Megéri a szigor az elektronikus beléptetés helyett

E-jegyrendszer: a beszerzési eljárás elején tart, évekig maradhatnak a biztonsági őrök a metró kijáratainál. A BKK szerint megérte a jelenlegi ellenőrzési rendszer szigorítása, mert növekedtek a jegybevételek.
Évente több mint 3,5 milliárd forintba kerül a Budapesti Közlekedési Központnak a jelenlegi jegyellenőrzési rendszer fenntartása. A cég szerint azonban az ellenőrzések hatékonyságáért tett erőfeszítések megtérültek, hiszen növekedtek a jegybevételek, és csökkent a bliccelőkre kiszabott pótdíjak összege. De pontosan mikor kell kezelni a jegyet, hogy ne büntessenek meg, és egyáltalán mire van joga egy ellenőrnek?

Nem éri meg sumákolni

Ez utóbbi két kérdés döntőnek tűnt abban az esetben, amikor január végén az interneten keringő videók tanúsága szerint három közterület-felügyelő letepert egy bliccelőt a Ferenciek terén. A fiatalember később azt írta egy hírportálnak, hogy felszállás után akart lyukasztani, de azt már nem hagyták neki. A Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatósága által kiadott közlemény szerint azonban húsz másodperc után kezdett el a zsebében kotorászni a jegy után. 

A BKK üzletszabályzata szerint a jegy kezelése minden esetben az utas feladata, ezt pedig a metrón már az utazás megkezdése előtt, a többi járművön pedig a felszállás vagy a jármű elindulása után haladéktalanul meg kell tennie. A BKK válasza szerint a legjobb, ha már a felszállás során érvényesítjük a jegyet, így a pótdíjazás elkerülhető.

– Jegyellenőreink csak azokkal az utasokkal szemben kezdeményeznek pótdíjazást, akiknek ésszerű határidőn belül lett volna lehetőségük érvényesíteni a jegyüket, vagy akiken nem látják erre a szándékot – írta lapunknak válaszában a BKK. Ha valaki például felszállás után rögtön helyet foglal, vagy jegyét a kezében szorongatva szorosan a jegykezelő készülékhez áll, de nem lyukaszt, az már problémás lehet.

A szabályok szerint arra is van megoldás, ha nem működik a közelünkben lévő készülék. Ilyenkor a legközelebbi lyukasztónál kell próbálkozni, és ott lyukasztani. Az ellenőrök persze mindig meggyőződnek róla, hogy működik-e az adott készülék: ha a próbajegyet nem sikerül kezelni, és nincs a járművön másik, a jegyellenőr a kezeletlen jegyet eltépve érvényesítheti, és a pótdíjazástól eltekint.

A metróvonalakon ennél jóval egyszerűbb a képlet, ugyanis már az utazás megkezdése előtt be kell mutatni a biztonsági őröknek a jegyeket vagy a bérleteket. Ahogy a BKK fogalmazott közleményében: lehetőségeik figyelembevételével jelenleg ez a leghatékonyabb ellenőrzési forma. A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatói kutatásában azonban – a fővárosi közlekedési szokásokat vizsgálták – a válaszadók többsége  feleslegesnek tartotta ezt a jegyellenőrzési gyakorlatot. 

Beléptető kapu helyett őr

1400 panasz
érkezik be évente a jegy-ellenőrök munkájával kapcsolatban, ezeket a Budapesti Közlekedési Központ minden esetben kivizsgálja. Az esetek 5 százalékában bizonyul vétkesnek az ellenőr.


A biztonsági őrszolgálatot azonban csak a beléptető kapuk és az elektronikus jegyrendszer bevezetésével lehet majd kiváltani. 

A BKK december  23-án kötött szerződést erre az évre a PFM Kontroll Kft.-vel nettó 1,68 milliárd forintért. Az időtartam opcionálisan meghosszabbítható, tehát még 2015-ig maradhatnak a biztonsági őrök, akik nemcsak a metróvonalakon, hanem az éjszakai első ajtós felszállási rendbe bevont járatokon is dolgoznak, illetve jegyértékesítési, személy- és vagyonvédelmi tevékenységet is végeznek.

Ahogy a BKK írta, jegyellenőrzési rendszerének másik fontos eleme a segéd-jegyellenőri konstrukció. A munkaerő-kölcsönzéssel alkalmazott, korlátozott jogkörrel rendelkező segédjegyellenőrök foglalkoztatására tavaly július végén kötöttek szerződést a First Job Kft.-vel, havi 8,8 millió forint értékben. A közlekedési központ válaszából az is kiderül, hogy mindezekkel együtt a BKK éves szinten 3,6-3,8 milliárd forintot fordít az ellenőrzési rendszer fenntartására.

Így is megéri

Az elmúlt öt év pótdíjbevételei
Ez azonban az adatok szerint megéri. Tavaly ugyanis hárommilliárd forinttal nőtt a menetdíjbevétel, ez pedig többek között a pénztári nyitvatartási idők növelésének, az első ajtós felszállási rend, valamint az ellenőrizendő területek kiterjesztésének, illetve annak köszönhető, hogy a HÉV-en feltöltötték a jegyellenőri létszámot. 

Mint megtudtuk: a jelenlegi jegyellenőrzési rendszer fenntartására fordított összeg töredéke az elmúlt évben könyvelt menetdíj-bevételi többletnek, tehát a jegyellenőrzés hatékonyságának javítására fordított kiadásaik nemcsak megtérültek, de a jegy- és bérletvásárlási hajlandóság növelésén kívül jelentős nyereséget is termeltek. 

Így áll az e- jegyrendszer bevezetése

2013 júniusában indult el a Budapesti Elektronikus Jegyrendszer tervezésére, kivitelezésére, üzemeltetésére és karbantartására a beszerzési eljárás. Ennek része a teljes műszaki, technológiai megoldás mellett a be- és kiléptető kapuk, a járművek jegykezelői és az ellenőrök kézi készülékeinek szállítása is. A beszerzési eljárás jelenleg is folyamatban van, az előminősítési szakasz rövidesen zárul – tájékoztatott a BKK.

Az elektronikus jegyrendszer első ütemeként megvalósul 300 darab jegy- és bérletkiadó automata telepítése. Ezeket az elektronikus jegyrendszer bevezetésével átállítják az új rendszerben való működésre, például díjtermékvásárlásra, pénzegyenleg-feltöltésre is. A chipkártyaalapú, új elektronikus jegyrendszert először a bérletekhez, majd a folyamat végén a jegyekhez kapcsolódva vezetik be. A kapuk felügyeletére azonban minimális személyzetet továbbra is biztosítani kell a rongálások megelőzése miatt.
A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik.

Cikk ajánló

Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal

Hírlevél regisztráció


PCLand.hu

Metropol Ingatlan