A budapesti Vérhalom téren beszédek nem hangzanak el, mindössze eléneklik a Ha én rózsa volnék cím? Bródy-dalt.

Id?pont: február 10., 16 óra
Helyszín: Budapest, Vérhalom tér 7. 
További információk az eseményhez kapcsolódó Facebook-oldalon.

Szerenáddal köszöntik a kilencvenedik születésnapját ma ünnepl? Göncz Árpád volt köztársasági elnököt budapesti otthonánál.

A köszöntést Bródy János zenész, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció elnöke, Konrád György író, az SZDSZ alapító tagja és Kuncze Gábor, a szabad demokraták korábbi elnöke kezdeményezte.

Tájékoztatásuk szerint a budapesti Vérhalom téren beszédek nem hangzanak el, mindössze eléneklik a Ha én rózsa volnék cím? Bródy-dalt

A szervez?k - akik számítanak a volt köztársasági elnök tisztel?inek részvételére a szerenádon azt írták közleményükben, hogy Göncz Árpád plebejus-polgár államf?ként kifejezte a nemzet egységét, nem tett különbséget magyar és magyar között, ha betartották az alkotmányos demokrácia szabályait, függetlenül attól, hogyan éltek és miben hittek. Hozzátették, Göncz Árpád demokrata maradt a Kádár-rendszer alatt, és meg?rizte eszméit az 1990 utáni politikai küzdelmekben is. "Kikezdhetetlen életútja, szerénysége, embersége és bölcsessége iránymutató lehet mindannyiunk számára" - olvasható közleményükben.

Háttér

Göncz Árpád író, m?fordító az els? szabad választások után az Országgy?lés házelnöke lett, így ? látta el az ideiglenes köztársasági elnöki teend?ket is. A Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége (amelynek alapító tagja volt) megegyezése nyomán 1990. augusztus 3-án a parlament öt évre ?t választotta a Magyar Köztársaság elnökévé, majd mandátumának letelte után, 1995. június 19-én újraválasztották e tisztségben.

Portré

Budapesti értelmiségi családban született 1922. február 10-én. A Pázmány Péter Tudományegyetem jogtudományi karán szerzett diplomát 1944-ben. Még ebben az évben behívták katonának, Németországba vezényelt egységét?l megszökött. Részt vett a fegyveres ellenállásban, a Táncsics-zászlóaljban harcolt.

A háború után csatlakozott a Független Kisgazda- Földmunkás- és Polgári Párthoz: el?bb a párt ifjúsági tagozatát vezette, majd a Nemzedék cím? lap felel?s szerkeszt?je lett. Dolgozott a párt parlamenti csoportja mellett, valamint a f?titkár Kovács Béla személyi titkáraként. Az FKGP szétbomlasztását követ?en csak segédmunkásként és cs?lakatosként sikerült elhelyezkednie.

Harmincéves volt, amikor 1952-ben beiratkozott a Gödöll?i Agrártudományi Egyetemre, a tanulás mellett talajvédelmi technikusként és agronómusként dolgozott. Diplomát nem szerezhetett, mert 1956-ban eltávolították az egyetemr?l. A forradalomban a Parasztszövetség tagjaként vett részt. A november 4-i szovjet intervenció után a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom által írt memorandumok szövegezésében és külföldre juttatásában vállalt szerepet.

1957-ben a Bibó-per másodrend? vádlottja volt. A bíró halálos ítéletet akart kiszabni, bár az ügyész életfogytiglani börtönt kért rá. Csak évtizedekkel kés?bb derült ki, hogy India moszkvai nagykövetsége járt közben a vádlottak érdekében, de az utolsó pillanatban született fels? szint? döntést csak az ügyész kapta kézhez.

Göncz Árpád - ahogy 2001-ben elmondta - végre nyugodtan alhatott, az életfogytiglani börtönnel kapcsolatban pedig abban bízott, hogy 6-7 évet kell csak letöltenie, mert Kelet-Európában addig él egy politikai rendszer.

Igaza lett, Bibó Istvánnal együtt 1963-ban amnesztiával szabadult. A börtönben megtanult angolul, így a Veszprémi Nehézvegyipari Kutatóintézet szakfordítója lett, majd 1964-t?l a Talajjavító Vállalatnál dolgozott. Az agrártudományi egyetemet nem fejezhette be. 1965-t?l szabadfoglalkozású m?fordítóként és íróként tevékenykedett. Olyan drámák f?z?dnek nevéhez, mint a Mérleg, a Rácsok, a Magyar Médeia; Sarusok címmel regénye, Találkozások címen novelláskötete jelent meg.

Az angol irodalom kiváló tolmácsolásáért 1989-ben a rangos Wheatland-díjjal tüntették ki. M?fordítói tevékenysége rendkívül sokszín?, mások mellett Doktorow, Faulkner, Golding, Hemingway, Susan Sontag, Updike és Tolkien m?veit ültette magyarra.

A nyolcvanas évek második felében tagja lett a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, alapító tagja a Szabad Demokraták Szövetségének és a Történelmi Igazságtétel Bizottságnak. 1989-ben az Írószövetség elnökévé választották, 1990-ben a szervezet tiszteletbeli elnöke lett.

Az els? szabad választások után az új Országgy?lés alakuló ülésén Göncz Árpád lett a házelnök, ? látta el az ideiglenes köztársasági elnöki teend?ket is. A Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége megegyezése nyomán 1990. augusztus 3-án a parlament öt évre ?t választotta a Magyar Köztársaság elnökévé, majd mandátumának letelte után, 1995. június 19-én újraválasztották e tisztségben.

Elnökségének tíz éve alatt törvények százait ellenjegyezte, normakontroll kérésére feljogosító jogkörével kilenc alkalommal élt. Egy ízben ? maga kezdeményezett törvényt, indítványozta a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport elleni gy?löletre uszítás b?ncselekménnyé nyilvánítását.

Államf?ként több mint 130 alkalommal járt külföldön, összesen 70 országban, ? volt az els? magyar államf?, aki hivatalos látogatást tett az Egyesült Államokban, Japánban, Nagy-Britanniában és Ausztráliában. Sok kitüntetést vehetett át, több rangos egyetem fogadta díszdoktorává, több város pedig díszpolgárává avatta.

Elnöksége idején Göncz Árpád volt Magyarországon a legnépszer?bb politikus, bár a tíz év alatt voltak olyan intézkedései (például a taxisblokád idején, vagy amikor ellenállt a Magyar Televízió és a Magyar Rádió elnökei leváltásának), amikor rendkívül nehéz politikai csatákat kellett megvívnia.

Göncz Árpádot ma, kilencvenedik születésnapján a budapesti Vérhalom téren köszöntik tisztel?i.