Mindenkinek járna szép gyerekkor

Az ENSZ közgyűlése 24 éve, 1989. november 20-án fogadta el a gyermekek jogairól szóló egyezményt, ezért lett november 20-a a gyermekjogoknak szentelt világnap.
A dokumentum leírja, milyen minimumot kell biztosítaniuk az államoknak a gyermekek életben maradásáért, fejlődéséért, védelméért és társadalmi részvételükért. Bár ezek egyáltalán nem a földtől elrugaszkodott kívánalmak, sok országban mégsem sikerül elérni a célokat – és van olyan állam, is, amely alá sem írta az egyezményt. Szomálián vagy Dél-Szudánon nem lepődik meg az ember, de az, hogy az USA sem csatlakozott hozzá, megdöbbentő.

Bántalmazás és prostitúció

– Mindenhol másféle veszélynek vannak kitéve a gyerekek. Szomáliában minden második 15 éven aluli gyermek dolgozik, ahelyett, hogy iskolába járna. Thaiföldön a prostituáltak 40%-a gyermek. Bulgáriában az intézetben nevelkedő gyermekek között minden harmadik bántalmazás áldozatává válik. Nigériában a házasságra lépő lánygyermekek 70%-a nincs még 18 éves. Világszerte 18 ezer öt éven aluli gyermek hal meg naponta olyan okok miatt, amelyek megelőzhetőek lennének: mert nem jut tiszta ivóvízhez, élelemhez, gyógyszerhez. De említhetném akár azt a 4,4 millió Fülöp-szigeteki gyermeket is, akik most a tájfun okozta pusztítás miatt otthon nélkül maradtak – sorolja Gyurkó Szilvia, az UNICEF Magyar Bizottságának gyermekjogi igazgatója azokat a problémákat, amelyekkel világszerte nap mint nap szembesülnek gyermekek.

Mint ebből is látszik, az aláírt egyezmény egy dolog, a megfelelő körülmények biztosítása már más kérdés. Pedig egy élet esélyét teszi tönkre az, aki egy gyermekkort ront el.

– A gyermekkor egyszeri és megismételhetetlen. Fontos, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy a magyar gyermekek számára is a lehető legteljesebb legyen a gyermekkor, és világszerte felelősséget vállaljunk a legkiszolgáltatottabb gyermekekért is – mondja Gyurkó Szilvia.

Keveset tudnak itthon

18 000 öt év alatti gyermek hal meg mindennap olyan okok miatt, amelyek megelőzhetőek lennének.

Itthon a gyermekbántalmazás, a véleménynyilvánítás és az esélyegyenlőség kérdései a legaktuálisabbak, ám nincs olyan téma, amelyben ne lenne mit mondani. Főleg azért, mert a magyar gyerekek nem igazán ismerik a jogaikat. Egy 2009-es Euroba­ro­meter-­felmérés szerint  három magyar gyerekből kettő nem ismeri a jogait, a jog­­tudatosság terén pedig utolsó helyen végeztek a magyar gyerekek az unió mezőnyében.



Gyurkó Szilvia szerint mindez nem is csoda, mivel az iskolai tantervnek nem része a gyermekjogi ismeretek átadása, a Nemzeti alaptantervben még a kifejezés sem szerepel. Ezért is jártak az elmúlt két évben sok iskolában az UNICEF munkatársai, hogy a gyerekeknek a jogaikról beszéljenek, és ezért indítanak most a Telenorral közösen egy új programot.

– A programunk neve „Ébresztő óra”, és terveink szerint 2000 gyermek fog részt venni az előadásainkon a következő évben – mondja Gyurkó Szilvia. Akkora az ismerethiány, hogy az előadásokon minden téma egyaránt fontos lesz. Az érdeklődő gyerekek és felnőttek ugyanakkor megtalálják a gyermekjogokat az UNICEF weboldalán is, a magyar bizottság már jelnyelvi és gyengénlátóknak szóló változatot is készített.

A verés elfogadott

Egy nappal a gyerekjogi világnap előtt, ma van a gyermekbántalmazás elleni világnap. Itthon sajnos ez a kérdés is aktuális, mivel szociológiai és kriminológiai kutatások szerint a gyermeket nevelő szülők kétharmada tartja elfogadhatónak, hogy megüti a gyermekét, és a magyar gyermekek negyede gondolja úgy, hogy ez rendben is van.



– Mindezt úgy, hogy 2005 óta zéró tolerancia van érvényben a gyermekekkel szembeni erőszak területén. Nem lehet se fizikailag, se szavakkal, se érzelmileg, se szexuálisan bántalmazni egy gyermeket – mondja az UNICEF hazai szervezetének gyerekjogi igazgatója. Gyurkó Szilvia szerint még több „szülők iskolájára” van szükség, és arra is, hogy pozitív nevelési gyakorlatokat sajátítsanak el a szülők, a jogokat megismerő gyerekek pedig apákként és anyákként már ne tartsák elfogadhatónak ezt a gyakorlatot.

Komoly gondot jelent a családok rossz anyagi helyzete is. – Az UNICEF 2007 óta, a gyermekszegénységgel és a gyermekek jóllétével foglalkozó éves jelentéseiben rendszeresen tesz hitet amellett, hogy a gyermekszegénység és nélkülözés gyermekjogi kérdés. Ha egy gyermek azért nem tudja kibontakoztatni a benne rejlő képességeket és tehetséget, mert nem jut el szakkörre, vagy a szülők nem tudnak neki sportszert venni, akkor alapvetően sérülnek a gyermekjogok. Itt állami és társadalmi felelősségvállalásról is beszélnünk kell – vélekedik Gyurkó Szilvia.

Gyermekjogok röviden

• Minden gyermeknek joga van az élethez, az egészséges fejlődéshez, névhez, nemzetiséghez és szülői ellátáshoz.
• Családjukkal élhetnek, kivéve, ha ez árt nekik, de a különböző országokba szétszakadt családoknak meg kell adni a találkozás lehetőségét.
• A gyermekcsempészetet gátolni kell, a gyerekek kizsákmányolása pedig tilos.
• A gyermekeknek joguk van a magánszférához, szabadon barátkozhatnak, kinyilváníthatják véleményüket, amíg ez másoknak nem árt, és jogosultak az információszerzésre is.
• A szülők feladata a gyerekek felnevelése.
• A gyerekeknek joguk van megfelelő egészségügyi ellátásra, nem érheti őket faji, nemi vagy egyéb disz­krimináció.
• Bántalmazás, rossz bánásmód, elhanyagolás esetén a kormánynak kell közbelépnie, a családból kiemelt gyerekeket speciális intézményben kell elhelyezni.
• Az örökbe adott gyerekek is jogosultak a gondozásra és védelemre, a menekültek és sérült gyermekek pedig a különleges ellátásra.
• Az ingyenes alsó fokú oktatásra minden gyermeknek joga van. A gazdagabb országoknak segíteniük kell ennek elérésében a szegényeket.
• A kikapcsolódáshoz a gyermekeknek is joguk van, a veszélyes munkától viszont óvni kell őket.
• Senki sem büntethet kegyetlen, ártó módon egy gyermeket sem.

További infók: unicef.hu/gyermekjogok

Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal

Hírlevél regisztráció


PCLand.hu

Metropol Ingatlan