Bemutatta bankszanálási javaslatát az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a tagállamok pénzpiaci hatóságainak képviselőiből álló úgynevezett Egységes Szanálási Testület döntene arról, hogyan kell szanálni Európában a bajba jutott bankokat - ismertette az Egységes Bankszanálási Mechanizmus (SRM) létrehozására vonatkozó javaslatot szerdán az Európai Bizottság.
Jogi okokból ugyanakkor nem ez a testület, hanem az Európai Bizottság mondaná ki a végső szót abban, hogy egy bankot szanálni kell-e, és ha igen, mikor, illetve a szanálás során milyen eszközöket alkalmazzanak és milyen mértékben vonják be a folyamatba a terv alapján létrehozandó Egységes Bankszanálási Alapot. Az alapot a pénzügyi szektor befizetéseiből hoznák létre, és ez váltaná fel a tagállami szanálási alapokat az eurózónában és azokban az országokban, amelyek nem használják a közös pénzt, de a bankunióhoz csatlakoznak.

A tervezet szerint miután az Egységes Felügyeleti Mechanizmust (SSM) működtető EKB jelzi, hogy egy bank bajba került, az Egységes Szanálási Testület készítené el a szanálási menetrendet, amelyet tagállami hatóságoknak kellene végrehajtaniuk. A szanálási terv végrehajtását a testület ellenőrizné, amely közvetlen utasításokat is adhatna a bajba jutott bankoknak, ha a tagállami hatóságok nem teljesítenék feladatukat. A tagállamok közül a testületben azok a tagállamok is képviseltetnék magukat, ahol az érintett bank székhelye van, és azok is, amelyekben az adott pénzintézet leányvállalatokkal, fióktelepekkel rendelkezik.

A mechanizmus a bankunió második építőeleme, sarokköve lesz - fogalmazott a javaslat ismertetésekor sajtótájékoztatóján Michel Barnier, az egységes piacért és szolgáltatásokért felelős uniós biztos. A terv szerint ugyanis a bankszanálási mechanizmus 2015 januárjától kezdene működni, néhány hónappal azt követően, hogy Frankfurtban működni kezd az SSM. A bizottság közleményében emlékeztet, hogy a tagállamok vezetői kötelezettséget vállaltak, hogy az SRM-javaslatot az év vége előtt elfogadják, hogy azt még ebben az európai parlamenti ciklusban elfogadhassa az Európai Parlament is.

Az egységes bankszanálási mechanizmus létrehozásának fő célja az, hogy egy bankcsőd, egy pénzintézet talpra állítása vagy felszámolása a lehető legkisebb hatással legyen a reálgazdaságra, és a lehető legkevesebbe kerüljön az adófizetőknek és a tagállami költségvetéseknek. A terv lényege, hogy ne közpénzből, hanem a pénzügyi szektor forrásaiból származó milliárdokból fedezzék ennek költségeit.

"Ezzel a javaslattal minden ahhoz szükséges elem elérhetővé válik, amellyel a bankunió szilárdabb alapokra helyezheti a pénzügyi szektort, helyreállíthatja a bizalmat és megszüntetheti a széttöredezettséget az egységes piacon belül" - fogalmazott a javaslatról José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. A brüsszeli testület szerint a közös felügyeleti rendszer és a szigorúbb elővigyázatossági előírások, a tőkemegfelelési követelmények felülvizsgálata biztonságosabbá teszi a bankszektort, de sosem zárható ki teljesen, hogy egy banknál súlyos likviditáshiány vagy akár fizetésképtelenség álljon elő.

Berlinnek nem tetszik

A német kormány szerint az a javaslat, hogy állítsanak fel egy testületet, amely döntene megrendült helyzetű bankok megsegítéséről vagy bezárásáról, az uniós alapszerződésben nem rögzített hatalommal ruházná fel az Európai Bizottságot, és késleltetné a bankunió megvalósulását.

Berlin nem hajlandó elfogadni, hogy Brüsszelben vagy másutt olyan testület jöjjön létre, amely felülírná a német nemzeti hatóságok jogát a döntésre olyan kényes kérdésben, mint a bankbezárás. A szeptemberi választásokra tekintve ellenzi olyan alap létrehozatalát is, amelynek feltöltésében részt kellene vennie akkor is, ha egy másik tagállam bankja kerül veszélybe.

Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal

Hírlevél regisztráció


PCLand.hu

Metropol Ingatlan