a húsz évvel ezelőtti vagy a mai gazdasági rendszer keretein belül utalunk rájuk. A tárlat arra mutat rá, hogy ezek nem csupán a rideg, számszerűsíthető terminológia részét képező kifejezések, hanem mindennapjainkat alakító tényezők is. A tárlat összképét árnyalja az is, ahogyan a piacgazdaság és a múlt öröksége, a szocialista tervgazdálkodás eszmerendszere ütközik. A kiállítás egyes darabjai azt is vizsgálják, hogy miként hatott a társadalmi átalakulásra a magánosítás folyamata.
30 művész és kollektíva alkotásait vonultatja fel a tárlat, ezek mindegyike a régió elmúlt húsz évének gazdasági folyamataira és jelenségeire reflektál.
A piacgazdasággá alakuló tervgazdálkodás nagy reményeket ébresztett mindenkiben az életminőség átalakulását illetően, ma mégis gyakorta kézzel fogható a nosztalgia az „átkos” évei irányában, miközben újfajta túlélési formák alakultak ki. Ezeknek az éveknek gazdasági válságát a jelenlegivel is szembesíti a tárlat. A Lengyelországtól Örményországon át Horvátországig tartó utazás a jövő ígéretével indul, s addig jut el, ami abból megvalósult – a formálódó illúziók a valóságig vezetik el a látogatót.
Logikai játék a számokkal
