A kutatásban felmérik, milyen társadalmi szerepvállalása van a bankoknak, hogyan törekednek arra, hogy az európai országok lakosságának pénzügyi tudatosságának fejlesztésében aktív részt vállaljanak. A feladatvállalás ösztönzése és mértékének felmérése fontos feladat, különösen egy ilyen nehéz gazdasági időszakban.

A szervezeti, vállalati felelősségvállalásról

A hivatalos definíció szerint a csr az, amikor a vállalatok a szociális és környezeti megfontolásokat önkéntes alapon beépítik üzleti tevékenységükbe és a tevékenységükben érdekeltekkel fenntartott kapcsolataikba. Egyfajta önkéntes elköteleződés ez a közjó mellett. Magyarul a környezetvédelmet, a hátrányos helyzetűeket, a tehetségeket támogatják, a fenntartható fejlődést kiemelten fontosnak tartják, ezért igyekeznek takarékoskodni az erőforrásokkal, és igyekeznek felelős üzleti tevékenységet folytatni (a lehető legkevésbé szennyezik a környezetet; az új beruházások létesítése előtt megvizsgálják a környéken élők körülményeit, helyzetét, igényeit, párbeszédet kezdenek velük céljaikról, tevékenységükről; odafigyelnek az esélyegyenlőségre a cégen belül és kívül).

– A csr részben szervezeti, vállalati reagálás arra, hogy ha így folytatjuk, hosszú távon feléljük környezeti lehetőségeinket. Ma már cégek nem működhetnek úgy, mintha üzleti tevékenységük nem függene össze és nem lenne hatással más társadalmi rendszerekre; minden vállalatnak számolnia kell munkájának rövid és hosszú távú hatásaival. Másrészt figyelniük kell a tevékenységük által érintett emberekre is, fel kell venniük velük a kapcsolatot, együttműködést kell kezdeniük, beszélniük kell egymással – magyarázza Perlaky-Papp József, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola docense. Ilyen felelős vállalati viselkedéssel sok konfliktus elkerülhető, sőt a cégek akár üzleti előnyre is szert tehetnek.

Érdekes kérdés, hogy a gazdasági válság idején nem lesz-e nagyobb becsülete a profitnak annál, hogy csr-célokra költsék. Perlaky-Papp József szerint éppen a válság adhat esélyt a cégeknek arra, hogy több figyelmet fordítsanak a társadalmi felelősségvállalásra. Egy körültekintően, „emberien” működő cég vonzóbb lehet a konkurenciánál, ráadásul bizonyos csr-célként kitűzött intézkedésekkel még költséghatékony is lehet az adott szervezet (pl.csapatépítő tréning helyett játszótértakarítás vagy éppen a papír körültekintőbb használata és más takarékossági intézkedések). De persze a csr melletti döntésnek vannak pénzügyi következményei is. Mindig olyan kiadásról van szó ugyanis, ami legtöbbször nem rövid távon térül meg, ezért minden a felsővezetők hozzáállásán, szemléletén múlik: valahol a profit-sorban szeretnék látni azt a bizonyos összeget, vagy egy hosszú távú befektetés mellé írva. De azt látnunk kell, hogy a csr elsősorban befektetés és nem profitmaximalizáló tevékenység – mondja Perlaky-Papp József.

– A társadalmi felelősségvállalás minden vállalat részéről önkéntes alapon zajlik, hiszen ami kötelező, az nem etikai, hanem jogi kérdés. Ugyanakkor minden cég elemi érdeke tevékenységét úgy megszervezni, hogy annak társadalmi hatásai pozitívak legyenek – tette hozzá Ligeti György, a Kurt Lewin Alapítvány vezetője. – Gondoljunk csak bele, hogy mi emberek, a társadalmat alkotó polgárok egyben munkavállalók vagyunk, akik a cég profitját megtermelik, egyben pedig fogyasztók, sőt befektetők, akik megtakarításaikkal hozzájárulnak a vállalatok, bankok működéséhez, hasznához.

Elég fegyelmezettek-e a vállalatok?

A csr gyakorlata az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában jóval előbbre tart, de mint azt a körülöttünk zajló válság is mutatja, a pénzügyileg-gazdaságilag fejlettebb kultúráknak is van még mit tanulniuk a felelős üzleti gyakorlat terén. Így fordulhatott elő, hogy a lakosság számára a bankok nagyon könnyen elérhetővé tettek olyan hiteleket, amely mögött szükségszerűen nem lehetett megfelelő fedezet. Magyarul időnként talán mi is és a bankok is kapzsik voltunk. A pénzintézetek számára az éves tervek teljesítése és a mutatószámok javítása fontosabb volt a felelős működésnél – magyarázza Perlaky-Papp József. A felelősségvállalásnak tehát nem csak a környezetre, hanem bizony a piaci viselkedésre is ki kell terjednie, s a törvényi (kötelező) szabályok mellett etikai irányelveknek is alá kell vetniük magukat a pénzintézeteknek, ha fenntartható gazdasági tevékenységet akarnak folytatni. Egyébként ezt a sokszempontú megközelítéssel ismerhetik meg a BKF hallgatói az intézmény csr-képzésében.

