Állandó készültségben a bántalmazott nőkért

Országos szintre fejlesztenék a gombnyomásra rendőrt hívó rendszert a bántalmazott nők érdekében.
Hazánkban minden tizedik nőt ért párkapcsolati erőszak az elmúlt tizenkét hónapban, a távoltartás intézménye nem működik tökéletesen, ráadásul sok nő azután is kénytelen a bántalmazóval élni, hogy esetleg kapcsolatuknak már véget is vetett, mert a partner nem költözik el, neki pedig nincsen lehetősége erre.
– Magyarországon sem a jogi környezet, sem a szakpolitika, sem az intézményrendszer nincs felkészülve arra, hogy segítsen a párkapcsolati erőszak áldozatainak – mondja Pap Enikő szociológus, független nőjogi szakértő. A párkapcsolati erőszak kezelésében nemzetközi ajánlások szerint az elkövetők felelősségre vonása mellett az áldozatok védelmére is szükség van, az egyes szektoroknak együtt kell működniük, és fontos az is, hogy szisztematikus, átfogó és rendszeres képzéseken érzékenyítsék azokat a szakembereket, akikhez a bántalmazottak fordulnak.

Gyorsabb segítség

A párkapcsolati erőszaktól fenyegetett nőknek segítséget jelenthet egy olyan segélyhívó, amilyet a Vodafone Alapítvány a nők biztonságáért indított kísérleti programban működtet. Ezt jelenleg több mint harmincan használják a főváros VII., IX. és XII. kerületében. A programot a jövőben országos szintűvé szeretnék fejleszteni.

A spanyol mintára indított program hazánkon kívül öt országban fut, négyben állami finanszírozásban. A készüléken, amely mobiltelefonos technológián alapuló GPS, segélyhívó gomb megnyomásával jelezhetik a nők, ha úgy érzik, rendőri segítségre van szükségük. Hívásuk egy diszpécserközpontba fut be, a hívásindítással egy időben pedig hangrögzítésbe is kezd a készülék. A nő tud kommunikálni is a diszpécserrel, aki megvárja, hogy ezt ő kezdeményezze, hátha rejtegeti a készüléket. A diszpécserközpont a rendőrségnek továbbítja a riasztást, a hangkapcsolatnak köszönhetően arról is tájékoztatva, mi várhatja a kiérkező járőröket.
 
A kísérleti program első évéről készített értékelő felmérésből kiderül, hogy azok a nők, akik bekerültek a programba, kezdetben tízes skálán tízesnek érezték veszélyérzetüket, a segélyhívót birtokolva azonban nőtt a biztonságérzetük. Örültek annak, hogy nem kell feltétlenül beleszólniuk a készülékbe, a rendőrök gyorsan kiérkeznek, a rögzített hang bizonyítékként szolgálhat a hatóságok előtt, és a GPS-funkciónak köszönhetően biztosan megtalálják majd őket.

Tudják, mikor riasszanak

A rendszert a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) koordinálja a diszpécseri hátteret biztosító TopCop Securityvel és a BRFK-val együttműködésben. A NANE munkatársai tréningezik a rendőröket és a diszpécsereket is. A járőrök, ha egy bejelentés kapcsán olyan helyzettel szembesülnek, ahol felmerül a párkapcsolaton belüli erőszak gyanúja, félrehívják a nőt és tájékoztatják a segélyhívó igénylésének lehetőségéről, majd a NANE kockázati értékelést készít arról, alkalmas-e a programban való részvételre. Ez után kaphatja meg a segélyhívót. Fuxreiter Róbert IX. kerületi redőrkapitány szerint egy ilyen rendszer nekik is segít.

– A kollégák tudják, mi várhatja őket egy ilyen helyzetben, hiszen a NANE adatokat ad át, a pontos címtől kezdve a kapukódon át addig, hogy milyen a potenciális bántalmazó. A rendszerbe jelenleg havi 2-3 élesriasztás fut be, a nők önkorlátozást alkalmazva csak akkor használják a segélyhívót, ha az tényleg indokolt.

– Azt, hogy ez mikor van, egy kapcsolati erőszakban élő nő tudja – ahogyan Tóth Györgyi, a NANE munkatársa fogalmaz, aki ilyen helyzetben még évek után is él, az tényleg tud valamit.  

– A párkapcsolati erőszak tényállásának elismerése jó, de nem elég: Ausztriában a helyszínen intézkedő rendőr is megítélhet 14 nap távol tartást – mondja. A tét nagy: családok mennek tönkre, a gyerekkorukban erőszaknak kitettekből bántalmazók lehetnek, évente 70-100 nőt öl meg partnere.

Két év félelem

A kockázati értékelés, amelyet a NANE munkatársai alkalmaznak arra, hogy kiválasszák, kik alkalmasak a programban való részvételre, olyan viselkedésmintákat szűr, melyek arra utalnak, hogy a bántalmazott nő ellen nagy esélye van egy erőszakos cselekménynek. Kívülről úgy látszik, érthetetlen, miért élnek egyes nők ezek ellenére bántalmazóikkal.

– Nem fair az érintett nők szemére vetni, hogy miért nem lépnek. Életük két legnehezebb éve kezdődik akkor, amikor végre eldöntik ezt – mondja Tóth Györgyi. A párkapcsolati erőszak magyar halálos áldozatai legnagyobb részben ebben a két évben halnak meg. Tapasztalatai szerint az sem ritka, hogy 10-20 évvel a válás után is a bántalmazóval él a nő, kényszerből, mert nem tud elköltözni, és párkapcsolati erőszaknál az is gyakori, hogy a nő visszafogadja a bántalmazót, majd minden kezdődik elölről. Ha a nő segítséget kér, az nagyon nagy lépés: ezt az is mutatja, hogy átlagosan harminc alkalommal bántalmaznak egy nőt, mire megteszi ezt.

Egy példa

Ritkultak a zaklatások

Krisztina többgyermekes budapesti édesanya, volt férje és rokonai bántalmazzák.*


„A házasságom több mint tíz évig tartott, kaptam közben rendesen. Nehéz megmagyarázni, hogy egy rendezett anyagi helyzetű, értelmiségi nő hogyan kerül ilyen helyzetbe, mert az első pofon nem hirtelen jön. Volt időszak, amikor elhittem, hogy ezt meg is érdemlem, de ma már tudom, hogy a volt férjemnek nem velem, hanem magával volt baja. Pedig magas beosztásban dolgozik, ránézésre senki nem hinné el, milyen. A verésre lehetett indok bármi, amit megcsináltam vagy nem csináltam meg, a gyerekeimet sem hagyta ki a bántalmazásból. Végül egy orvostól kértem segítséget, amit kórházi tartózkodás követett. Ez után kerültem be a programba, másodikként. Korábban sehova nem mentem kíséret nélkül, ma már a segélyhívóval néha egyedül is elindulok. A zaklatások azóta sem szűntek meg, de ritkultak, részben a segélyhívónak köszönhetően.”

*Krisztina nevét és egyes adatait a védelme érdekében megváltoztattuk.

Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal

Hírlevél regisztráció


PCLand.hu

Metropol Ingatlan