Külföldi sajtóvisszhangok a választásról

Orbán Viktor egyértelmű győzelméről írnak a hírügynökségek, a külföldi lapok szerint a miniszterelnöknek tudható be a siker.
Romániai, szlovákiai lapvisszhang
Német lapok
Brit sajtó

Osztrák sajtóvisszhang
Franciaországi reakció
Cseh, olasz, belga és amerikai lapok
Lengyel és izraeli lapvisszhang
Hírügynökségek


Romániai, szlovákiai lapvisszhang

Az erdélyi magyar lapok szerint a Romániából leadott szavazatok is hozzájárultak a magyarországi országgyűlési választások eredményéhez, de "a tősgyökeres magyarországi szavazók" döntötték el, hogy továbbra is a Fidesz-KDNP szövetség kormányozzon Magyarországon.

A székelyföldi Háromszék napilap vezércikkében igazi hungarikumnak minősítette, hogy a kormányzó pártok "úgy vezették ki a legmélyebb gödörből az országot, hogy a lakosság bizalmát mindvégig megőrizték". Ezt a lap azért tartotta rendkívüli eredménynek, mert - mint fogalmaz - Európa legtöbb országában a kormányok megfizették az árát a sokszor elkerülhetetlennek tűnő kiigazító intézkedéseknek.

A vezércikkíró a hungarikumot kiegészítő sajátosságnak, egyfajta „transzilvanikumnak” minősítette, hogy "a külhoni magyarság körében 95 százalék körüli a Fidesz támogatottsága".

A kolozsvári Szabadság napilap vezércikkírója szerint nem lehet a határon túliak szavazati jogával magyarázni a Fidesz nagy arányú győzelmét. A magyarországi "baloldal megnyugodhat: ezt a kormányt a tősgyökeres magyarországi szavazó választotta újra ekkora arányban" - olvasható a lapban.

A Szabadság cikkírója szerint az erdélyi szavazók nem elsősorban az egyik vagy a másik politikai érdekcsoport győzelméhez akartak hozzájárulni. Szerinte a szavazást "afféle késve érkezett történelmi igazságtételként", "a magyar nemzethez tartozás szimbolikus gesztusaként" élték meg az erdélyi magyar választók.

A székelyföldi Hargita népe vezércikkírója szerint most még nem volt döntő a külhoni magyarok szavazata, de a későbbiekben lehet ez másképpen is. Azért tartotta fontosnak a külhoniak szavazati jogát, mert - mint írja - "így minden magyar politikusnak kötelező lesz eljönnie Erdélybe, szóba állni az itteni szavazókkal: ha színből, ha szívből".

A román lapok többsége az AFP francia hírügynökségnek a - román Agerpres hírügynökség által is átvett - megfogalmazását használva az "antidemokratikus kisiklásokkal vádolt populista Orbán Viktor konzervatív pártjának" győzelméről számolt be.

Az Adevarul című liberális lap címsorban emelte ki a választásokról szóló tudósításában, hogy mintegy százezer Romániában élő magyar is részt vett a voksoláson, akiknek levélszavazatait főleg a csíkszeredai és kolozsvári főkonzulátus gyűjtötte össze. A Gandul című független lap azt hangsúlyozta, hogy a Jobbik "szélsőségesei" nagyon magas százalékot értek el.

A jobboldali román államfőhöz közel álló Evenimentul Zilei azt írta: Budapest "erős embere" harmadik mandátumára készül. A lap úgy értékelte: Orbán Viktornak, aki a pénzügyi katasztrófa küszöbén vette át az országot 2010-ben, sikerült rendbe tennie a gazdaságot, még ha a külföldi vállalatok kárára is, és újraválasztása elsősorban a rezsi húsz százalékos csökkentésének köszönhető.

A jobboldali Romania Libera arról közölt elemzést, hogy a Fidesz győzelmével és a Jobbik megerősödésével egy olyan "oroszbarát" politika nyert teret Magyarországon, amely a krími válság közepette a kétoldalú magyar-román kapcsolatokban is feszültségekhez vezethet.

