Az új menzarendelet európai szinten is szigorú

A Bizottság Közös Kutatóközpontja a napokban készített összehasonlító felmérést, amelyben 28 uniós tagállam mellett Svájc és Norvégia iskolai étkeztetési programjait hasonlították össze a gyermekkori elhízás elleni uniós fellépés keretében.
Az összehasonlítás tanúsága szerint minden országban működik iskolai étkeztetési program, ám ezek közt komoly eltérések tapasztalhatók.
 

Nem mindenhol kötelező

A 30 országban összesen 34 program működik – Belgiumban Flandriának és Vallonföldnek külön programja van, az Egyesült Királyság pedig Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales számára is különálló programot dolgozott ki. A 34 program közül 18 kötelező érvényű, míg 16 ajánlásokat fogalmaz meg.

A programok legfontosabb célja a gyermekétkeztetés színvonalának emelése (97%), melyet az egészséges étkezési szokások kialakítása (94%) és az elhízás megelőzése, csökkentése (88%) követ. A legtöbb program az ebédre és a kiegészítő étkezésekre, nassolásra fokuszál, a reggelivel kétharmaduk foglalkozik.

A programok 90%-a meghatározza az étkezések összetételét – ebéd és egyéb étkezések esetében is –, háromnegyedük az életkornak megfelelő adagokra, kétharmaduk pedig tápanyag-sztenderdekre is kitér.

A programok fele tartalmaz különböző szintű megkötéseket az automatából származó élelmiszerekkel kapcsolatosan is: ezek a teljes tiltástól a limitált időszakban való működésen át bizonyos élelmiszer-kategóriák engedélyezéséig
tartanak.
 

Szeptembertől új szabályozás

Amint az az összehasonlító táblázatokból kitűnik, a hazai szabályozás – amely szeptember elsején lép életbe, az uniós összehasonlítás már ezt vette alapul – a legszigorúbbak közt van az étkezések összetételét tekintve, de tápanyagok terén is támaszt követelményeket. Vannak ugyanakkor nálunk szigorúbb országok is: a horvátoknál vagy a németeknél szinte teljes körű a szabályzás.
 

Több tej, kevesebb só kell

Magyarországon a lányok negyede, a fiúk ötöde túlsúlyos vagy elhízott egy 2010-es WHO-felmérés szerint, ezért nagy szükség is van egy komolyabb szabályozásra. Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet főigazgató főorvosa korábban úgy fogalmazott lapunknak: riasztó mértéket ölt a túlsúlyos és elhízott gyerekek száma.

Javult ugyanakkor az iskolai közétkeztetés minősége egy júniusi felmérés szerint. Teljes kiőrlésű pékáruk, több friss zöldség és gyümölcs, új alapanyagok szerepelnek itthon az étlapon, még ha a só sok, a tej pedig kevés is. Ez azonban a szeptemberben életbe lépő új táplálkozás-egészségügyi rendelet előtti képet tükrözi.

A vizsgálatnak negatív megállapításai is voltak: sok  helyen nincs háromszori étkezés, akad, ahol rosszabb minőségű, zsírosabb felvágottat adnak, de tejet és tejterméket ritkán. Az új rendelet e hiányosságokon javít. Az egész napos étkeztetésben is garantáltan lesz majd tej, és csökken a felhasználható só mennyisége is, sok egyéb új szabály mellett.
 

Lépések az egészséges étkezésért

A WHO javaslataiból szemezgettünk

A kiegyensúlyozott és megfelelő étkezés alapja a változatos, főként zöldség eredetű élelmiszerek fogyasztása.

• Teljes kiőrlésű kenyeret, gabonát, tésztát vagy rizst, vagy burgonyát minden nap kell enni.

Az alacsony zsírtartalmú tejet és tejtermékeket jobb előnyben részesíteni.

A zsírbevitel a napi energiabevitelnek maximum 30%-a legyen.

A hal, a szárnyasok és a sovány hús kerüljön előtérbe a feldolgozott hústermékekkel és vörös húsokkal szemben.

A teljes táblázatért kattintson a képre.
A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik.

Cikk ajánló

Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal

Hírlevél regisztráció


PCLand.hu

Metropol Ingatlan