„Habár az új Széchenyi Terv csak szeptemberre készül el, és 2011 januárjában indul az új program, az eddig ismerhető fejlesztési terv jó irányokat vázol fel. Lakásprogramjának több pontját már korábban is meg lehetett-, sőt meg kellett volna lépni. Nyilvánvalóan visszaköszön a tíz évvel ezelőtti kormányzati program, de most mások a körülmények: kisebb a költségvetés, kisebb az állami támogatási lehetőség. Ebben az új, korlátozott gazdasági helyzetben kell megtalálni azokat a forrásokat, amelyek szükségesek azokhoz a lépésekhez, amelyek a lakáspiacot mobilabbá-, és egyáltalán piacképesebbé tudják tenni.” - mondta Borsi László. „Jó ötletnek tartom a devizahitelezés megszüntetését is, bár szerintem nem feltétlenül az államnak kellett volna intézkednie, hanem az embereknek kellett volna rendesen elolvasniuk a szerződést és nekik kellett volna jobban átgondolniuk, mekkora terhet tudnak vállalni egy esetleges kedvezőtlen árfolyamváltozás esetén.”
Fontossá válik az öngondoskodás
Az Új Széchenyi Terv egyébként a lakás-előtakarékosságot, mint az öngondoskodás egy fontos fajtáját emeli ki. A vitairat szerint, több ügyfél nagyobb kölcsönt vehet majd fel a minimális megtakarítási időszak (négy év – a szerk.) előtt. „A nagyobb hitelösszeg a hosszabb (a jelenlegi legfeljebb nyolcról például tíz évre növelt) állami támogatási futamidő eredménye lehet, illetve a támogatás esetleges emelése is ilyen hatással járna.” - mondta lapunknak Dr. Ferencz Iván, a Fundamenta jogtanácsosa.Egyre nagyobb összegek
Magyarországon 1997 óta működnek a lakás-takarékpénztárak. A konstrukció lényege változatlan: a pénztárak a náluk lakáscélra takarékoskodó ügyfelüknek fix és alacsony kamatozású forint hitelt nyújtanak. „Az állam természetes személyek esetén maximum évi 72 ezer forint, társasházak és lakásszövetkezetek esetén lakásszámtól függően akár évi 324 ezer forint támogatást ad a megtakarítással arányosan, amellyel a saját erő képzését, az öngondoskodást honorálja, és nem a már eladósodott adóst próbálja meg utólag segíteni. Nyolc évig vehető igénybe. Az elmúlt 13 év során a szabályok fokozatosan rugalmasabbá tették a konstrukciót, többek között szélesedett a lakáscélú felhasználás eseteinek köre és lehetőség nyílt a lakáscélú hitel (áthidaló kölcsön) 2 évnél korábbi felvételére is. Nőttek több lépésben – utoljára 2006-ban – a szerződéses összegek, közelítve a lakás-takarék szerződéses összeget a lakáspiaci árakhoz. A reálérték megőrzése azonban továbbra is fontos kell, legyen.” - mondta Ferencz.
Magyarországon 1997 óta működnek a lakás-takarékpénztárak. A konstrukció lényege változatlan: a pénztárak a náluk lakáscélra takarékoskodó ügyfelüknek fix és alacsony kamatozású forint hitelt nyújtanak. „Az állam természetes személyek esetén maximum évi 72 ezer forint, társasházak és lakásszövetkezetek esetén lakásszámtól függően akár évi 324 ezer forint támogatást ad a megtakarítással arányosan, amellyel a saját erő képzését, az öngondoskodást honorálja, és nem a már eladósodott adóst próbálja meg utólag segíteni. Nyolc évig vehető igénybe. Az elmúlt 13 év során a szabályok fokozatosan rugalmasabbá tették a konstrukciót, többek között szélesedett a lakáscélú felhasználás eseteinek köre és lehetőség nyílt a lakáscélú hitel (áthidaló kölcsön) 2 évnél korábbi felvételére is. Nőttek több lépésben – utoljára 2006-ban – a szerződéses összegek, közelítve a lakás-takarék szerződéses összeget a lakáspiaci árakhoz. A reálérték megőrzése azonban továbbra is fontos kell, legyen.” - mondta Ferencz.
A gazdasági válság és annak társadalomra mért hatásai – érdekes módon – nem szorították háttérbe az előtakarékoskodást. A megtakarítási hajlandóság alig romlott. „Az a benyomásunk, hogy a válság miatt igen sokan ráébredtek arra, hogy fel kell készülni a rosszabb időkre, tartalékokat kell képezni. A lakás-takarék ennek egy igen kedvező formája, hiszen lakni kell valahol, és ha már van lakásunk, abban előbb-utóbb korszerűsíteni, javítani kell valamit, tehát jobb az ilyesmire időben felkészülni. A válság felértékelte a kiszámítható feltételekkel működő, biztonságos lakás-takarékpénztári rendszert. Németországban például a válság hatására nőtt a lakás-takarékpénztári szerződéskötések száma - tanulhatunk tőlük.” - jegyzi meg Dr. Ferencz Iván.