Ligeti György szerint – különösen itthon – a pénzügyi kultúra fejlesztése a legfontosabb, ezen belül is a rászoruló, a hátrányos helyzetű rétegek képzése és készségfejlesztése. A Kurt Lewin Alapítvány által kidolgozott önkéntesprogram nagy sikerrel üt két legyet egy csapásra: a részt vevő bank az alaptevékenységének legmegfelelőbb programban tud aktív lenni, amikor rászorult fiataloknak oktat pénzügyi kultúrát, a
banki alkalmazottak önkéntes bevonása pedig növeli elköteleződésüket a cég iránt.

A csr elterjedésére erős befolyással van a vállalati menedzsment szemlélete. Közép-Kelet-Európában ez markánsan eltérő, mint Nyugaton, vagy az USA-ban. Errefelé a vállalati nyereségnek alárendelve vetődik fel ez a kérdés, tőlünk Nyugatra már evidenciaként, az üzleti gyakorlat szükségszerű velejárójaként gondolkodnak róla. Tudomásul kellene venni ebben a régióban is, hogy nem csak a gyorsan megszerzett haszon viheti előre a céget – a hírnév, az imázs építése is rendkívül fontos, hosszú távon ezek adhatják a cég értékének döntő részét. Tehát nem mindegy, hogyan vélekednek rólunk– hangsúlyozza Perlaky-Papp József. Látnunk kell, hogy mindannyian felelősök vagyunk a környezetünkért, a kapcsolatainkért. Legyen szó vállalatról, bármilyen más szervezetről vagy éppen szabadon döntő egyénekről. Nekünk is tudomásul kell vennünk, hogy lépésről-lépésre tudunk közelebb kerülni a nálunk szerencsésebb fejlődést megélt Nyugat életszínvonalához. Nem szabad a lehetőségeinken túl, óriási hiteleket felhalmozva, egyre kockázatosabb jövőt magunk elé vetítve élnünk. Újra kell a tanulnunk mindannyiunknak a felelősség fogalmát – emlékeztet a szakember.

A cégek olykor félnek szembesülni az igazsággal, pedig ez is felelősségvállalás

Ligeti György, a Kurt Lewin alapítvány vezetője elmondta:
– Szervezetünk nemrégiben egy európai uniós projekt
keretében kifejlesztett egy olyan rendszert, mely közép- és
nagyvállalatok számára ad visszajelzést arról, mennyiben érvényesül a munkahelyen az esélyegyenlőség, a munkavállalók emberi méltósága, illetve milyen munkajogi problémák merülhetnek fel a cégen belül. A megkérdezett vezető menedzserek éppen ez utóbbi elem, a munkajogi kérdések kapcsán háborodtak fel: miért is kíván egy ilyen eszköz tükröt tartani a cég számára, miért is bolygatnánk, ami problémás. Ezzel szemben azonban – állítja Ligeti – elemi szükséglete a döntéshozónak, hogy tisztán lássa, a munkavállalók elégedettek-e, a túlórák kifizetésre kerülnek-e, valamint nincsenek-e diszkriminálva a gyesről visszatérő anyukák.

Példák itthonról – a pénzügyi kultúra fejlesztésére indultak kampányok magyarországon is.
– Ilyen volt például a Raiffeisen bank televíziós reklámkampánya, amelyben igyekeztek közérthető formában bemutatni néhány banki, pénzintézeti terméket.

– Az Ernst&Young pedig szakiskolákban és más oktatási intézményekben tart előadásokat arról, hogyan kell bánni a pénzzel.

– A Magyar Telekom a dolgozói által felajánlott jótékonysági adományhoz duplaannyit tesz hozzá, ezzel is inspirálva a jószolgálati adományozásokat.

– Az MKB elkötelezi magát hátrányos helyzetű, ám tehetséges fiatalok mellett, és addig nyújt segítséget számukra, amíg sikeresen el nem foglalják a helyüket az életben.

– A Vodafone csoport vállalta, hogy 2020-ra felére csökkenti saját szén-dioxid-kibocsátását, ezzel is fel kívánják hívni a klímaváltozás problémájára a figyelmet.

– Az Allianz egészségmegörző programot működtet dolgozói számára. Ez a betegségmegelőzést helyezi a középpontba rendszeres szűrővizsgálatok révén.

– A Magyar Posta mobil szűrőállomást működtet, amellyel azokat a régiókat járják, ahol kevesen részesülhettek még ilyen típusú gondosságban.