Látják-e benne magukat, elgondolkodnak-e azon, hogy milyen kiszolgáltatottá tesz a mértéktelen, kontroll nélküli alkoholfogyasztás? Megéri-e feszültségoldóként használni az alkoholt az ismerkedésben egy olyan helyszínen, ahol a kivételes zenei programok és a mindenre nyitott fiatalok játszák a főszerepet? Segítenek-e a túlzott alkoholfogyasztás következményeitől szenvedő társukon a többiek, vagy csak kinevetik? – ilyen és ehhez hasonló kérdéseket vetnek fel a kisfilmek.

„Hol a határ? – Láss tisztán, dönts felelősséggel!”

Ezzel az újszerű, eddig nem használt eszközzel igyekezett megszólítani a mértéktelen és felelőtlen alkoholfogyasztás kapcsán a leginkább veszélyeztetett fiatalfelnőtteket a kezdeményezés ötletgazdája, a Heineken Hungária Zrt. A „Hol a határ? – Láss tisztán, dönts felelősséggel!” főcímsorral futó, szakmai együttműködéseken alapuló programjához a társadalmi problémákra talán leginkább érzékeny és ezeket legjobban megfogalmazni tudó alkotóközösséget, a Krétakört kérte fel közreműködőnek. Az együttműködés egy figyelemfelhívó kisfilmmel indult, és a Heineken Hungária által támogatott zenei fesztiválok – VOLT, Heineken Balaton Sound – helyszínein futó akciósorozattal folytatódott. A program ahhoz kíván segítséget nyújtani, hogy felelősen és önállóan tudjunk dönteni alkoholfogyasztási szokásainkról.

A helyszíni performanszokat rögzítő videók, valamint a performanszok kapcsán készült interjúkban a megkérdezett fiatalok meglepő őszinteséggel, önkritikával vallanak az alkoholfogyasztáshoz mint feszültségoldó technikához, és a társas befolyásolhatósághoz fűződő viszonyukról. A beszélgetések tovább árnyalják a múlt év során, az EIKKA ifjúságkutató szakemberei által a Heineken Hungária megrendelésére készült kutatások eredményét: a preventív aktivitásnak a fiatalabb korosztályok felé kell fordulnia, de ennek előfeltételeként a hozzájuk vezető út mellett meg kell találni a közös nyelvet is.

„Ön szerint ki tekinthető alkoholistának?”

A program és a kutatás eddigi eredményei

A 2009-ben indított kezdeményezésben látszólag egymástól távol álló szervezetek vállalták a csapatmunkát: az alkoholgyártóból, a fiatalfelnőttek életmódját kutató szociológus társaságból, a fiatalok közösségi szórakozásának teret biztosító programszervezőből, valamint a programokat kommunikáló médiatulajdonosból álló team közös összefogással, célzott kutatással és preventív kommunikációval kívánta felhívni a fiatal felnőttek figyelmét az előttük álló kihívásokra.

A program keretében sikerült kibővíteni a fiatalfelnőttekre jellemző feszültségoldó technikák közül az alkoholfogyasztási szokások, tendenciák és motivációk ismereteit, melyek számos ellentmondásos motívumra hívták fel a figyelmet.



1. Szocio-demográfiai ismérvek: a vizsgálat célcsoportja a 18-35 éves korosztály volt. Ez a korosztály teszi ki a minta mintegy 80%-át. A mintán belül a férfiak, továbbá a fővárosban élők némileg erőteljesebb felülreprezentáltsága tapasztalható. A válaszadók valamivel több, mint fele gazdaságilag aktív státusú és rész-, vagy teljes munkaidős állásban dolgozik, továbbá mintegy 27%-a jelenleg is tanulmányokat folytat. Az alkoholfogyasztás szempontjából a minta három főbb csoportból áll össze: 35% a legalább heti, 25% a havi rendszerességgel alkoholt fogyasztók aránya, a válaszadók mintegy 30%-a pedig ennél is ritkábban fogyaszt alkoholt.





„Ön szerint melyik károsabb?”


2. Az alkoholfogyasztás megítélése: az alkoholfogyasztás káros megítélése relatíve alacsony. A válaszadók mintegy fele gondolja kifejezetten károsnak a nagy mennyiségű, alkalmi alkoholfogyasztást. Továbbá, meglehetősen alacsony azok aránya (15%), akik kifejezetten károsnak tartják a kismértékű, ám rendszeres alkoholfogyasztást. Mindemellett igen magas (80%) azok aránya, akik az alkoholfogyasztást csakis mértéktartás mellett tartják elfogadhatónak.

3. Az alkoholfogyasztás negatív következményei: a mindennapi élet gondolkodássémáinak tekintetében a válaszadók alapvetően az önmegvalósításban hisznek, és kevésbé gondolják azt, hogy a környezetüknek nagy hatása lenne életük alakulására. Ennek fényében 90% feletti azoknak az aránya, akik szerint az alkoholfogyasztás ténye és mértéke teljes mértékben egyéni döntés függvénye/eredménye, a válaszadók számottevő része - vagyis 10 válaszadó közül legalább 9 - úgy gondolja, hogy a mértéktartó alkoholfogyasztás teljes mértékben egyéni döntés.



Mértéktelen alkoholfogyasztás és az ebből fakadó negatív tapasztalatok:


A mértéktelenség okait tekintve egyéni szinten, a válaszadók személyére vonatkozóan meghatározó tényezőként jelenik meg a társaság, vagy a buli hangulata. A mértéktelen alkoholfogyasztás legsúlyosabbnak ítélt negatív következményei egyéni vonatkozásban elsősorban a családi/párkapcsolati problémák, személyközi konfliktusok, valamint az egészségkárosító hatás. A kérdés társadalmi vetületét tekintve az alkoholfogyasztás közlekedési balesetek növekedéséhez való hozzájárulásában, családi/párkapcsolati problémák előidézésében, illetve a bűnözés és erőszak megnövekedésében játszott szerepe hangsúlyozódott ki.

„Ön mit tekint mértéktelen alkoholfogyasztásnak? Mit jelent Ön számára a mértéktelen alkoholfogyasztás?”


Ez a sorrend az általános vélekedés esetén némileg másképp alakul. Döntő vagy számottevő tényezőként a válaszadók az önfegyelem, önkontroll hiányát említi legnagyobb arányban (78%). Másodikként a családi, párkapcsolati problémák következnek (75%), a társaság pedig a harmadik legtöbbek által relevánsnak tartott tényező.

Kötelező érvényű ajánlások, amelyeket sohasem szabad szem elől téveszteni:
– csak 18 évnél idősebb személyek fogyaszthatnak alkoholt
– a nők naponta legfeljebb 1-2, a férfiak legfeljebb 2-3 egység alkoholt fogyasszanak el (egy egység alkohol 2,5 dl sörnek felel meg)
– ne fogyassz alkoholt munka, vezetés vagy bármilyen gép üzemeltetése előtt és közben
– terhességed ideje alatt saját magad és magzatod védelme érdekében ne fogyassz alkoholt
– ne fogyassz alkoholt ha gyógyszert szedsz