Egyre többen élnek az utcán

Tavaly ősztől újév napjáig 40 fő fagyott meg az országban, míg január 10-ig közel megduplázódott a fagyhalál áldozatainak száma, 75 főre emelkedett.
38 áldozat fűtetlen otthonában hűlt ki, 30 fő közterületen lelte a halálát, 7 életet pedig a kórházba szállítás alatt vagy után nem tudtak megmenteni (ez utóbbi még december végi adat) – tájékoztatott a Magyar Szociális Fórum.

Az utcai hajléktalanság mindennap szem előtt van, a társadalom előtt azonban csak a fagy beálltával mutatkozik meg igazi mélysége. Tavaly télen 133 főt ért utol a fagyhalál. Sokan hűlnek ki azért, mert nincs pénzük fűtésre, de a hajléktalan emberekénél rosszabb helyzetük nem sokaknak lehet.

Legalább 10 ezer fő

A magyarországi hajléktalanok számáról minden februárban készül adatfelvétel, így a legfrissebb 2015-ből áll rendelkezésre. Ez nem hivatalos hajléktalanszámlálás, az ellátórendszer javításának érdekében mérik fel, hányan élhetnek otthon nélkül. Tavaly Budapesten 4730, a vidéki városokban 6198 ember volt hajlék nélkül. A budapestiek háromnegyede szállóban töltötte éjszakáit, míg vidéken ez az arány 60 százalékos volt.

A fővárosi közterületen élők száma nagyjából stagnál – bár 2012-ben és 2014-ben komolyan visszaesett –, vidéken viszont a 2011–2012-es visszaesés után újra nőtt. A gyorsjelentés szerint a budapesti csökkenés nem feltétlenül tükrözi a valóságot, inkább az feltételezhető, hogy a változás oka a szolgáltatók változó intenzitású adatfelvétele lehet, és az, hogy a centrumból a külső kerületekbe és Budára szorulnak ki a hajléktalanok.



A vidéki városokban arra sincs esélye sok hajléktalan embernek, hogy a legnagyobb hidegben fűtött szállásra menjen, ilyen ugyanis nincs elég. Télen is 3689 ember éjszakázott közterületen. Gurály Zoltán, a Menhely Alapítvány munkatársa korábban a nol.hu-nak arról is beszélt: a hajléktalan emberek közt a 30 év alattiak rétege már számottevő, valamint drasztikusan emelkedik az utcára kerülő romák aránya is.

Európai probléma

Az utcai hajléktalanság megszüntetése lehetne közös európai feladat is. Az Európai Parlament legalábbis 2011-ben nagyívű, integrált, nemzeti és regionális stratégiákkal alátámasztott uniós stratégia kidolgozását kérte, hogy 2015-re felszámolható legyen leg-alább az utcai hajléktalanság. Ennél tovább azonban nem sikerült jutni, így nem meglepetés, hogy nem csökken a hajléktalanok száma sem.

Az egész unióban jellemzően jóval több férfi kerül utcára, mint nő – derül ki a Feantsa, azaz a Hajléktalanokat Ellátó Nemzeti Szervezetek Európai Szövetségének 2014 decemberi tanulmányából.

A hajléktalanok 75–85 százaléka férfi az egyes államokban. Hazánkban az utcán élők 21, a szállókon éjszakázók 17 százaléka nő, Budapesten ugyanakkor 26 százalék az utcai hajléktalanok közt a nők aránya.

A családok hajléktalanná válása ritkább Európában, mint az, hogy egyedülálló, özvegy vagy elvált emberek kerüljenek az utcára, bár Írországban jelentős mértékű a hajléktalan családok száma is. Nehéz ugyanakkor összehasonlításokat végezni, trendeket felrajzolni, mivel a tagállami adatok sokszor hiányosak, vagy annyiban változik felvételük metódusa, hogy a korábbi és a frissebb számok nem összehasonlíthatók.

Nő a számuk

A Feantsa tanulmányában azt állapította meg, hogy egyedül Finnországban csökken egyértelműen a hajléktalanok száma, más államokban erről szó sincs. Csehországban Brnóban 2010 és 2014 közt 44 százalékkal lett több a hajléktalan – ez az egyetlen olyan város, ahonnan megfelelő mennyiségű adatuk van ahhoz, hogy trendeket rajzolhassanak fel. Franciaországban az ezredfordulót követő tíz évben nőtt 44–50 százalékot a hajléktalanok száma, Németországban 2011–2013 közt 21százalék a növekedés.

Mindezek ellenére egységes európai stratégia nincs a hajléktalan emberek helyzetének javítására, sőt, ha a szervezet által kiadott folyóiratot böngésszük, abban is csupa olyan tanulmánnyal találkozunk, mely az egyes országok stratégiáinak elégtelenségeivel foglalkozik. Magyarországon is az utcai hajléktalanság kriminalizálása, a  kunyhók lebontása vagy a szociális bérlakások hiánya, nem pedig megoldások kapcsán esik legtöbbször szó a hajléktalanságról.

A hajléktalanság arcai

Minden harmadik ember gazdasági okokból került utcára a tavalyi adatfelvétel válaszadói közül. Tízből három hajléktalan az utcán élt, heten szállón. Az alkalmi munkákból élők száma duplája a rendszeres jövedelmhez jutóénak.

Cikk ajánló

Hírlevél regisztráció


Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal
PCLand.hu