A hétfői szlovákiai lapok a viszonylag korai lapzárták miatt többnyire csak eredmény ismertető, illetve a magyar kormány elmúlt négy évére visszatekintő írásokban számoltak be a Fidesz-KDNP győzelméről.

"Orbán egyértelműen nyert, ráfizethet a gazdaság" - címmel kétoldalas hétfői összeállításában a Hospodárské Noviny (HN) szlovák gazdasági-közéleti napilap a választások előzetes eredményeit ismerteti. A magyar kormány elmúlt négy évének legjelentősebb gazdasági lépéseit felidézve megjegyzi: a választás eredményei azt jelzik, hogy a magyaroknak megtetszett Orbán Viktor kormányának gazdaságpolitikája, amely egyebek mellett csökkentette a magánszemélyek jövedelemadóját, és új adókat vezetett be a nagy külföldi cégek és bankok, azaz "az állam első számú ellenségei" számára. A HN szerint a magyar gazdaság "hosszú távon rossz pályára van állítva", és ha nem változik az irány - írja -, akkor "déli szomszédainkra még nehéz pillanatok várnak."

A HN hétfői, "Orbán mint Fico" című kommentárjában a magyar és a szlovák miniszterelnök, valamint a kormányaik politikája közötti "hasonlóságokra" mutat rá. Megjegyezi: "álszent módon" a Fidesz jobboldali, Fico kormánypártja pedig baloldali pártnak nevezi magát, holott a deficitcsökkentést Magyarország esetében részben az államosítás, Szlovákiában pedig részben a privatizáció segítségével valósították meg.

Orbán Viktornak vasárnapi győzelmével azt sikerült elérnie, amit még egy magyar kormányfőnek sem a történelmi Magyarország szétesése óta: harmadszor vezette győzelemre pártját a parlamenti választásokon - írta a pozsonyi Pravda. A lap megjegyzi: Orbán Viktor 1989 óta "borostás lázítóból és fékezhetetlen liberálisból, keresztény irányzatú populista konzervatívvá vált", ám egyben nem változott, vagyis "továbbra is csak a győzelmet tartja szem előtt."

Nem volt tétje a vasárnapi választásnak, nem azért, mert a győztes biztos eleve befutónak számított, hanem mert "senki nem ígért semmit" a leváltáson vagy a folytatáson kívül - írta hétfői kommentárjában a pozsonyi Új Szó. A szlovákiai magyar nyelvű lap "Tét nélkül" című kommentárjának írója a jövőbeli lehetőségeket elemezve úgy véli: "nyolc év kormányzás után a legjobban kommunikáló pártot is megutálják az emberek", a baloldal pedig várhatóan külön-külön kezd majd új életet, a következő választáson e "logika alapján nekik kellene nyerniük." Hozzáteszi: ehhez viszont (a baloldalnak) többet és jobbat kellene produkálnia mint az utóbbi időszakban, mert ha nem, könnyen előfordulhat, hogy 2018-ban a Fidesz fő ellenfele a Jobbik lesz.

Német lapok

Németországban valamennyi sajtóorgánum közölt jelentést a magyarországi választásokról, kiemelve, hogy a Fidesz várhatóan ismét kétharmados parlamenti többséggel kormányozhat.

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) Orbán megnyeri a választást Magyarországon címmel közölte nyomtatott kiadásában Stephan Löwenstein beszámolóját, aki kiemelte, hogy a Fidesz a szavazatoknak "csak" nagyjából a 46 százalékát szerezte meg, de így is majdnem kétszer erősebb, mint a baloldali összefogás és a Jobbik, és elérhető közelségbe került számára a kétharmados parlamenti többség.

A baloldal egy "maroknyi" egyéni mandátumot visszahódított, és erősödött a "szélsőjobboldali" Jobbik is, amelynek keleten és délen vannak fellegvárai, de a "külsőleg mérsékelt" kampánya révén a fővárosban és a nyugati választókerületekben is előretört - tette hozzá.

