1990. május 2. - Fidesz: 2, FKGP: 3, KDNP: 1, MDF: 8, MSZP: 5, SZDSZ: 8 független: 1. Összesen: 28 nőképviselő (a megválasztott képviselőkből a nők aránya 7,0 százalék).

1994. június 28. - Fidesz: 1, FKGP: 2, KDNP: 1, MDF: 6, MSZP: 22, SZDSZ: 11. Összesen 43 nőképviselő (11,2 százalék).
1998. június 18. - Fidesz: 10, FKGP: 3, MDF: 1, MIÉP: 1, MSZP: 14, SZDSZ: 3. Összesen 32 nőképviselő (8,3 százalék).

2002. május 15. - Fidesz: 9, MDF: 1, MSZP: 23, SZDSZ: 2. Összesen 35 nőképviselő (9,07 százalék).

A 2002-2006-os parlamenti ciklus végén az Országgyűlésben ugyancsak 35 nőképviselő ült, de más megoszlásban, mint a ciklus elején: a Fideszben és az MDF-ben nem változott a nők aránya, míg az MSZP-nek 22, az SZDSZ-nek pedig 3 nőképviselője volt.

2006. április 23. - Fidesz-KDNP: 12, MDF: 1, MSZP: 25, SZDSZ: 2. Összesen 40 nőképviselő (10,36 százalék).
2006-2010-es parlamenti ciklus végén az Országgyűlésben már 43 nőképviselő ült: Fidesz: 11, KDNP: 2, MSZP: 26, SZDSZ: 3, független: 1 (A női képviselők aránya 11,14 százalékra emelkedett).

A 2010. május 14-én megalakuló Országgyűlésben 35 női képviselő foglal majd helyet: a Fidesz-KDNP listáján bejutott 22 nő közül 20-an a Fidesz, ketten a KDNP padsoraiban ülnek. Az MSZP- és az LMP-frakcióban 5-5, míg a Jobbik tagjai között 3 képviselőnő kezdi meg a törvényhozói munkát. A nők aránya 9,07 százalékra csökkent.