Tizenöt ország, három kategória és legfeljebb öt perc – tegnap díjátadással zárult le a Metro Video Challenge magyar versenye. A kategóriákban győztes fimmel pályázók, azaz Makovinyi András – aki a kedvenc időtöltésem kategóri-
ában a nemzetközi versenyen is első helyezett lett –, Takács László és Pál Viktória nagy értékű vásárlási utalványt, csúszdaparkbelépőket és oklevelet kaptak. Emellett az Üvegtigris 3 forgatására is ellátogathatnak majd.

A pályázaton a Városom, Barátaim és én, illetve Kedvenc időtöltésem kategóriákban elkészült videók közül helyi zsűrik válogatták ki a legjobbakat. Nálunk Pataki Ági és Hutlassa Ta-
más producerek, valamint Herendi Gábor rendező töltötte be ezt a tisztséget. A nemzeti nyerteseket önök, azaz olvasóink szavazták meg, az abszolút nyerteseket pedig nemzetközi zsűri választotta meg. Az abszolút kategória-győztesek nevét, arcát és a velük készített interjúkból munkásságát is megismerheti lapcsaládunk 17 millió olvasója. Emellett kétezer euró értékben tehetnek utazást valamelyik olyan
városba, ahol kiadják lapcsaládunk egyik tagját.

A Metro Video Challenge nemzetközi győztesei:

Városom: Silas Addington és Anders Devantier, Dánia
Barátaim és én: Sztanyiszlav Iljin, Oroszország
Kedvenc időtöltésem: Makovinyi András

Vélemények

A filmeket „előválogató” zsűritagok néhány mondatban elmondták véleményüket a magyar kategóriagyőztes alkotásokról.

PATAKI ÁGI
BMX: „Nagyon tetszett, mert nagyon friss, dinamikus, abszolút professzionális. Akár multik reklámfilmje is lehetne,
összetetten jó.”

Összeillünk: „Ötletes, kedves, finom, harmonikus az egész film. Zenéje, mondanivalója, ötlete, megvalósítása egységet
alkot. Könnyű volt rá emlékezni, és szerintem meg is fog maradni.”

Az út: „Nagyon jó alapötlet, jól is van megcsinálva, egy kicsit a fekete-fehér és a színes részektől didaktikus. Tetszik, jónak tartom, de vannak kritikai megjegyzéseim is.”

HUTLASSA TAMÁS
BMX: Nagyon hálás téma, ügyes, szinte profizmusba hajló feldolgozás.

Összeillünk: A legédesebb videó, mivel a hangsúly nem a technikán, hanem a jó ötleten volt.

Az út: Azért különbözött a többi videótól, mert egy tematika, koncepció vonult végig a filmben.

HERENDI GÁBOR
BMX: Technikailag egy magas színvonalú, kifejezetten jó sportfilm. Mondhatnám, profi munka.

Összeillünk: Ennél a filmnél a kreativitást értékeltem. Ezen látszik, mennyit számít a filmkészítésben egy jó ötlet.

Az út: A film érzékeny problémafelvetése tetszett. Először a város szép, majd a sötét oldalát mutatja be, mindöszsze néhány percben.

„My fun”

A Kedvenc időtöltésem kategóriát Makovinyi András és Major Gyula nyerte a BMX Street című videóval, amellyel nemcsak magyar, hanem nemzetközi győztesek is lettek.



Hogyan kötődnek a BMX-ezéshez, miért ez lett
a videó témája?
Makovinyi András: A videóban szereplő Veres Márknak készítünk egy hosszabb filmet, ennek a másfél perces trailerével indultunk a versenyen. Maga a film még nincs kész, de sokan kérdezték, látható-e valami már belőle. A BMX-filmek elég speciálisak, mert a trükköket vágatlanul kell bemutatni.