A konzervatív Die Welt az online kiadásában Boris Kálnoky cikkét közölte Orbán a kétségbeesett ellenzéknek köszönhetően nyert címmel. A szerző kiemelte, hogy a baloldali ellenzék Összefogás néven kívánt indulni, de még ezt sem sikerült elérnie, mert a név már foglalt volt, és amikor az urnák lezárása után "kirajzolódott a totális vereség", az ellenzéki szövetség tagjai "mindenféle összefogás nélkül bánkódtak".

Az eredmények azt mutatják, hogy "a balliberális szellemiség" már csak Budapesten létezik, "és ott is csak a pesti belső kerületekben" - tette hozzá Kálnoky. Kifejtette, hogy a Jobbik "megfékezte a rasszista kirohanások iránti hajlamát" és "valamivel civilizáltabban lépett fel" a kampányban, ami hozzájárult "jelentősen javuló" eredményéhez. Ugyanakkor az is segített, hogy a Jobbikon kívül nem volt más választható párt azok számára, akik "nemrégiben csalódtak a Fideszben, de még mindig csalódottak a baloldalban", amely 2002 és 2010 között a "szánalmas" gazdaságpolitikájával és korrupciós botrányaival "alaposan lejáratta magát".

Kiemelte: "a Fidesznek is meg kellett emésztenie néhány botrányt, de a gazdaság stabilizálódott, a munkanélküliség csökken, a foglalkoztatottság emelkedik", és "úgy tűnik, a választók mindezt honorálják".

A baloldali Frankfurter Rundschau Nem korrekt választás címmel közölte Ulrich Krökel kommentárját, aki kiemelte, hogy Orbán Viktor győzelmének "rossz mellékíze" van, mert a választás "ugyan szabad és titkos volt, de nem volt korrekt".

Orbán az utóbbi négy évben az egyeduralmát olyan "irányított demokráciává" alakította át, mint amilyet Vlagyimir Putyin hozott létre Oroszországban. A Kreml vezetője végül "autokráciát" épített rendszeréből, "amelytől Magyarország távol van". A legfontosabb "fékező erő az EU", amely ugyan "tétován reagált Orbán antidemokratikus dühöngésére", de megakadályozta, hogy elfajuljon a helyzet. Ugyanakkor mindez nem elég Orbán "tartós hatalmának megakadályozásához" - tette hozzá Krökel, hangsúlyozva: "az lesz a döntő, hogy a megosztott baloldali ellenzék képes lesz-e végre újjászervezni magát".

A liberális Süddeutsche Zeitung hírösszefoglaló mellett kommentárt is közölt Cathrin Kalhweittől, aki kiemelte, hogy Orbán Viktor szerint "15-20 évig" kell egyetlen politikai "erőtérnek" vezetnie az országot, és ezzel "a Fideszre és saját magára gondol", de "meglehet, hogy téved". Nem azért, mert "a kevéssé meggyőző baloldali ellenzék keresztülhúzza számításait", hanem azért, mert "soviniszta" politikájával "kinyitotta Panora szelencéjét, ami a jobboldali radikális Jobbik megerősödésében mutatkozik meg" - írta a liberális lap szerzője, kiemelve, hogy Orbán "soha nem tett kifejezetten antiszemita vagy rasszista megjegyzéseket", de "megdöntött egyes tabukat", és "hosszútávon a Jobbik lehet az (a párt), amelyik megtorpedózza a jövőre vonatkozó terveit".

Brit sajtó

A Financial Times értesülése szerint a baloldali ellenzéki szövetség Budapesten működő külföldi nagykövetségeknek írt levélben sorolta fel panaszait a választási rendszerrel kapcsolatban.

Kester Eddy, a londoni gazdasági napilap budapesti tudósítója az újság online kiadásán hétfő délelőtt megjelent cikkében idézett a Financial Times birtokába került levélből, amely szerint a baloldali szövetség nem tudta kommunikálni üzenetét, mivel az új választási törvények megtiltották a fizetett televízió- és rádióhirdetéseket, a szabadtéri reklámfelületeket pedig Fidesz-közeli cégek ellenőrzik.

