Százezren magániskolások

Magyarországon mintegy 1200 óvoda, általános iskola, gimnázium, szakközépiskola, szakmunkásképző és főiskola működik 870 alapítvány, egyesület, közhasznú társaság, gazdasági szervezet és magánszemély fenntartásában.
Az oktatási intézményeknél az alapítványi vagy magániskola elnevezések a fenntartással kapcsolatosak, míg az alternatív szó a pedagógiai működésre utal. Van olyan alternatív iskola, ahol saját kerettanterv szerint tanulnak a diákok – tudtuk meg Dobos Orsolyától, az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete alternatív tagozatának vezetőjétől.

– Az alternatív iskolák között vannak, amelyek egy külföldi reformpedagógiai modellt követnek, illetve vannak, amelyek egy szemlélet alapján saját módszert alkottak. Alternatív kerettantervből az országban 11 elfogadott, ezek alapján működik nagyjából 100-120 alternatív iskola – mondta Dobos Orsolya.

Alternatív módszerű iskolák már az 1900-as évek elején működtek Magyarországon. A mai működő legrégebbi iskolákat a rendszerváltás környékén alapították hazánkban. Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium például már a rendszerváltás előtt megnyílt, és több olyan intézmény is van, amely 15-25 éves.

A magániskolák havi díjának alsó kategóriája a havi 30-40 ezer forint, de átlagosan 70-80 ezer forintba kerülnek egy hónapra, az elitiskolákban pedig még magasabb lehet a tandíj.



– Az alternatív intézményeket választó szülők három csoportra oszthatók. Vannak, akik már óvodába sem hagyományos helyre járatják a gyermeket, van, aki első osztálytól választ ilyen iskolát, és sokan felső tagozattól íratják be a tanulót alternatív vagy a hagyományostól eltérő intézménybe – magyarázta Dobos Orsolya. Elmondása szerint, mivel ezek az iskolák nagyon népszerűvé váltak, főként elsősként és ötödikesként vagy elsős gimnazistaként lehet bejutni, később már sokkal nehezebb csatlakozni a túljelentkezés miatt.

Több alternatív iskola általában nem, vagy nem csak a hagyományos módon, érdemjegyekkel értékeli a tanulókat, hanem szöveges visszajelzést kapnak a diákok. – Az alternatív általános iskolákban az elsődleges hangsúly a gyerekek egyéni fejlődésén van, azon, hogy magukhoz képest hogyan teljesítenek – fogalmazott az AME alternatív tagozatának vezetője.



Mint minden magyar iskolára, a kompetenciamérés az alternatív intézményekre is vonatkozik. – Általában nagyon jól szoktak teljesíteni a tanulók ezeken a teszteken, a waldorfosok kivételével. Ennek az az oka, hogy ők nagyon eltérő tantervet követnek a nemzeti kerettantervhez képest, amely a kompetenciamérés alapja. Viszont a waldorfos diákok az érettségire remekül fel tudnak készülni egy év alatt, de még a kevésbé jól teljesítők is az országos átlag körül vannak – tette hozzá Dobos Orsolya.

Véleménye szerint sokan kimondottan azért választanak alternatív, illetve a hagyományostól eltérő középiskolát, mert szeretnének jó felsőoktatási intézményben tanulni. Ők nagy számban mennek külföldi egyetemekre. – Így a középiskolai tanulmányaik során olyan kompetenciákat kapnak a fiatalok, amelyeknek nagy hasznát veszik majd a felsőoktatásban – mondta a szakértő.

A legnagyobb hazai alternatív intézmény az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG), az iskolába jelenleg 587 tanuló jár. Az AKG pedagógiai vezetője, Horn György elmondta, hogy az iskola mindig is népszerű volt, az első évben 5086 tanuló jelentkezett a meghirdetett 60 helyre. – Az alternatív intézmények növekvő népszerűségének oka valószínűleg a középosztály családjainak a központosítástól való aggodalma – vélekedett az igazgató. Elmondása szerint az AKG személyközpontú iskola, amely működésének középpontjában az egyes gyerek áll. – A cél egyszerű, a tanulási motiváció megteremtése, megőrzése, a tanulási képességek és a szociális kompetenciák fejlesztése – tette hozzá.

Horn György elmondta, hogy az AKG-ból lényegében minden tanuló továbbtanul, mostanában egyre többen külföldön: az idén végzettek 38%-a külföldi egyetemre ment. Ahogy a legtöbb alternatív intézményben, a diákok itt is szöveges értékelést kapnak.

– A tapasztalat az – tudtuk meg az AKG igazgatójától –, hogy mind a tanulók, mind a szülők fontosabbnak tartják a szöveges értékelőt. Év közben tantárgyanként meghirdetett követelmények alapján százalékos érdemjegyet kapnak a tanulók a digitális naplóban, de bizonyítványt is kiállítunk nekik, s ez a végzős évfolyamokon felértékelődik a továbbtanulás miatt.

Szigorúbb szabályozás

Még november végén jelentette be Czunyiné Bertalan Judit, hogy szigorúbban szabályozzák a jövőben az alapítványi és magániskolákat.

Az ok: szabálytalanságokat találtak egyes intézményeknél.

Előfordult, hogy egyes intézmények olyan diákokat is feltüntettek tanulójukként, akik nem jártak oda, mégis felvették az utánuk
járó támogatást.

Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke szerint 3-4 évvel ezelőtt ezen a rendszeren belül találtak néhány olyan embert, akiről nem bizonyosodott be, hogy lopott, de tény, eljárás indult ellenük. Ebből azonban semmi nem következik a rendszer egészére.

Az alapítványi iskolák olcsóbbak az államnak Horn György szerint, mert kevesebb pénzt kapnak a költségvetésből, mint az egyháziak. Utóbbiak kapják a legtöbbet, aztán az államiak, az alapítványi iskoláknak csak a pedagógusbér jár.

Cikk ajánló

Hírlevél regisztráció


Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal
PCLand.hu