Véget ért a parlamenti „örökmunka”

A héten befejeződött a Parlament homlokzatának több évtizede tartó felújítása.
Az épület körül „vándorló” állványzat szerdán lekerült, ma pedig egy fogadáson köszöntik a rekonstrukcióban részt vevő munkásokat. Van olyan dolgozó, aki itt kezdte a pályafutását inasként, és innen is ment nyugdíjba. A felújítást végző cég vezetője szerint – a kisebb karbantartásokat leszámítva – két-háromszáz évig nem kell hozzányúlni a homlokzathoz.

A magyar Országgyűlés épületét 1904-re fejezték be, az építkezésről szóló törvény egyik kitétele volt, hogy kizárólag hazai alapanyagokból dolgozhatnak a munkások. A 19 évig tartó grandiózus építkezés így komplett iparágakat lendített fel, nyilván ez is volt a törvényalkotók szándéka e kitétellel. A külső díszburkolathoz például többek között sóskúti mészkövet használtak, mely egy puhább építőanyagnak számít.

– Ez az anyag akkoriban tökéletesen megfelelt a célnak, a keményebb mészkövet csak lassan, nehézkesen tudták volna megmunkálni. Így ezeket csak ott alkalmazták, ahol már eleve nagyobb terheléssel számoltak, ilyenek voltak például a rakpartok  – mondta lapunknak Balogh Miklós. A munkát végző Reneszánsz Zrt. vezérigazgatójától azt is megtudtuk, hogy a XX. század elején megnövekvő légszennyezettség miatt egyre gyakoribbá váltak a savas esők, melyek gyorsan roncsolni kezdték a puhább mészkövet.




– Már a ’30-as években döntés született arról, hogy a díszburkolatot le kell cserélni a keményebb, ellenállóbb süttői mészkőre – mondta Balogh Miklós, aki szerint ez a világ egyik legjobb ilyen építőanyaga. A háború miatt azonban csak az ’50-es években tudták elkezdeni a homlokzat külső részének szisztematikus cseréjét. Ekkoriban kezdték használni a különböző szerszámokban az ipari gyémántot is, melynek segítségével a keményebb mészkő megmunkálása könnyebbé vált.

Bár a munka egy laikus számára túl hosszúnak tűnhet, Balogh Miklós szerint tulajdonképpen egy új Parlamentet építettek fel ez idő alatt. A felújítás során ugyanis az adott részen elbontották a külső burkolatot, a sűttői mészkőből újrafaragták az építőelemeket, majd a meglévő eredeti tervek alapján újraépítették a díszburkolatot. A munkát az eredeti tervek alapján áprilisra kellett volna befejeznie a cégnek, de már szerdán lekerülhetett az állványzat a szimbolikus épületről.



Ezzel egy olyan látvány tárul a budapestiek elé, melyre évtizedek óta nem volt példa. Ahogy Balogh Miklós fogalmazott, ez a burkolat már ellenáll a motorizált civilizáció káros hatásainak is, így a karbantartást leszámítva évszázadokig nem kell hozzányúlni. A megújult homlokzatot pénteken délelőtt ünnepélyes keretek között veszik át, majd egy fogadáson köszöntik azokat a tervezőket, kőfaragókat és bányászokat, akik közül sokan egész életükben itt dolgoztak.

A Parlamentről

1881-ben írták ki a pályázatot a Parlament épületére. Tizenkilenc pályamű érkezett be, Steindl Imre terve nyert.

1885. október 12-én kezdődött az építkezés, és 1904-re fejezték be az épületet. Ezt Steindl már nem érhette meg, 1902-ben meghalt.

Az építkezés során 176.000 köbméternyi földet mozgattak meg, 40 millió téglát és félmillió díszkövet használtak fel.

Az épület 268 méter hosszú, 123 méter széles, a kupola 96 méter magas, alapterülete 17.745 négyzetméter, térfogata 473 000 köbméter.

27 kapuja van, a közlekedést 29 lépcsőház és 13 lift segíti. Az épületben több mint 200 irodahelyiség található, összesen 242 szobor van a falakon.

A díszítéseknél felhasznált 22-23 karátos arany összmennyisége hozzávetőleg 40 kilogramm.

Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal

Hírlevél regisztráció


PCLand.hu

Metropol Ingatlan