A nagykövetségeknek küldött levél felveti az ellenzéki nagygyűlést közvetítő ATV-re tiltott politikai reklám címén kirótt egymillió forintos bírság ügyét, és kiemeli azt a rendelkezést, amely szerint csak akkor lehetséges miniszterelnök-jelölti vita, ha arra mind a 18 párt megvívást kap.

A levél szerint a 18 párt közül nyolc "bizniszpárt", amelyeket csak az állami finanszírozásért és a Fidesz-ellenes szavazótábor megosztására hoztak létre. Az ellenzék a levélben felrója azt is, hogy az újonnan állampolgárságot szerzett külhoni magyarok levélben is szavazhattak, a külföldön dolgozó magyaroknak viszont a legközelebbi nagykövetségre kellett utazniuk.

A The Daily Telegraph című tekintélyes konzervatív brit napilap szerint "a bírálói által antiszemitizmussal vádolt" Jobbik választási eredményét szoros figyelem övezi abból a szempontból, hogy ad-e iránymutatást más nacionalista jobboldali pártok várható teljesítményére a jövő havi európai parlamenti választásokon. A Telegraph szerint a Jobbik már az előző választásokon is sokakat megdöbbentett Európában azzal, hogy parlamenti mandátumokhoz jutott.

Franciaországi reakció

A szélsőjobb újabb előretörése a magyar választásokon címmel közölt budapesti tudósítást hétfő délután megjelent számában a Le Monde.

A francia balliberális lap szerint "a jobboldal győzelmével - amely bebetonozza Orbán Viktor hatalmát - és a szélsőjobboldal előretörésével a magyar parlamenti választások az európai populista tendenciákat erősítik kevesebb mint két hónappal az európai parlamenti választások előtt". Annak ellenére, hogy a Fidesz-KDNP 700 ezer szavazattal kevesebbet kapott, mint négy évvel ezelőtt, az új választási törvénynek köszönhetően - amely a győztes pártnak kedvez - valószínűleg kétharmados parlamenti többséget adhat a miniszterelnöknek. Ahhoz, hogy ez biztos legyen, a végleges eredményre azonban még várni kell - emlékeztetett a Le Monde.

A cikk szerzője, Joelle Stolz kiemelte, hogy a Fidesz támadásait az egész kampányban a legveszélyesebb ellenfelére, a baloldalra koncentrálta, amely a személyes viták és a korrupciós ügyek súlya alatt csak késve tudta életre hívni a közös platformját. A lap szerint a számos akadály ellenére a magát kormányváltó szövetségnek nevező baloldali összefogás több mint 25 százalékos eredménye "nem katasztrofális" annak tükrében, hogy 2010-ben az MSZP 19,3 százalékot ért el. Az igazi győztes azonban a Jobbik, amely négy százalékot javult négy év alatt és vidéken sok helyen a második helyen végzett - írta a Le Monde.

Osztrák sajtóvisszhang

A könnyű győzelem ellenére nehéz feladat elé néz Orbán címmel közölt írást a Die Presse című konzervatív osztrák napilap. "Ha lakosság számára nem sikerült visszahoznia a fejlődést és a jólétet, az országot további politikai radikalizálódás fenyegeti - írja a szerző. Úgy véli, Orbánnak át kell gondolnia a külföldi vállalatokkal szembeni politikáját, mivel nemcsak a szakemberek, hanem a befektetők is kivonulnak az országból. A nemzetközi cégekre kivetett különadó csak egy a sok "önkényes" törvényalkotási gyakorlat közül. A választások előtt meghirdetett tízpontos programról megjegyzi: "Kétségtelenül nagyravágyó a politikai program. Azt azonban, hogy a nacionalista politika folytatása és a szükséges gazdasági nyitás között (Orbán) összhangot tud-e teremteni, nemcsak a legélesebb bírálói kétlik" - zárja írását a szerző.

