Dúl a vita a legnagyobb városi beruházásokról

Hasznos-e az, hogy a Várból kormányzati negyedet alakítanak ki, és a Városigetbe koncentrálják a nagy kulturális intézményeket? A népet biztos nem kérdezik meg.
Népszavazás már biztosan nem lesz a Kúria elutasító döntése miatt arról, hogy megvalósuljon-e jelenlegi formájában a Városliget Projekt, de vita továbbra is van a beruházásokról, akárcsak a budai Vár megújításáról, a Nemzeti Hauszmann Tervről.

A döntés megszületése után pár órával Baán László, a Liget Projekt miniszteri biztosa, L. Simon László, a Miniszterelnökség  kulturális örökségvédelemért és kiemelt beruházásokért felelős államtitkára vitatkozott Schneller Istvánnal – aki a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának településépítészeti tanszékén tanít – és Krähling Jánossal, a Műegyetem építésztörténeti és műemléki tanszékének vezetőjével.

Túl könnyű megoldás

Schneller István úgy fogalmazott a vitában, hogy most a gombhoz varrjuk a kabátot. A Várkert Bazár felújításával egyetértett a szakember – az elhanyagolt, lepusztult építmény felújítása új megközelítési lehetőséget is jelent a Várhoz –, de azzal már nem ért egyet, ahogyan a Vár és a múzeumi negyed koncepciója készül.

– A Hauszmann-bizottság nem arra jött létre, hogy a Lovardát felújítsák, hanem hogy a Vár hosszú távú jövőjéről fogalmazzon meg véleményeket. A hosszú távú fejlesztéseknek pedig nem az az alapjuk, hogy a Várból kikerüljön a Nemzeti Galéria – fogalmazott. Az építész a prioritásokat vitatja, mert túl könnyű várostervezési megoldásnak tartja azt, hogy egy közparkba építenek intézményeket, megújítás, barnamezős beruházások helyett.



– Budapest egésze kulturálisan bemutatandó érték – fogalmazott. A Liget városi park jellegét szünteti meg szerinte az, hogy zöldterületbe ágyazott közintézményi rendszerré változtatják. Egyúttal a döntéseket megelőző vitát is hiányolja. Példaként Berlint említette, ahol a lakosságot is bevonó tizenhat éves előkészítési szakasz után fogtak neki a Berliner Schloss munkálatainak.

Évszázadok randevúja

A vegyes arculat már régóta jellemzi a Ligetet Baán László véleménye szerint, hiszen az Angolpark, a Fővárosi Nagycirkusz vagy az állatkert több mint egy százada kerültek a területére. A Magyar Fotográfiai Múzeum, illetve a Magyar Építészeti Múzeum végül nem lesz a Liget Budapest projekt része, így az eredetileg tervezettnél kevesebb épület kerül újonnan a parkba, és ezek olyan építészeti érték képviselői lesznek, amely a 19. és a 21. század közt feszülő különleges ívet alkot majd - tette hozzá a projekt felelőse.

A SANAA tervezte Nemzeti Galéria, valamint a szintén japán építész, Fudzsimoto Szu munkájaként létrejövő Magyar Zene Háza egyaránt magas színvonalat képviselnek majd – véli a miniszteri biztos. A Néprajzi Múzeum tervpályázata még nem zárult le. 

Baán egyébként úgy fogalmazott: ő örült volna annak, ha népszavazásra kerül sor. – Véleményem szerint ekkor sem támogatták volna annyian az elutasítást – mondta. – A harmincnapos aláírásgyűjtés ideje alatt is rengeteg információt tudtunk volna átadni.

A Vár is megújul

– Fontos egy új Néprajzi Múzeum, hogy a Kúria épülete megújulhasson, és kell egy új Nemzeti Galéria, hogy a Vár rekonstrukciója haladni tudjon – mondta L. Simon László. 

Azzal, hogy a Várnak meg kell újulnia, Krähling János is egyetért, mivel tarthatatlan állapotba került a kulturális értelemben is gazdagon rétegzett értékeket tartalmazó palota. A felelős államtitkár számos európai példát sorolt, melyben elpusztult épületeket építettek újra eredeti tervek alapján, ez a rekonstruktív szemlélet pedig szerinte mind a Vár felújításaiban, mind például a Közlekedési Múzeummal kapcsolatos munkálatokban tetten érhető. Schneller ugyanakkor azzal vitatkozott, hogy ennek mindenképp együtt kell-e járnia a kormányzati funkciók Várba költöztetésével.

Cikk ajánló

Hírlevél regisztráció


Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal
PCLand.hu