Újragyúrják a kenyérszabályokat

Kevesebb só, több speciális liszt lesz jövőre a kenyerekben.
Jövőre több kenyérfajta összetétele megváltozhat, ha elfogadják a Magyar Élelmiszerkönyv kenyerekre és pékárukra vonatkozó részének módosítását. A Földművelésügyi Minisztérium tervezetének közigazgatási egyeztetése néhány napja zárult le.  

Több rozsliszt

A javaslat pontosítja a már korábban szabályozott termékekre vonatkozó előírásokat, és meghatározza az újabb, eddig nem szabályozott kenyértípusok összetételét.

Például a rozsos kenyerek esetében a rozsliszt jelenlegi, legalább 15,1 százalékos arányát 30 százalékra emelnék, rozskenyereknél pedig 40-ről 60 százalékra nőne a rozsliszttartalom. Új típusként bekerülne az élelmiszerkönyvbe a teljes kiőrlésű kenyér, a tönkölybúzakenyér, a kukoricás és a burgonyás kenyér elkészítésére vonatkozó előírás. 



– Most azt a kenyeret is teljes kiőrlésűnek lehet nevezni, amelyben csupán néhány százalék a teljes kiőrlésű liszt aránya – mondta Werli József, a Magyar Pékszövetség szakmai titkára. A jövőben viszont csak az árusítható ilyen néven, amelyben legalább 50 százalék a teljes kiőrlésű liszt aránya. 

A módosítás olyan pékárukat is érint, amelyeknek leírása eddig is szerepelt az élelmiszerkönyvben, de csak ajánlásként. Várhatóan azonban a különböző zsemlékre, kiflikre, de még a bejglire vonatkozó szabályozás is kötelező lesz. 

Nem hoz drágulást

A szakmai titkár szerint a változás miatt nem várható a kenyér árának emelkedése, a cél az, hogy jobb minőségű kenyerek készüljenek, egységes előírások szerint. Igaz, például a rozsliszt drágább a búzalisztnél, de csak kevéssel, ráadásul ezek a típusok csak kis szeletét jelentik a hazai kenyérfogyasztásnak.

A legnépszerűbb továbbra is a fehér és a félbarna típus, a rozsos és a rozskenyerek 6-7 százalékot tesznek ki a forgalomból, de az összes egészségesebb kenyérfajta részesedése sem nagyobb 10-12 százaléknál. Werli József szerint a tervezet célja, hogy az egyoldalú fehérkenyér-fogyasztás eltolódjon az egészségesebb, rostokban, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdagabb, rozs-, tönkölybúza- és teljes kiőrlésű lisztből készült kenyerek felé. 



Egy másik fontos változás a kenyerek sótartalmának csökkentése: 2017 júliusától legfeljebb 2,5, 2018. január 1-jétől pedig 2,35 százalékra mérsékelnék. Werli József szerint ettől nem kell megijedni, az alacsonyabb sótartalom miatt nem lesz rosszabb ízű a kenyér, már csak azért sem, mert a pékek 2012 óta fokozatosan kevesebb sót használnak, így már most is a 2,5 százalékos arányhoz közelít a sótartalom. 

Szegények: több kenyér

A Központi Statisztikai Hivatal szerint 2014-ben 37 kilogramm volt az egy főre eső éves kenyérfogyasztás Magyarországon, ami nagyjából napi tíz dekagrammot jelent. A szegényebbek körében jóval nagyobb szerepet játszik az étkezésben a kenyér: az első és második jövedelmi tizedben 44 kiló körüli az éves mennyiség fejenként, míg a legfelső két jövedelmi tizedben csupán 31 kilogramm az átlagos fogyasztás. 

Vélhetően az életkörülményekkel is összefüggnek a regionális eltérések: a közép-magyarországi régióban 27 kilogramm az egy emberre jutó mennyiség, az Észak- és Dél-Alföldön 47 és 46 kilogramm ez a szám.

Érdekes a településtípus szerinti különbség is. A községekben átlagosan csaknem 50 kilogramm az egy főre jutó kenyérfogyasztás, ez a megyei jogú városokban 29, Budapesten 23 kg-ra csökken.     

Cikk ajánló

Hírlevél regisztráció


Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal
PCLand.hu