Látható, hogy nem most kezdtek a filmezéssel foglalkozni.
M. A.: Úgy három éve kezdtük hobbifilmesként. Gyuszi az operatőr, én vágok vagy rendezek, de közben egy filmes cégnél is dolgozom vágóként.
Major Gyula: Régebben operatőrként dolgoztam, de a közös filmezés megmaradt.

Nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi díjat is megnyerték a kategóriában. Mit gondolnak, miért?
M. Gy.: Maximálisan leköti az embert a videó, mindenki számára érdekes és látványos.
M. A.: Azoknak is érdekes, akik nem szeretik a BMX-et. Megmutatjuk azt az oldalát, amikor szinte a fizika törvényeit
meghazudtoló trükköket csinálnak.

„My Friends”

Pál Viktória Összeillünk című kisfilmje lett a My Friends kategória magyar nyertese.



Miért pont ezt a kategóriát választotta?
– Nem tudtam sokáig eldönteni, hogy ebben vagy a My City kategóriában induljak. A film, ami végül megvalósult, rögtön az első ötletem volt: négy barátnőm hátára hatalmas puzzle-
darabokat szereltünk, ebben járják a várost, és a film végére egymásra találnak. Először azonban nekem is túl nyálasnak, túl romantikusnak tűnt, így elvetettem az ötletet. Végül
a lakótársam beszélt rá. Mivel ő építészhallgató, segített beszerezni a kartonokat, és kivágni a puzzle-darabokat.
Már csak azt kellett kitalálni, hogyan rögzítsük a hátunkra.

A forgatás elég érdekes lehetett. Milyen tapasztalataik voltak?
– A felvétel egy délután volt, pont akkora értünk az Alagúthoz, a film zárójelenetéhez, amikor sötétedni kezdett. Sokan megnéztek minket, és odajöttek kérdezni, hogy
mit forgatunk. De alapvetően jól álltak hozzá az emberek a munkánkhoz, egy könyvesboltban is forgathattunk.

My City

Takács László Az út című filmjével nyerte a Városom
kategóriát a magyar versenyben.




Budapest két arcát mutatja be a kisfilm – régóta megvolt már a terv, hogy erről videót készítsen?
– A film ötlete erre a versenyre született. Az persze régóta foglalkoztatott, hogy vajon jó irányba halad-e Budapest, mivel sok rosszat látok és hallok városunkban.

Milyen technikával készítette a nyertes videót?
– Egyetlen mini-DVD-s videokamerával, amihez eddig állványom sem volt. Most, a verseny miatt vásároltam meg, mivel a kiírás honlapján a jó tanácsok közt az is szerepelt, hogy vegyünk állványt. Én ezt meg is fogadtam.

Kikkel dolgozott együtt a versenyfilmen?
– A volt szobatársammal, ő a videó főszereplője.

Mi foglalkoztatja leginkább a filmezéssel kapcsolatosan?
– Szerintem egy film akkor igazán jó, ha jó az ötlet. Ha ezzel gond van, akkor hiába lesz akármilyen jó a technikai háttér, nem fogja meg az embert, pedig ez volt a fontos ennél a versenynél is.

Kialakulóban a „magyar Hollywood”?

Interjú Pataki Ági üzletasszonnyal, producerrel.

Egyre több amerikai produkció forog Budapesten és a környékén. Valóban kialakulóban a „magyar Hollywood”?
– Két dolog elengedhetetlen ehhez: egyrészt olyan törvényi és gazdasági feltételeket, környezetet kell teremtenünk, ami vonzóvá teszi az országot, másrészt az adottságok játszanak szerepet a dologban, arról pedig „nem tehetünk”, hogy jó helyen élünk.

Kik a fő versenytársaink?
– Nagyon nagy versenyben vagyunk Prágával, de a 20 százalék kedvezmény meghozása fontos lépés volt ahhoz, hogy a filmipar életben maradjon és virágozzék. Remélem, ezt sokáig meg tudjuk őrizni. Ez hozta meg az infrastruktúra bővülését, és ezért érdemes idejönniük hollywoodi produkcióknak.