A Der Standard című osztrák liberális lap párhuzamot vont Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök politikája között. Ficót "Orbán baloldali párjának" nevezi. Az EU megint elfeledkezett Kelet-Európáról című cikk utal a Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív német lap tudósítójára, aki szerint Közép-Európában "putyinizálódás" figyelhető meg. Orbán rendszerének veszélye nemcsak Magyarországon érezhető, számos országban "repedés" keletkezett a demokráciában, főleg Kelet-Európában - véli a szerző. A probléma mélyebben gyökerezik, hiszen a magyar törvényeket mindig "javítani" és EU-konformmá kellett tenni. Ezt azonban Orbán nem látja be és "tovább provokál" - teszi hozzá a kommentárjában Thomas Mayer.

Viktátor nem fog hidat építeni címmel közölt cikket a Kurier osztrák lap. A magyar miniszterelnök egy korábbi, a Kuriernak adott interjúját idézi, amelyben Orbán Viktor úgy megjegyezte: minden európai politikus titokban ilyen (kétharmados) hatalomról álmodik, mint amilyet most ő magánénak tudhat. A mostani választáson Orbán kezére játszott az erőtlen és egymással civakodó baloldali ellenzék, amely semmit tudott felmutatni az "öntudatos populistával" szemben - véli a szerző, aki szerint a győzelem mértékét viszont a kormányfő a rá és a Fideszre szabott választási törvénynek köszönheti. A magyar választók fele, akik nem rá szavaztak, arra készülhetnek, hogy Orbán nem fog hidat építeni ellenfeleihez, nem fog kompromisszumot keresni, ez távol áll "Viktator" Orbán természetétől - írta jegyzi meg a lap. Ellentámadásokkal, védekezéssel és agresszív retorikával mutatja meg majd az erejét - olvasható a vezércikkben.

Cseh, olasz, belga és amerikai lapok

Elsősorban Orbán Viktor érdeme a Fidesz választási sikere - állítja egybehangzóan a hétfői cseh sajtó, amely nagy terjedelemben foglalkozik az országgyűlési választással.

"Orbán Viktor belépett a történelembe. Hatalmas fölénnyel egymás után másodszor is megnyerte a választást Magyarországon és harmadszor lesz miniszterelnök" - írja az Orbán újabb sikert ünnepel című riportjában a Lidové Noviny című prágai napilap. Ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a választás az új rendszer szerint zajlott le, amely bónuszt ad a legsikeresebb pártnak.

A konzervatív újság Orbán - egy férfi, aki megváltoztatja Magyarországot cím alatt portrét közöl a magyar miniszterelnökről. "Közép-Európa legsikeresebb politikusává válhat. Még egyetlen kormányfőnek sem sikerült háromszor győznie, még senkinek sem sikerült olyan hatalmas támogatást szereznie, még senki sem változtatta meg négy év alatt az országot úgy, ahogy Orbán Viktor" - írja Lubos Palata, a lap kiküldött tudósítója Budapestről.

Orbán megerősíti hatalmát és az államot is, de nagyobb változásokat továbbra sem lehet kizárni - véli a Hospodárské Noviny. A következő négy év kulcsszava a konszolidáció lesz - írja magyarországi politikusokra és elemzőkre hivatkozva Martin Ehl, a gazdasági és politikai napilap külpolitikai rovatának vezetője. "Orbánnak a hazai politikai színtéren nincs egyenrangú vetélytársa" - jegyezte meg.

A magyarok az urnáknál megjutalmazták Orbánt - e címmel számol be a voksolásról a Právo. A baloldali napilap összeállításában kiemeli, hogy most első ízben a határon túli magyar állampolgárok is szavazhattak.

A Corriere della Sera című olasz konzervatív napilap Orbán Magyarország ura, de a szélsőjobb nem tört át címmel közölt beszámolót. A győzelmet a populizmus, protekcionizmus és liberalizmus "furcsa receptjével" magyarázva megjegyezve, hogy Orbán eddigi kormánya 5 ezer milliárd euró EU-forrást "kasszírozott be, mégis az EU-diktatúrát ostorozta".

