Miben látja a BNI sikerét?
– Véleményem szerint a sikernek alapvetően három fő
kritériuma van: az első és legfontosabb egy nagyon erős filozófia: „Aki ad, az nyer!”

A második, a földművelés és a vadászat közötti alapvető különbség. Mi az előbbiben hiszünk, hiszen meg­győ­ző­désünk, hogy egy adott személy kapcsolati tőkéje hosszú távon sokkal kifizetődőbb, ha nemcsak kiveszünk, de bele is teszünk az emberi kapcsolatainkba. Egyszeri alkalommal learatni, vagyis „levadászni” valakinek a kapcsolatait, nos, ez sosem eredményez hosszú távú együttműködést.

A siker harmadik kritériuma pedig nem más, mint a gondos kiválasztás. Nagyon sok üzleti szervezet újabb és újabb tagok csatlakozásából igyekszik minél hamarabb és minél nagyobb bevételt generálni, éppen ezért elvárásokat sem támasztanak a tagfelvételhez. Így a mennyiség hamar a minőség rovására megy. A BNI ettől eltérő utat követ, hiszen szervezetünkhöz nem lehet automatikusan csatlakozni.

Az új tagok felvételének van egy kritériumrendszere, egy szigorú felvételi eljárás, melyet egy több tagból álló tagbizottság végez. Vagyis a BNI nem toboroz, és nem is hirdet semmilyen formában tagfelvételt. A BNI egy 25 éves nemzetközi üzleti szervezet, melyben a tagok kapcsolataik révén generálnak egymásnak üzletet.

Mikor és hogyan került kapcsolatba a szervezettel?
– Még 2007 elején, egy külföldi utam során. A feleségemet hívták meg egy BNI-rendez­vényre, ahonnan rendkívül
kellemes tapasztalatokkal tért vissza. Meghallgatva az élménybeszámolóját, azt mondtam neki, hogy ez biztos valami átverés, hiszen a világon semmi sincs ingyen. Végül addig-addig győzködött, mígnem én is ellátogattam egy BNI-rendezvényre.

Negyven ember volt egy csoport­ban, úgy pörgött a 90 perc, mint egy színielőadás. A kétségeim kezdtek szertefoszlani, de hogy megbizonyosodjam arról, hogy a BNI a világ minden pontján ugyanolyan hatékonysággal működik, el­látogattam több országban üzleti összejövetelekre.

Meglepődve tapasztaltam, hogy a szervezet mindenhol ugyanolyan professzionálisan működik. A BNI egy franchise-rendszerben működő szervezet, eladták a magyarországi jogot, én pedig megvettem a budapesti régiót. Az elért eredményeim láttán felkértek, hogy legyek a BNI magyarországi társigazgatója.

Milyen kapcsolat fűzi a budapesti központot az anyacéghez?
– Hetente 180 ezer ember fordul meg a BNI rendezvényein világszerte. A találkozóknak pontos menetrendjük van,
vagyis a működés minden eleme központilag szabályozott, így a régiós szervezetek szinte teljesen azonosan működnek. Ám minden ország rendelkezik egyfajta helyi sajátossággal, melyek érvényesítése tekintetében megengedett némi mozgástér.

A BNI magyarországi szervezete mennyire sikeres a többi országhoz képest, lehet-e ezt egyáltalán mérni?
– Idén nyár végéig a BNI budapesti régiójához csatlakozott tagok összesen 700 millió forint árbevételt generáltak egymásnak, ami 2900 darab létrejött üzleti ajánlatot jelent. Vagyis átlagban 14 darab ajánlatot kaptak, ami nagyon jó eredménynek számít. A BNI Magyarország teljes tagsága a tavalyi évben 5–15 százalékkal tudta növelni árbevételét. A tagság egy évre szól, melyet tapasztalatunk szerint a szervezethez csatlakozott vállalkozók 65 százaléka megújít.

A többi országhoz viszonyítva tehát megállapítható, hogy a BNI Magyar­ország kicsivel az átlagot meghaladóan teljesít, különös tekintettel az árbevételre (a GDP-hez viszonyítva).
Azt azonban meg kell jegyezni, hogy a BNI magyarországi szervezete csoportjainak teljesítménye nem vethető össze például egy németországi, hét éve működő csoportéval. A hozzánk hasonló méretű és adottságú országok között azonban elsők vagyunk, és erre nagyon büszke vagyok.

A gazdasági válság milyen hatással volt a szervezetre?
– Furán hangzik, de nekünk a válság segített. Egy átlagos kkv kereste a recesszióból kivezető utat. Nagyon büszke vagyok arra, hogy tagjaink 16 százaléka egyfajta szervezetfejlesztésen esett át. Az elmúlt 30 hónap alatt összesen 1,2 milliárd forint árbevételt generáltunk, nagyjából 200-300 kkv-nak. A szervezet tagsága fél év alatt megduplázódott, jelenleg 290 tagunk van országszerte. Nem állítom, hogy mi lennénk az egyetlen megoldás, csupán egyike vagyunk a lehetséges eszközöknek.

Multinacionális nagyvállalatok előtt is nyitva áll az ajtó?
– Bár tagjaink 70 százaléka kisvállalkozó, a BNI Magyarország szervezetének már négy multinacionális cég is tagja. Mára ők is ráeszméltek arra, hogy a legtöbb kisvállalkozás a lakossági kategóriába tartozik, hiszen ezek a cégek 3-4 embernél többet nem tudnak foglalkoztatni, így egyre inkább elkezdtek érdeklődni a kkv-szektor iránt. Mi senkit nem zárunk ki, de ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam, szelektálunk is: hozzáállás, kapcsolati rendszer és referencia alapján. metropol