Az ellenőrzést a hivatalok másfél-kétszáz munkatársa végzi, és körülbelül ugyanennyien foglalkoznak kényszerkaszálással. Akinek a földjén parlagfüvet találnak, azzal kifizettetik az irtás költségét és a bírságot, ami akár 5 millió forint is lehet.

A napraforgó- és gabonaföldeken napokon belül elkezdi szórni pollenjeit az allergén gyomnövény, ezért különösen fontos, hogy a betakarítás után a tarlókon elvégezzék a tárcsázást. Így a magok a földbe kerülnek, azután a kikelt növényeknél meg kell ismételni a talajmunkát, és ezzel ki lehet irtani a parlagfüvet.

Magyarországon csaknem 2 millió ember küzd allergiával, egyes számítások szerint 60 százalékra tehető közöttük a parlagfűre érzékenyek aránya. Körülbelül harmaduk súlyos allergiás, és rohamosan nő az asztmás betegek száma is.

Új riasztási rendszer

Az ÁNTSZ-hez tartozó Országos Környezetegészségügyi Intézet honlapja szerint az idén nyáron már működik az úgynevezett Parlagfű Pollen Riasztási Rendszer (PPRR). Az intézet részletes méréseit térképes formában szerdánként közilk majd, leírva az egyes riasztási kategóriákhoz tartozó egészségügyi hatásokat is.

A PPRR szerinti piros jelzés esetén levegőkörnyezetünk olyan pollenkoncentrációs tartománnyal jellemezhető, amely esetben a tünetek már minden parlagfűre érzékenynél jelentkeznek. E magas terhelés alsó határához képest (30 db parlagfű pollen/m3/nap) az elmúlt évek parlagfű szezonjai alatt többször és több helyen is ennek nagyjából 27-szeresét mérték (körülbelül 800 db/m3). Rossz hír, hogy az 1000 db/m3 fölötti extrém egészségügyi hatással jellemezhető szezonnapok éves száma is nő.

Európa parlagfű-fertőzöttsége augusztus végén (forrás: polleninfo.org)

Riasztási kategóriák

Az OKI Aerobiológiai Monitorozási Osztálya által a 2011-es parlagfű szezonra bevezetésre tervezett Parlagfű Pollen Riasztási Rendszer (PPRR) szerinti terheléskategóriák és magyarázatuk (forrás: OKI)

- Egy adott térség fehér jelzése (0 db/m3/nap) esetén az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata nem detektált parlagfű pollent a levegőben. Nincs jelés.

- A zöld jelzés (1-9 db/m3/nap) alacsony, tüneteket nem okozó pollenkoncentrációt jelent.

- A narancs jelzés (10-29 db/m3/nap) közepes pollenkoncentrációt takar, amely a parlagfűre érzékenyebb egyének esetében már kezdeti tünetek okozója (tüsszögés, könnyfolyás).

- Magas pollenkoncentráció esetén piros riasztás (30-49 db/m3/nap) lép érvénybe. Ez a terhelés már minden betegből allergiás reakciókat vált ki. A kategória a parlagfűpollenre súlyosan érzékenyek számára azt jelzi, hogy már állandó, kis és közepes erősségű tünetekkel kell számolni; ebben az esetben azonban már a kevésbé érzékenyek is számíthatnak a kezdeti tünetek megjelenésével.

- Vörös riasztás (50-99 db/m3/nap) esetén is magas pollenkoncentrációról beszélünk még, ez azonban már erősebb tünetek okozója és általánosságban már a kevésbé érzékenyek szervezete is közepes erősséggel reagál.

- Bordó riasztás (100-199 db/m3/nap) esetén beszélünk először igen magas parlagfű koncentrációról – ekkor már minden érintett erős, vagy igen erős tünetekkel küzd.

- Sötétbordó riasztás (200-499 db/m3/nap) esetén az egészségi állapot már kritikussá is válhat: jellemzően nő például az asztmás tünetegyüttes fellángolásának valószínűsége.

- Fekete riasztáskor (500-999 db/m3/nap) a heveny tünetek már komoly mértékű életminőség-romlás okozói; a helyzet kritikus, hipotézis szerint ilyen mértékű terhelésnél már komoly mértékben fokozódik a szenzitizáció.

- Végül a pollenek fuxinos festődési színéről elnevezett "Ambrosia szín" riasztás (1000 db/m3/nap felett) esetén a tünetegyüttes már szélsőséges erősségű lehet. Ilyen napokon extrém helyzetről kell beszélnünk.
 
Kattintson a grafikonra a teljes méretért.

(Forrás: OKI-AMO)

Minden kategoria kapcsán elmondható, hogy a jelzett egészségügyi hatás jó idő esetére igaz, amely alatt általában az eső elmaradását értjük. Esős, vagy például magas páratartalmú napok és órák esetében a pollenkoncentráció-értékek jelentősen csökkenhetnek, mivel az eső „kimossa” a levegőből a pollent. Az így kiülepedett pollenek azonban az idő szárazabbá válásával jelentős részben kerülhetnek vissza újra a levegőbe a szelek útján (az esős időszak hosszának függvényében), amikor a riasztási kategória ismét releváns veszélyre, kockázatra figyelmeztet.

Hol kevés a parlagfű?

2006: 2010:

Pollenszennyezettség az év teljes szezon- jára vonatkozó átlagértékek alapján (pollen db/m3/átlagos nap)

Az OKI Aerobiológiai Monitorozási Osztályának ajánlása szerint fontos, hogy a parlagfűmentesítési tervekben a kisebb terhelésű területek is kiemelt szerepet kapjanak, mint amelyeken kisebb ráfordítások segítségével is elérhető a parlagfűmentes, illetve parlagfűpollen-mentes környezeti állapot. Javaslatuk szerint e térségekben rekreációs céllal ki lehetne jelölni úgynevezett minősített területeket (egészségturizmusra, vagy üdülésre alkalmas, illetve használt körzetek), amelyek a védekezést és a megelőzést is szolgálják. Ezek az alábbi helyszíneken lehetnének:

- A Kisalföld nyugati felében, amely az ország egyetlen olyan nagyobb kiterjedésű síkja, amelyen a parlagfű még nem terjedt el olyan nagy tömegben, hogy a levegőminőséget általános érvénnyel és jelentős mértékben rontsa. A parlagfű ugyan ott is jelen van, jellemzően például szegélyezi a földeket, azonban relatíve kis borításai miatt visszaszorítása még kisebb ráfordítással is megoldható lenne, illetve a térség időjárási, illetve klimatikus viszonyai is segítik a viszonylagosan parlagfűpollen-mentes levegőkörnyezet kialakulását. A Kisalföld keleti felében ugyanakkor a terepi és műholdas adatgyűjtések és adatelemzések, továbbá a földhivatali tapasztalatok alapján egy újabb gócpont van kialakulóban, amely az előbbire is komoly veszélyt jelent.

- A középhegységek, illetve az Alpokalja térségében, amelyeknek erdőségei illetve geomorfológiai viszonyai elsőrendű levegőkörnyezet-javító táji elemek. Ezekben az erdőtömbök megfelelő minőségben való fenntartása alapvető szükségességű (pl. szerkezetgazdag, idős erdők minél kisebb és kevesebb vágásterülettel), hiszen a levegő pollentartalmának az egyik legfontosabb természetes szűrőjét, illetve ülepítőjét jelenti.

- A Balaton és a Tisza-tó kiemelt üdülőkörzet területein, amelyeknek vízfelületei, illetve vizes élőhelyei szintén pozitív hatással bírnak.