A balközép La Repubblica online kiadása Kumin Ferenc és Konrád György interjújával kommentálta az eredményeket.

Orbán győzelmének titka a gazdaságban rejlik - írta a La Stampa, mely szerint az utóbbi négy évben Magyarország kiemelkedett a válságból, nőttek a bérek és csökkent a munkanélküliség. "Most Orbán új csodát ígért, és a magyarok úgy döntöttek, hisznek neki" - fogalmazott a torinói napilap.

A Berlusconi család birtokolta Il Giornale szerint "Orbán megijeszti Brüsszelt, de tetszik Budapestnek".

A római Il Messaggero úgy vélte, Orbán az EU helyett Oroszországot választotta partnerként. A római napilap hangsúlyozta, hogy a következő európai parlamentet az euroszkeptikusok fogják megtölteni.

Az EUObserver című, uniós ügyekkel foglalkozó brüsszeli hírportál választási beszámolójában egyebek közt kiemelte Orbán Viktor beszédéből azt a részt, amelyben a miniszterelnök megállapította: a magyarok nemet mondtak az EU-ból való kilépésre, ha az országnak erős nemzeti kormánya van. Ez a szélsőjobboldali Jobbiknak szóló üzenet volt - olvasható a hírportál tudósításában, amely szerint a Jobbik által elért 21 százalék - szemben a 2010-es 17 százalékkal - jobb eredmény, mint amire a közvélemény-kutatások számítottak.

A The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai politikai-üzleti napilap internetes beszámolója szerint a Fidesz győzelme megfelel az előzetes várakozásoknak, így csak mérsékelt reakciót vált ki hétfőn a piacok részéről. Timothy Ash, a Standard Bank közgazdásza úgy véli, egyelőre nem látható, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök vezette Fidesz az újjáválasztás nyomán békét akar-e kötni a nagy külföldi üzleti körökkel, amire szüksége lesz ahhoz, hogy felpörgesse a gazdasági növekedéshez nélkülözhetetlen beruházásokat a gazdasági növekedés érdekében.

Az elemzők és a kormányzat idén 2 százalék körüli GDP-növekedést vár, de közgazdászok szerint gyengék a növekedési kilátások, részben annak betudhatóan, hogy a kormány 2010 óta új adókkal terhelte a bank- és az energiaszektort, ahol a nagy külföldi cégek dominálnak - írta a The Wall Street Journal online kiadása.

Lengyel és izraeli lapvisszhang

Egész Magyarország újra Orbán Viktoré - írta a Rzeczpospolita című konzervatív lengyel lap hétfői cikkében.

Ha az előzetes eredmények megerősítést nyernek, az egyéni választókerületekkel együtt a Fidesz 133 mandátumot szerezhet, éppen annyit, amennyi a kétharmados többséghez kell - jelentette helyszíni tudósításában Jaroslaw Gizinski, a lap külpolitikai szerkesztője.

A szerző politológusi véleményekre hivatkozva megállapítja: a Fidesz "győzelemre volt ítélve", mert csak egyedül kormányozhat. Ha 100 mandátumnál kevesebbet nyert volna, meg kellett volna ismételni a választásokat, hiszen nem tudott volna egyetlen párttal sem koalícióra lépni.

A lap egy másik cikkében Lukasz Kozlowski az Orbán-kormány gazdasági intézkedéseit veszi górcső alá abból a szempontból, hogy ezek közül melyeket lenne érdemes megvalósítani Lengyelországban.

Bírálja a 2002 és 2008 közötti baloldali kormányokat, amelyek szerinte felelőtlenül költötték a közpénzeket, és hitelekből próbálták ösztönözni a gazdaságot. Amikor 2008-ban beütött a gazdasági válság, Magyarország már súlyosan el volt adósodva - írta.

