A temetkezési szokások is változtak a válságban

Minden tizedik elhunyt hamvait hazaviszik a hozzátartozók, mert ez a legolcsóbb megoldás.
A halottak napja környékén valószínűleg nincs olyan család az országban, amelyik ne keresné fel hozzátartozóinak síremlékét. Ám sok esetben már nem a temetőbe mennek, mert az elhunyt földi maradványait nem egy sírkertben helyezték el.

Változnak a szokások
A temetkezési szokások jelentősen megváltoztak az elmúlt években: míg korábban ritkaságszámba ment az urnás temetés, addig ma már minden ötödik szertartásnál választják a hamvasztásos temetkezési módot. A nagyvárosokban a temetések 70-80 százaléka hamvasztással történik, a kisebb településeken jobban ragaszkodnak a hagyományokhoz, a koporsós szertartások képviselik a 70-80 százalékos hányadot.

Az urnás temetés növekvő arányának egyik oka, hogy a falvakból, kisvárosokból elvándorlók nem tudnák a szülők gyakran távol lévő sírját rendben tartani, így inkább az urnás temetést választják. A másik jellemző ok tisztán anyagi: a hozzátartozók nem tudják megfizetni a drágább koporsós temetést.

Hazamennek az urnák
A családok elszegényedése ott is tetten érhető, hogy egyre többen viszik haza a hamvakat, kérik az urna kiadását, mert ez a megoldás a legolcsóbb. Évente mintegy tízezer urnát kérnek ki a hozzátartozók, ami az összes temetés mintegy 9-10 százalékát jelenti.
287 ezer forint volt a temetésre fordított átlagos költség 2011-ben.

A jövőben korlátot szabhat a tendenciának, ha elfogadják a többi mellett ezt is szabályozó rendeletet. Az augusztus végén közzétett jogszabálytervezet értelmében az urnát csak akkor lehetne hazavinni, ha az elhunyt végrendeletében ezt kérte, vagy a közeli hozzátartozók közjegyző előtt egyhangúlag nyilatkoznak arról, hogy a hamvak kiadásával egyetértenek.
– Támogatjuk a hamvak kiadásának korlátozását, mert így visszaállhat a megszokott kegyeleti tevékenység – véli a javaslatról Puskás Béla, az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület (OTEI) alelnöke. Mint mondta, ha valakinek a magánlakásában van elhelyezve az urna, akkor kegyeletsértést követ el mindazokkal szemben, akik nem tudják leróni tiszteletüket az elhunytnál. Másrészt, tette hozzá, az otthon tárolt hamvak mellett lelkileg sem lehet elszakadni az elhunyttól, ami komoly problémákat okozhat.

Az egyesület álláspontja szerint nem kell teljesen tiltani az urna elvitelét: aki érzelmi okok miatt kérné ki a hamvakat, az tehesse meg. Ám a legtöbben a költségek miatt választják a lehetőséget.

Az OTEI ezért azt javasolja, hogy alanyi jogon járjon 100 ezer forintos temetési hozzájárulás mindenkinek, amelyből szerény körülmények között, de akár egy koporsós temetés is megvalósítható. Az egyesület számításai szerint ennek éves költsége mintegy 13 milliárd forint lenne.



Hatósági áras halottszállítás
A jogszabálytervezet egy másik rendelkezése szerint nem természetes halál esetén hatósági árassá tennék a holttestek szállítását. Településen belül legfeljebb 8400, közigazgatási határon túl pedig maximum 12 600 forintot számlázhatnak a szolgáltatók, amikor a hatósági vagy igazságügyi boncolás helyszínére szállítják az elhunytat. Ugyanennyit kérhetnek el akkor is, ha a boncolás után a temetőbe, a hamvasztóba vagy a temetkezési szolgáltató telephelyére szállítják a holttestet.

A javaslat indoklása szerint a rögzített árra részben az államháztartás egyensúlyi problémái miatt van szükség, a halottszállító cégek ugyanis jelentős profittal dolgoznak.

A rendőrség kimutatása szerint a rendkívüli halál esetén fizetett halottszállítási díj átlagosan 19 404 forint volt 2010-ben, miközben a boncolások csaknem ötöde indokolatlan volt – áll a tervezetben.
– Tény, hogy elsősorban a fővárosban elszálltak a halottszállítás árai – mondta Puskás Béla, hozzátéve: Budapesten előfordulhat, hogy 36 ezer forintot számláznak egy néhány kilométeres útért. Szerinte tisztességes piaci magatartásra lenne szükség, és reálisnak találja a tervezetben szereplő legmagasabb árakat.

Változás
A díszsírhelyeket nem kellene megváltani.
  • Mentesülhetnek a megváltási és újraváltási díj megfizetése alól a díszsírhelyek, a budapesti Nemzeti Sírkert részeként számon tartott sírhelyeket, katonai hősi temetőket pedig kötelező lenne fenntartani a köztemető fennállásáig – erről a javaslatról dönt ma a Fővárosi Közgyűlés.
  • A Budapesti Temetkezési Intézet szeptemberben 954 temetési helyen – köztük díszsírhelyeken – helyezett el figyelemfelhívó matricákat a Fiumei úti sírkertben, ám a jelenlegi szabályozás nem különbözteti meg a díszsírhelyek kezelését.
  • A rendelet kiegészülne azzal is, hogy aki nem temetőnek kijelölt helyen halottat eltemet, sérti a szertartások rendjét, a temetőt látogatók kegyeleti érzéseit, vagy a felhívás ellenére sem tartja rendben a közvetlen veszélyt okozó síremléket, azt 150 ezer forintig terjedő bírsággal sújthatják.



Pénztemető

Jellemző árak a temetkezési piacon (forint).

• Hamvasztás: 49 000–85 000
• Urna: 6500–70 000
• Koporsó: 34 000–600 000
• Sírásás: 11 000–44 000
• Temetői szállítás: 6000–11 000
• Temetői szolgáltatások: 10 000–50 000
• Sírhely megváltása 25 évre: 15 000–120 000
• Urnahely megváltása 10 évre: 12 000–37 000
• Urnás temetés: 60 000–330 000
• Szórásos temetés: 80 000–180 000
• Koporsós temetés: 110 000–700 000
• Családi kripta, sírbolt, sírkápolna: 400 000–10,5 millió
(Forrás: Magyar Temetkezés folyóirat)

Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal

Hírlevél regisztráció


PCLand.hu

Metropol Ingatlan