Pénzt, de rögtön
Az emberek azonban még mindig inkább hitelt vesznek fel, mint hogy takarékoskodjanak. Jelenleg több mint 550 ezer betét- és 42 ezer hitelszerződést kezel a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. „Az hogy csak ennyit, egyrészt a lakás-takarék jogszabályokba épített korlátoknak, másrészt a korábbi deviza (főleg svájci frank) alapú hitelek boom-jának tudható be, hiszen ezek kamatszintjével és futamidejével a mi módozataink nem tudtak versenyezni, az ügyfelek jelentős része inkább bankhitelt vett fel. Most azonban a kereskedelmi bankok hitelezési lehetőségei drasztikusan beszűkültek, nálunk viszont lenne kihelyezhető forrás, ezért reméljük, hogy az említett korlátokat jelentősen enyhíti a jogalkotó.”- jegyzi meg a vezető jogtanácsos.
Kevesebb mint húszezer forint havonta
A magyarok nem túl takarékoskodók. Megközelítőleg a lakosság 12%-ának van szerződése a két lakás-takarékpénztár valamelyikénél. „Ez jelentősen elmarad a többi lakástakarékos országtól (Ausztria, Németország, Szlovákia, Csehország), ahol a lakosság 30-65%-ának van szerződése. Célunk, hogy 5-7 éven belül Magyarország is elérje legalább a 20%-ot.” Havonta kevesebb mint húszezer forintot takarékoskodnak átlagosan a magyar emberek. „A Fundamenta megtakarítóinak körülbelül 40%-a használja ki maximálisan az állami támogatást, ami havi 20 ezer forint megtakarítást jelent. Az átlagos megtakarítás ennél valamivel alacsonyabb, kb. 14-15 ezer forint, hiszen ennél kisebb összeget is érdemes megtakarítani, akár már havi 3000 Ft-ot is.”
A hitelesek negyede „visszacsinálná” az egészet
Nagyobb szigorra lett volna szükség
Ma már nem vehet fel akárki hitelt. A bankok nagyon keményen megvizsgálják a hitelfelvevők anyagi helyzetét. „Ezt már korábban meg kellett volna lépni. Nem lenne ennyi baj. Igaz, hogy a lakáspiac nem járt volna olyan jól, hiszen nem lett volna ekkora kereslet, de az emberek legalább nem kerültek volna ekkora bajba. Ehhez kellett volna egy bérlakás program, amely elindítását az előző kormány sajnos elszalasztotta. Manapság nagyon nehéz hitelhez jutni. Olyan feltételeket szabnak, amelyeket az emberek zöme nem tud teljesíteni, mert nincs munkahelye, nincs olyan állandó keresete, amire a bankok garanciát tudnának adni (a kereset 50 százaléka fölé nem mehet a törlesztőrészlet mértéke – a szerk.), és sokan egyéb beszámított ingatlanfedezettel sem rendelkeznek.” - jegyzi meg a lakásszakértő.
Borsi László szerint a bérlakás-kérdés már régóta égető probléma. „Magyarország bérlakás állomány aránya 8-9 százalék. Sehol a világon – de főleg Európában – nem ilyen alacsony. De nem is a statisztika miatt kell a bérlakások számát növelni! Olyan társadalmi igény mutatkozik iránta, ami megkerülhetetlenné teszi ezt. A devizahitelt felvett emberek döntő része kényszertulajdonos: bele lettek hajtva a hitelfelvételbe, mert nem volt elegendő számú és minőségű bérlakás. Egy nem túl régi felmérés szerint, az emberek 20-25 százaléka kijönne a tulajdonból és bérlakásba menne, mert nem tudja sajátját fenntartani! Vagyis: olyan lehetetlen helyzetekbe kerülnek – főleg manapság – az emberek, hogy nincs más választásuk. A tulajdon, a piaci bérlakás és a szociális bérlakás nagyon fontos tényezők. Ebből az első kettő megoldott dolog. Most a szociális bérlakás kérdése van napirenden. Ha ezek arányát fel tudnák hozni 15-16 százalékra, majd néhány éven belül 20 százalékra, akkor már jó eredményt lehetne elérni.”Ma már nem vehet fel akárki hitelt. A bankok nagyon keményen megvizsgálják a hitelfelvevők anyagi helyzetét. „Ezt már korábban meg kellett volna lépni. Nem lenne ennyi baj. Igaz, hogy a lakáspiac nem járt volna olyan jól, hiszen nem lett volna ekkora kereslet, de az emberek legalább nem kerültek volna ekkora bajba. Ehhez kellett volna egy bérlakás program, amely elindítását az előző kormány sajnos elszalasztotta. Manapság nagyon nehéz hitelhez jutni. Olyan feltételeket szabnak, amelyeket az emberek zöme nem tud teljesíteni, mert nincs munkahelye, nincs olyan állandó keresete, amire a bankok garanciát tudnának adni (a kereset 50 százaléka fölé nem mehet a törlesztőrészlet mértéke – a szerk.), és sokan egyéb beszámított ingatlanfedezettel sem rendelkeznek.” - jegyzi meg a lakásszakértő.
Logikai játék a számokkal