Az Orbán-kormány által az elmúlt négy évben alkalmazott megoldások közül a legrosszabbnak a válságadókat tartja. Úgy értékeli, hogy ezen a területen a kormány gyakran kapkodva és meggondolatlanul intézkedett. Először azt ígérte, hogy ezek az adók átmenetiek lesznek, aztán meghosszabbította határidejüket, majd pedig állandósította őket. A kormánynak nem lenne olyan rossz a reputációja, ha azonnal bevezette volna, amit akart, és nem változtatta volna folyton a döntéseit, káoszt idézve elő.

A szerző bírálja a kormányt amiatt is, hogy hajlamos a gazdaság "kézi vezérlésére". A kamatok csökkentése érdekében nem riadt vissza a jegybank függetlenségének megsértésétől. A piacot egyre nagyobb mértékben az állam szabályozza, ennek egyik megnyilvánulási formája a rezsiköltségek csökkentése, ami a szerző szerint nyilvánvalóan választási célokat szolgált.

A költségvetési hiány és az államadósság csökkentésében a kormánynak vannak sikerei, de nem szabad elfelejteni, hogy a fiskális konszolidációt Magyarország részben a magán-nyugdíjpénztárak államosításának köszönheti - írja.

Lengyelország által is követhető példának tekinti viszont a cikk szerzője a 16 százalékos egykulcsos adó bevezetését és a társasági adó 19-ről 10 százalékra csökkentését.

Megjegyzi viszont, hogy az így keletkezett költségvetési hiányt a kormány az áfakulcs 27 százalékra növelésével és a jövedéki adó felemelésével pótolta, és ezzel a munka és a tőke helyett a fogyasztási adókra helyezte a hangsúlyt. Ezt a szerző nagyon jó megoldásnak tartja. Ugyancsak dicséri a munkára rakódó béren kívül adóterhek korlátozását, ami szerinte hozzájárul a foglalkoztatás növeléséhez.

Lukasz Kozlowski az Orbán-kormány legnagyobb sikerének éppen a foglalkoztatás folyamatos növelését tekinti. Az elmúlt évek gyenge gazdasági növekedése ellenére csaknem 300 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, és a kormány 2020-ig 75 százalékra akarja emelni a produktív korban lévő munkavállalók számát. Ezt Lengyelország számára is követendő példának látja.

Izraelben nem elsősorban a Fidesz győzelmével, hanem legalább akkora mértékben a Jobbik előretörésével foglalkoznak a hétfői lapok. A Háárec című újság nyomtatott változatának cikke „a szélsőjobb mérsékelt erősödése” címmel még csak a vasárnapi előrejelzéseket, de a hétfői internetes változata már az „antiszemita párt erősödését” ismerteti. Az újság a párt sikerének értékelésekor Móse Kantornak, az Európai Zsidó Kongresszus vezetőjének a véleményét idézi, amely szerint „egész Európa számára figyelmeztető jellé kell válnia a nyíltan antiszemita Jobbik eredményének”.

A ynet, a Jediót Ahronót című lap internetes kiadása szerint hatalmas eredményt értek el a szélsőjobb antiszemitái, a Jobbik 21 százalékos sikerével Európa legerősebb szélsőjobboldali pártjává lett. A szerkesztőség jegyezte cikk emlékeztet Orbán Viktornak a zsidók védelmét ígérő kijelentéseire, Szegedi Csanád esetére és Jaír Lapid tavaly Budapesten elhangzott beszédére, amely szerint a második világháború idejének antiszemita törvénykezése miatt folt esett a magyar parlamenten.

A kormányhoz közeli Jiszráél Hajóm (Izrael ma) című lap a Jobbik és vezetője sikeres arculatváltását hangsúlyozza, ami szerinte a legnépszerűbb ellenzéki politikussá tette Vona Gábort.

Hírügynökségek

A dpa német hírügynökség budapesti keltezésű tudósításában idézte Bajnai Gordonnak, az Együtt-PM szövetség vezetőjének nyilatkozatát, aki elismerte az ellenzék vereségét és kijelentette, hogy "ebben a struktúrában a magyarok többségének nem tudtak valós alternatívát kínálni".