Ez miért jó a magyar filmnek?
– Áttételesen lesz haszna az élő, működő filmipar révén. A „magyar Holly-wood” segíti a magyar filmet – jó szakemberek, infrastruktúra, lehetőségek, ami versenyhelyzetet is kínál. Szakemberekért, ipari háttérért zajlik majd ez, ami megnehezíti a helyzetet, de minőségi javulást is eredményezhet. És nem mindegy, hogy csak a helyszíneket veszik igénybe a külföldi filmesek, vagy alapoznak a magyar szakemberekre is.

Ismerjük-e a vizuális nyelvet?

Hutlassa Tamás producert (A miniszter félrelép, Kontroll) kérdeztük.

A technikai lehetőségek ma már mindenkiek adottak, de tudunk-e képekben, videókban beszélni?
– Ma már mindenki könnyen hozzáfér a profi és amatőr mozgóképekhez, bárhol is készültek a világon. Az emberek figyelik mások munkáját, látják a hatáskeltő elemeket, eszközöket, és fel is tudják használni saját filmjeikben. Ez a legintenzívebb audiovizuális képzés, amelyben akarva-akaratlanul mindenki részt vesz. Ráadásul ezek az anyagok borzasztó gyorsan és erősen hatnak egymásra.

Az intenzív kölcsönhatás a színvonalat is emeli?
– A minőség kérdése elég megfoghatatlan, hiszen az sem egyértelmű, milyen mércét állítsunk az amatőr alkotásokkal szemben. Ám ebben a nagyon gyors körforgásban mindenki mindig a legkorszerűbb filmnyelvet használja, anélkül, hogy tanulták volna.

A hihetetlen mennyiségű videó miatt sokkal nehezebb kitűnni a tömegből, mint korábban.
– Aki nem foglalkozik filmezéssel, az is őrületes mennyiségű spamet és mozgóképet kap. Nagyon érdekesnek kell lennie egy filmnek ahhoz, hogy megnézzem, főleg, hogy továbbküldjem. Emiatt a hivatásos filmkészítőknek is nehezebb dolguk van. Például egy reklámfilmnél ma már nem elég egy vicces ötlet, mert az interneten húsz sokkal viccesebb található.

Egyre versenyképessebbek a magyar filmek?

Herendi Gábor rendező és producer (valami Amerika 1, 2, Lora, Magyar Vándor) válaszol.

Az idei szarajevói film­fesztivál fődíjáért három magyar mű is indul. Ennyire versenyképesek lettek a magyar filmek?
– Inkább azt monda­nám, hogy jó irányba mennek a dolgok. Meg­jelent egy új, feltörekvő filmes generáció, akik megtalálták a maguk sajátos formanyelvét. Erre pedig, úgy tűnik, vevők a filmfesztiválok zsűrijei. Itthon egyre gazdagabb a film­kínálat. Ezt in­kább a minőségre, mint a mennyiségre értem.

A fesztiválos sikereket át lehet váltani közönségsikerre is?
– Jó lenne átváltani, de a világon egy országról sem tudok, ahol a sikeres fesztiválfilm mindenképpen sikeres közönségfilm is lenne. A fesztiválok mindig egy szűkebb rétegnek szólnak. De kellenek a jó magyar közönségfilmek is, melyek visszahozzák a mozikba az embereket. Az átfedés azonban ritka.

Hogyan látja a következő magyar filmes generációt?
– Ez is olyan, mint a foci: akkor lesz jó, ha van megfelelő után­pótlás. Itthon is ki fog termelődni az internetes generációból az a réteg, amely bizonyítani fog a filmezésben. A kiválasztáshoz sokkal nagyobb a merítés, hiszen a filmkészítés beköltözött az otthonokba, a zse­bek­ben van a szükséges technológia. A film­gyártás körüli titokzatosság megszűnt.