Szabályozott repülés

Jogi szabályozás készül itthon a drónok használatára – derült ki a közelmúltban egy, a témában rendezett háttérbeszélgetésen.
A pilóta nélküli légi járműveket kezdetben az amerikai hadsereg használta, de mára viszonylag alacsony áruk miatt egyre inkább elterjedtek a hobbi- és üzleti célú felhasználók körében is.

Ausztriában és Romániában idén lépett életbe a jogi szabályozás, az Európai Unióban és az Egyesült Államokban a szándék ellenére azonban ez még nincs rendezve.

Hazánkban jelenleg is van erre vonatkozó törvény, igaz, nem túl friss. Az 1995-ös légügyi szabályozás ugyanis jóval a drónok hazai megjelenése előtt született meg. Eszerint azonban minden ilyen repülésre külön engedélyt kellene kérni a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól (NKH).

Ennek hiányában tehát illegálisnak számít az, ha valaki a saját kertjében reptet egy ilyen szerkezetet, vagy ezzel készít például légi felvételeket egy rendezvényről, épületről.

Hogy ez a szabályozás mennyire nem életszerű, azt Farkas András, az NKH elnökhelyettese is elismerte az említett beszélgetésen, és hozzátette, hogy a hatóság jelenleg nem is büntet emiatt.

A közlekedési hatóság elnökhelyettese ugyanakkor hangsúlyozta, a pilóta nélküli repülőgépek robbanásszerű fejlődése egyre inkább sürgeti, hogy Magyarországon a jelenleginél specifikusabban szabályozzák a polgári repülésben ezt a területet.

A jogszabály előkészítésével a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az NKH szakértőit bízta meg, a hivatal június végére készíti el az erről szóló szakmai anyagot. A minisztérium pedig a társadalmi egyeztetést követően ezek alapján határozatban fogja szabályozni a területet.

Egyelőre annyi derült ki, hogy az új szabályok a jelenleginél biztosan rugalmasabbak lesznek. Mivel már jelenleg is igen széles az elérhető szerkezetek skálája – a néhány kilós drónoktól egészen a 25-30 kilós, kamerával felszerelt gépekig –, ezért a szabályozásban is több kategóriát alakítanak ki, emellett eltérő előírások vonatkoznak majd a hobbi- és az üzleti, kereskedelmi felhasználókra is. Vizsgálják majd a gyártókat is, és az is felmerült, hogy a drónpilóták számára valamilyen alapfokú képzést írjanak elő.

A hatóság vélhetően bevizsgálja majd az elérhető típusokat, és ezekre fog egységes típusengedélyt kiadni. Itt szempont lehet például, hogy a nehezebb szerkezetek esetében legyen egy olyan rendszer, mely a drónt akár az egyik rotor vagy a kézi irányítás elvesztése esetén is képes a felszállóponthoz automatikusan elnavigálni és ott biztonságosan letenni. Emellett nyilván megoldást kell majd találni a házilag épített gépekre is.


Fotó: Kálló Péter

Érdekes kérdés lesz a kamerák, képrögzítő berendezések jogi keretének meghatározása. Erre ugyan már létezik egy szabály: a 2012-es a légi távérzékelés engedélyezésének és a távérzékelési adatok használatának rendjéről szóló kormányrendelet.

A pilóták nélküli repülőkről szóló szabályban nyilván ezt is tovább finomítják, viszont a felmerülő személyiségjogi kérdések miatt már más hatóság is részt vehet ezek kidolgozásában.

A lassan körvonalazódó speciális szabályokra azonban még biztosan várni kell néhány hónapot. Addig pedig marad a jelenlegi rendszer.

Ahogy Farkas András elmondta, a hatóság addig is próbálja egyszerűsíteni az adminisztrációt, hogy minél több drónpilótát tereljen be a legális keretek közé.
A hivatal honlapján például már letölthető egy olyan űrlap, melynek kitöltésével az amúgy 30 napos válaszadási határidő jelentősen csökkenthető.

Külföldi példák

Ausztriában januárban jelent meg a szabályozás, eddig tiltott volt ezekkel a gépekkel repülni. Az osztrák előírások három kategóriába sorolják a pilóta nélküli repülőket, amelyekre eltérő előírások vonatkoznak.


Fotó: Kálló Péter

• Romániában is idén januárban jelent meg a szabályozás, mely szerint a 150 kilogrammnál kisebb, kamerával ellátott szerkezeteket minden esetben engedélyeztetni kell.
• Az Egyesült Államok kongresszusa két éve bízta meg a Szövetségi Légügyi Hatóságot (FAA), hogy 2015 végéig tegye lehetővé és szabályozza a drónok használatát a belföldi légtérben. A határidőt azonban vélhetően nem fogják tartani, mert a törvényhozás legutóbb is visszadobta a szervezet szakmai anyagát.
• Az EU-nak is határozott szándéka, hogy átfogó
szabályozást alkosson a területen. Az Európai Bizottság az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséget (EASA) kérte fel, hogy a repülésbiztonságot szem előtt tartva írjon szabályokat a távirányítással vezetett légi járművek használatára.

Majdnem ütköztek

Kis híja volt annak, hogy össze ne ütközzön egy drón egy utasszállító repülővel
az Egyesült Államokban – jelentette be az amerikai repülésügyi hatóság (FAA) egyik illetékese pénteken.

• A két gép március 22-én, a floridai Tallahassee repülőtér közelében, mintegy 700 méteres magasságban keresztezte egymás útját – mondta Jim Williams egy kaliforniai konferencián.
• Az utasszállító – egy ötvenszemélyes kisgép – pilótája szerint olyan közel voltak egymáshoz, hogy meg volt győződve arról, a drón beleütközik repülőjébe. Az esetről most először tettek említést nyilvános eseményen.
• Az FAA vizsgálatot indított az ügyben, de nem tudta azonosítani a drónt, amely minden bizonnyal – de nem egyértelműen megállapíthatóan – egy polgári célokra használt gép volt. Az Egyesült Államokban terjedőben van ezeknek a repülőknek az alkalmazása a mezőgazdaságban és más ágazatokban.
• A repülő berendezések használóit törvény kötelezi arra, hogy a repüléseket bejelentsék a reptéri hatóságoknak, ha az ötmérföldes (mintegy 8 kilométeres) körzeten belül történik – emlékeztetett Williams. Az egymáshoz viszonylag közel tartózkodó repülőgépeknek az előírások szerint több száz méteres magasságkülönbséggel és több kilométeres távolságtartással kell közlekedniük.

Cikk ajánló

Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal

Hírlevél regisztráció


PCLand.hu

Metropol Ingatlan