Lezajlottak a történelem írásbelik

Rendben lezajlottak a történelem írásbeli érettségik szerdán, a diákoknak középszinten többek között a középkori Rómával, Magyarország demográfiai helyzetével, emelt szinten pedig a népvándorlás korával és az 1930-as évek magyarországi politikájával összefüggő feladatokat kellett megoldaniuk.
Az Oktatási Hivatal összegzése szerint a középszintű, 180 perces feladatlap első felében 12 rövid választ igénylő, úgynevezett tesztfeladat szerepelt, a második rész pedig szöveges, kifejtendő, úgynevezett rövid és hosszú esszéfeladatokból állt.

A feladatlap a vizsgakövetelmények 12 témakörének mindegyikéből tartalmaz feladatot. A diákok a vizsga egésze alatt használhatták a középiskolai történelmi atlaszt. A rövidebb feladatok, amelyek az egyetemes és a magyar történelemre vonatkoztak, időrendben követték egymást, így a köztársaság kori Róma, az oszmán hódítás, a középkori magyar városfejlődés, a barokk művészet, a dualizmus kori gazdaság, a nagy gazdasági világválság, az Európai Unió intézményei.

A nyolc esszékérdésből, amelyek között szerepelt a magyar honfoglalás, a magyarországi reformáció kulturális hatása, Széchenyi reformprogramja, Magyarország demográfiai helyzete és az ENSZ - bizonyos választási szabályok betartásával - hármat kellett kidolgozni. A feladattípusnak fontos eleme volt az állampolgári ismeretek és a jelenismeret (a XX. század második fele és napjaink jelenségei, történései, problémái).

A feladatokhoz általában írásos vagy képi forrás, térképvázlat, ábra vagy adatsor kapcsolódott. A vizsgázónak ezek felhasználásával és saját ismeretei mozgósításával kellett pontos választ adnia. Az esszéfeladatok értékelésében a szakmai tartalom mellett fontos szempont a szöveg megszerkesztettsége, koherenciája, logikája is - jelezték.

A történelem emelt szintű írásbeli érettségi vizsga összesen 240 perces volt, az első rész megoldásának időtartama kötött, 90 perc volt. Ez alatt rövid (tesztjellegű) feladatokat kellett a vizsgázóknak megoldaniuk. A feladatok között voltak a népvándorlás korára, a középkori gazdaságtörténetre, Hunyadi Mátyás korára, a XIX. századi városiasodásra, a bolsevik ideológiára, az 1930-as évek magyarországi politikájára vonatkozók, és itt is megjelentek a napjainkhoz kapcsolódó kérdések (például az európai integráció). A második rész megoldására 150 perc állt rendelkezésre. A sokféle forrás mellett a vizsgázót itt már a középiskolai történelmi atlasz is segítette a megoldásban. A tíz esszéfeladatból (például a céhes ipar, francia-Habsburg nagyhatalmi vetélkedés, ipari forradalom Németországban, Anjou-kori magyar társadalom, Ratio Educationis, a Rákosi-korszak politikai rendszere) - bizonyos választási szabályok betartásával - négy megoldása kötelező. A feladatokhoz általában írásos vagy képi forrás, térképvázlat, táblázat kapcsolódott.

A megoldás ezeknek felhasználását, az elsajátított ismeretek önálló alkalmazását, az összefüggések felismerését kívánta meg. Az esszéfeladatok értékelésében a szakmai tartalom részletesebb kifejtése mellett fontos szempont a szöveg megszerkesztettsége, koherenciája, logikája is.

A korábbiaknál nehezebb volt a feladatsor

Az idei középszintű történelmi érettségi a korábbiaknál valamivel nehezebb volt; ezzel folytatódott az a tendencia, hogy évről évre nagyobb tudásról kell számot adniuk a diákoknak - mondta Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke.

Példaként említette, hogy míg az elmúlt években voltak olyan szövegértési feladatok, amelyeknél egyszerű volt kiolvasni a szövegből a választ, addig most egyes részkérdések megoldásai további ismereteket igényeltek. Nehezítette az érettségizők dolgát az a feladat is, amelyben kevéssé ismert műalkotásokat kellett azonosítani - tette hozzá.

A Történelemtanárok Egyletének elnöke mind a diákok, mind a tanárok számára fontos üzenetnek nevezte, hogy a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kapott a társadalomismeret.

Az írásbelik csütörtökön az angol vizsgákkal folytatódnak.

Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal

Hírlevél regisztráció


PCLand.hu

Metropol Ingatlan