjait elektromágnesek tartják a levegőben. A művész felkutatta Vilt Tibor szobrászművésznek még a hetvenes években papírra vetett vázlatait, de még annak is utánaolvasott, hogy az egyik műhöz felhasznált moha az ókori egyiptomi leletekről is újjáéleszthető. Az „anyag nélkül” sorozat olyan jelenséget használ ki, melyet a NASA dokumentumai is figyelemre méltónak ítélnek, igaz, a konkáv tükrökkel létrehozott valósághű illúzió lehetőségét már a művész által tanulmányozott középkori német kódexek is felvetették. A papíron maradt gondolatok megvalósítása Komlovszky-Szvet, a képzőművész doctus érdeme.
2010 díjazottjai
Dr. Lakatos Péter orvos a gyulladásos bélbetegségekről szóló pályázatáért vehette át a díjat az élettudományi kategóriában.– Az utóbbi évszázadban életmódunk gyökeresen megváltozott, és ez az emésztőrendszerünknek is megterhelést jelent. A hűtőszekrény használata csupán egy tényező, amely megváltoztathatja a bélflórát, így a szervezet védekezési mechanizmusainak működését – mondta el
Lakatos doktor az mta.hu-nak.
Dr. Zólyomi Viktor fizikus, aki a Lancaster University kutatóintézetének tudományos munkatársaként dolgozik, a szén nanoszerkezeteinek vizsgálatáért természettudományi kategóriában nyerte el a díjat.
Demeter Tamás filozófus, a németországi Max Planck Intézethálózat Tudománytörténeti Intézetének munkatársa társadalomtudomány kategóriában kapta meg a kitüntetést. Pályaművében megmutatta: a pszichológia célja az, hogy értelmezhetővé tegye a különböző személyek viselkedését.
Vigyázzon, aki a teremtéssel játszik
Komlovszky-Szvet Tamás neve egyre ismertebb a művészeti körökben. |
| Komlovszky-Szvet Tamás |
− A lebegéssel egy új, szabadabb rendszer jön létre. Az alá sem támasztott, fel sem függesztett szobor azért lehet izgalmas, mert új nézőpontot kínál. Diplomamunkám arra
a gondolatra épült, hogy elektromágnesek segítségével lebegtessünk egy tökéletes formát, egy golyót. Ha már golyó, emlékeztessen a földgömbre, és mohából tettem rá egy kis életet is.
Tehát valóságos kis mesterséges bolygót hozott létre.
− Tulajdonképpen igen. A mohát azért választottam életnek, mert fantasztikus, szinte már örök életű növény, az egyiptomi szobrokon talált maradványokat is fel lehetett éleszteni. A diplomamunkámban tehát a technikai apparátust belerejtettem egy gömb alakú lámpába, amely a napot szimbolizálta, és alatta lebegett a gömb. Egy hétig tartott a diplomakiállítás. Tudtam és meg is mondtam, hogy ez idő alatt a moha túlburjánzik, ezért a bolygócska lezuhan majd, katasztrófa történik. Ebben volt humor is meg komoly üzenet: ha már a teremtéssel játszadozunk, akkor nagyon kell vigyáznunk az egyensúlyra.
A Talentum-díjjal jutalmazott „lebegés”-sorozat olyan tárgyak képeit vetíti elénk, amelyek nincsenek is, vagy legalábbis ott nincsenek, ahol elénk vetülnek.
− A világot ma több mint 90 százalékban látással észleljük, és ha én pont a látást aknázom alá, frissíthetem az emberek gondolkodásmódját. Érdekes lehet, hogy az anyagias mai világunkban anyagtalan szobrot hozok létre. Ráadásul van benne egy dupla csavar is: annak érdekében, hogy a tükröződés létrejöjjön, nekem igen értékes anyagokat, aranyat és ezüstöt kell felhasználnom. A csillogó kis tárgyakon azonban átnyúlhatunk: a szobrocskák igazi értéke nem
a színesfém árában, hanem a mögötte álló gondolatban rejlik.
Az MTA elnökétől vette át a Talentum-díjat. Erről óhatatlanul az ember eszébe jut, hogy milyen kapcsolat van tudomány és művészet között? Igaz-e, hogy bennük az emberiség közös jobb és bal agyféltekéjének működése egyesül?
− Engem amióta csak tárgyakat hozok létre, izgat a tudomány és a képzőművészet kapcsolata. Valóban: a kreativitás és a logika a kutatók szerint más és más agyféltekékhez kapcsolódik. Pedig kézenfekvő, hogy ha együtt használjuk a két adottságot, akkor jobb eredményre juthatunk. Ezt az oktatás is bizonyítja: ahol több kreatív óra van, ott hatékonyabb a logikai tárgyak oktatása is. A tudomány és a képzőművészet kapcsolata engem is hasonló okok miatt érdekel. Számomra a kutatás nem csak azért fontos, mert műveim létrehozásához technológiai ismeretekre, kísérletezésre is szükség van. Engem nem csak a technikai részletek érdekelnek, de a gondolati háttérnek is utánajárok: a kettőből csak együtt lehet műalkotás.
A kultúra ágainak közös törzse
Vélemény – Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke
A tehetség különleges természeti kincs, a világ fejlett államainak legfontosabb alapanyaga és hazánk ebben egyedülállóan gazdag. Ez a természeti kincs azonban csak akkor ér valamit, ha felfedezik, hasznosítják és gyarapítják. A Kenyeres Sándor üzletember által létrehozott
20 000 eurós elismerésre 35 évesnél fiatalabb tudósok és művészek is pályázhatnak, azt évente négyen kaphatják meg.
Természetes, hogy egyszerre díjazzanak tudósokat és művészeket, hiszen az alkotó erő, a tehetség megnyilvánulásai egy tőről fakadnak, összetartoznak. Ezt példázhatja az az ünnepség is, amelyet néhány éve a Matematikai és Fizikai Lapok szerkesztőségében tartottak: meglepő volt, hogy a középiskolás korukban díjazottak között számos vezető humán értelmiségi, köztük például Esterházy Péter író is ott volt. A történelem tanulmányozása egyértelművé teszi, hogy a tudomány és a művészetek felvirágzása együtt jár azokban a társadalmakban és közösségekben, amelyek megbecsülik a kultúrát. Ezért is olyan fontos a tehetséggondozás: az idejében adott elismerés egy fiatalember alkotókedvét megsokszorozhatja, ám ha akkor elmarad, később már nem lehet pótolni.
Örülnünk kell tehát, hogy közéletünkben a nagy állami szervezetek mellett egyre több civil szerveződés is szükségét érzi annak, hogy a tudományos és a művészeti alkotómunka iránti elismerését díjak formájában is kifejezze.
Logikai játék a számokkal
