Nálunk csak az "aprópénz" marad

Magyarországnak van a leghosszabb hajózható Duna-szakasza, de a folyót járó szállodahajók vendégei mégsem a magyar idegenforgalom bevételeit gyarapítják - írta a pénteki Magyar Nemzet.

A napilap szerint április és október között mintegy 120 szállodahajó járja a Dunát, és a fél kontinenst átszelve 100-220 módosabb nyugat-európai, amerikai, illetve ausztrál utassal a fedélzetén érkezik a budapesti kikötőkbe.

Az utasok nagy összegeket költenek az üdülés során, ennek azonban csak a töredéke kerül a magyar utazási irodákhoz, a haszon java nyugat- és kelet-európai vállalkozásokhoz kerül. Itt csak az idegenvezetés és a buszos szállítás "aprópénzeÍ" marad - áll a cikkben.

A Magyar Nemzet beszámolt arról is: a turisztikai szakma nagy fájdalma, hogy magyar kézben nincs egyetlen szállodahajó sem. A napilap felidézte, hogy a nyolcvanas években még két ilyen hajó is járta a Dunát, de a rendszerváltozás után leselejtezték ezeket.

Jól járt a szekszárdi polgármester

A Népszava szerint vitatható körülmények között került az állam tulajdonából magántulajdonba egy értékes paksi ingatlan, amellyel jól járhatott a szekszárdi polgármester is.

A cikk szerint a szekszárdi székhelyű, és a Tolna megyei megyeszékhelyen tucatnyi autóbuszjáratot üzemeltető Gemenc Volán Zrt. tavaly év végén adta el 180 millió forintért egy 43 ezer négyzetméteres paksi ingatlanát, az ott található berendezésekkel, műszaki eszközökkel és felszerelésekkel együtt. A napilap becslése szerint a telephely akár 450 millió forintot is érhet.

A Gemenc Volán néhány nappal az eladás után újabb szerződést kötött a pályázaton nyertes vevő céggel: az ingatlan egy részét hét éven keresztül, havi 2,5 millió forintért visszabérli. A Népszava összegzése szerint így a vételár hat év alatt garantáltan megtérül a vevőnek, az utolsó év pedig már tiszta nyereség.

A szekszárdi cég résztulajdonosa a Horváth Sport Kft., amelynek tulajdonosa Horváth István, Szekszárd fideszes polgármestere és felesége - áll a cikkben. A napilap nem érte el a politikust.

Kényes kérdések a kanizsai diákoknak

Felháborodást keltett Nagykanizsán egy egészségügyi felmérés, amelyet a helyi középiskolákban végeztek el nemrég.

A tanulóknak kérdőívet kellett kitölteniük, amelyen több szülő szerint "kényes" egészségügyi adatokat kértek a diákoktól - írta a pénteki Népszabadság.

A napilap szerint a tanulóknak egyebek mellett saját maguk és családtagjaik jelenlegi, valamint korábbi betegségeiről kellett beszámolniuk, így például arról, van-e rokonságukban olyan, aki elmebetegségben szenved. Egy szülő azt kifogásolta: lányának még arra is választ kellett adnia, hogy "mikor menstruált először, hány napig tartott, s voltak-e panaszai".

Volt, aki nem csak a kérdéseket bírálta, hanem azt is: adatvédelmi szempontból aggályos, hogy a kérdőíveket a tanárok, s nem az orvosok, védőnők gyűjtötték össze - olvasható a cikkben.

Balogh László, az egyik érintett középiskola, a Batthyány Lajos Gimnázium igazgatója a Népszabadságnak azt mondta: a nagykanizsai Egészségügyi Alapellátási Intézmény megbízásából töltették ki a kérdőívet a diákokkal azért, hogy az iskolaorvosok baj esetén rendelkezzenek megfelelő információval.

Kercsmaricsné Kövendi Ibolya, az egészségügyi intézmény vezetője a napilap megkeresésére azt közölte: az iskolaorvosoknak kötelességük az új tanulókról felmérést készíteni, s ezt a procedúrát szerették volna megkönnyíteni azzal, hogy adatlapokon gyűjtik össze az információkat. A vezető szerint a kérdéssort nem érheti bírálat, hiszen azt a jogszabályok alapján állították össze.