A dpa szerint az Orbán-kormány ugyanakkor "a demokrácia- és piacpolitikai szempontból kétséges törvények elfogadásával az elmúlt években ismételten aggodalmakat váltott ki az EU-ban". A hírügynökség azt hangoztatta, hogy Orbán a médiahatóságnak "több lehetőséget adott a közmédia pórázon tartására, a magyar jegybank gyakorlatilag nem független a kormánytól, és az új alaptörvény megköti a jövendő kormányok kezét az adó- és jövedelempolitikában."

Kitért arra, hogy a szomszédos országokban élő mintegy 200 ezer választásra jogosult magyar zömmel Orbán Viktort támogatta, aki lehetővé tette számukra a magyar állampolgárság megszerzését állandó magyarországi lakóhely nélkül.

Az APA osztrák hírügynökség kiemelte, hogy a miniszterelnök pártjának négy év után ismét sikerült jelentős győzelmet aratnia. Még a kétharmados többség is újra biztosítottnak látszik, ha csak egyetlen mandátummal is, ha a választókörzetekben drámai változások nem történnek.

A jelentés szerint az eredmény mindazonáltal nem meglepő, már jóval a választások előtt jelentős Fidesz-győzelmet vártak, csak annak mértékében tértek el az elemzői vélemények. A választási térképen Magyarország - akár 2010-ben - szilárdan "narancsszínű" kezekben van - írta az osztrák hírügynökség.

A Reuters brit hírügynökség jelentésében azt emelte ki, hogy Orbán az elmúlt négy évben ismételten összeütközésbe került az Európai Unióval és a külföldi befektetőkkel unortodox politikája miatt, és a vasárnapi választás után az üzleti világ arra készül, hogy "a kiszámíthatatlan, és egyesek számára ellenséges intézkedések újabb korszaka következik." De sok magyar számára Orbán, a kommunizmus ellen küzdő egykori ellenzéki a nemzeti érdekek bajnoka - írta. Őrülnek annak is, hogy kormányzása alatt a személyi jövedelemadó mellett csökkentek a háztarrások rezsiköltségei.

A Reuters kiemelte a Jobbik jó szereplését, amit Európában szoros figyelemmel követnek, próbálva következtetni arra, hogy a májusi európai parlamenti választásokon milyen eredmény várható a hasonló szélsőjobboldali pártoktól, köztük a francia Nemzeti Fronttól és a holland Szabadság Párttól.

Cas Mudde, az amerikai Georgia Egyetem tanára a hírügynökségnek nyilatkozva rámutatott: az eredmények ismeretében a Jobbik lett a legerősebb szélsőjobboldali párt az EU-ban, felülmúlta az osztrák Szabadság Párt tavalyi, ugyancsak kimagasló eredményét is.

A jelentés utalt az Orbán-kormány elmúlt négy évi intézkedéseire, a magánnyugdíjpénztárak államosítására, a válságadókra és a bankadóra, a devizahitelesek érdekében a pénzintézetekre rótt terhekre. Orbán újraválasztása esetére hasonló intézkedéseket ígért, az üzleti világ arra számít, hogy a bankszektor nagy szeletei kerülnek állami kézbe, és nagyobb terhek fognak nehezedni a külföldi szolgáltatókra. "A kiszámíthatatlan politika kihathat a forint árfolyamára, különösen ha a jegybank tovább csökkenti a már amúgy is rekord alacsonyságú kamatlábat" - hangoztatta Reuters, hozzátéve: Orbán politikája segített a magyaroknak kikerülni a recesszióból, de egyes közgazdászok szerint elriaszthatja a befektetőket, akikre az országnak szüksége van a hosszú távú növekedéshez.

A választás mélypontra juttatta a baloldalt, amelynek kezéből a Fidesz 2010-ben kiragadta a kormányrudat. Egyes magyarok azonban aggódnak, hogy hiteles kihívó híján Orbán "túl sok hatalmat koncentrálhat a kezében."

Cikk ajánló

Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal

Hírlevél regisztráció


PCLand.hu

Metropol Ingatlan