Egymilliárdnyi pótdíjat szedett be tavaly a BKK

A metrón vannak a legkisebb arányban a jegy nélkül utazók.
Hetente érkeznek a százezer forintot meghaladó pótdíjbefizetések a BKK-hoz azóta, hogy a cég bekeményített a bliccelőkkel szemben: tavaly 160 ezer fizetési felszólítást küldtek ki, és 37 ezer esetben indítottak jogi eljárást az ingyen utazókkal szemben. A tavaly befizetett pótdíjak összege megközelítette az egymilliárd forintot.



A BKK sajtóosztályának tájékoztatása szerint annak köszönhető a beszedések hatékonysága, hogy észszerűsítették pótdíjbefizetési folyamataikat, és szigorúbb követeléskezelési politikára váltottak.
 

Tavaly akadt olyan bliccelő, akinek 459 295 forintot kellett befizetnie az Index szerint.


– A legjelentősebb változás az volt, hogy közel egy év alatt 37 ezer jogi eljárást – fizetési meghagyást – indítottunk, amelyre alapvetően az új Ptk. sarkallta a BKK-t. A médiában megjelent több százezer forintos befizetések mára rendszeressé váltak. Ezek a befizetések kivétel nélkül fizetési meghagyást követően érkeztek be a BKK számlájára – tájékoztatták a Metropolt.



A legkevesebben a metrón próbálnak meg bliccelni, ami annak köszönhető, hogy a legtöbb állomáson már le sem lehet jutni a peronra érvényes jegy vagy bérlet nélkül. A pótdíjak javát a felszíni járatokon szabják ki, de az első ajtós felszállási rendben üzemelő troliknál és buszoknál érezhetően csökkent a bliccelők száma. Jelenleg tehát a metróbejárati ellenőrzést tartják a leghatékonyabb formának.

– A belépéskor történő ellenőrzést a metró területén csak a beléptető kapuk és az elektronikus jegyrendszer bevezetésével lehet majd kiváltani. A korábbiakhoz képest sikeresebb ellenőrzéshez a metróbejáratoknál jegyellenőrzést végző biztonsági őrök is hozzájárultak. A jelenlegi jegyellenőrzési rendszer fenntartására fordított összeg töredéke az elmúlt években könyvelt, menetdíjbevételi többletnek, tehát a jegyellenőrzés hatékonyságának javítására fordított kiadásaink nemcsak megtérültek, de a jegy- és bérletvásárlási hajlandóság növelésén mint társasági célkitűzésen kívül jelentős nyereséget is termeltek – tudtuk meg a BKK-tól.



A vállalat azt várja, hogy az új, elektronikus jegyrendszer még inkább visszaszorítja a bliccelést, ami milliárdos nagyságrendű pluszbevételhez juttatja a BKK-t, ez pedig a közösségi közlekedés fenntartható finanszírozásához járulhat hozzá.

Meg szerettük volna tudni azt is, milyen arányban vannak azok, akik a helyszínen kifizetik a pótdíjat, és hányan várnak ezzel addig, míg 16 ezer forintra, esetleg még többre rúg a cech. Ezt azonban a BKK üzleti titoknak tartja. Azt viszont megtudtuk, hogy amióta közterület-felügyelőkkel közösen dolgoznak jegyellenőreik, sokkal ritkábban mondanak be fals adatokat a bliccelők, így könnyebb is elérni őket, ha nem fizetnék be a pótdíjat. Erre gyakran szükség is van.



– A pótdíjak nem klasszikus értelemben vett számlakövetelések, mint a közüzemi számlák: azokat a fogyasztók fizetési felszólítás nélkül 60-65%-ban befizetik. Ez a szám a pótdíjak esetében jóval kisebb – közölte a BKK.

A pótdíjazás rendje

Helyszínen, készpénzben kifizetve 8000 forint.

Bérletbemutatás esetén – a büntetés időpontjában érvényes bérletszelvény esetén – két napon belül az Akácfa utcában rendezhető a pótdíj, mely 2000 forint, míg negyedéves, szemeszterre szóló, éves bérletek és ingyenes utazásra jogosító dokumentumoknál 1000 forint. A lehetőséggel évente kétszer lehet élni.
Korábbi rendezetlen pótdíjtartozás esetén a lehetőséggel nem lehet élni.
Harminc napon belül csekken befizetve 16 000 forint a díj, ez átutalással is teljesíthető.

Harminc napnál később befizetve 32 500 forintra nő a pótdíj összege.

Cikk ajánló

Hírlevél regisztráció


Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal
PCLand.hu