Albérlet helyett sokan csak szobát keresnek

A későbbi jogvitákat elkerülendő minden esetben érdemes szerződést kötni.
A tavalyi nagy albérletár-robbanás után még mindig az egekben vannak a bérlakások árai. A fővárosban a kétszobás lakásokért már 140-150 ezer forintot is elkérnek, és egyszobás lakást is nehezen lehet találni 100 ezer forint alatt. A GKI és a Jófogás tavaly októberi felmérése alapján vidéken 100 ezer forintért háromszobás lakásokat lehetett bérelni, míg hasonló budapesti lakásokat 220-230 ezer forintért.

Hirtelen növekedés

Ditróy Gergely, az Otthontérkép vezető elemzője elmondta, hogy a bérlakások ára 4-5 évvel ezelőtt még szinte mélyponton voltak, majd az árak gyorsan kezdtek növekedni, a kiemelt lokációkban 40–50%-kal, de átlagosan is minimum 20–30%-kal.

– A bérlakásárak emelkedésének egyik oka a megnövekvő kereslet, főként a fiatal pályakezdők és diákok részéről. A hazai lakáspiacon nagyon magas a tulajdoni hányad, a lakók mintegy 90%-a él saját tulajdonú ingatlanban. A válság utáni években azonban a diákok mellett többen is – családok, pályakezdők – inkább a bérlést választották ahelyett, hogy saját lakást vásároltak volna. Főként a belvárosokban nőttek a bérlemények árai, többek között Budapesten a rövid távú lakáskiadás (lakáshotel – a szerk.) elterjedése miatt is, amelyet jellemzően külföldiek vesznek igénybe. Így a bérlakást hosszú távra keresők a város külsőbb részeire szorultak, vagy csak sokkal drágábban találtak megfelelő ingatlant – magyarázta a vezető elemző.

Elmondása szerint a bérlakások árában érdemi csökkenésre nem lehet számítani, de a következő időszakban, köszönhetően a magántulajdont erősítő csok-nak is, az árak emelkedése lelassul, és egyes lokációkban meg is állhat.

Csak szobára futja

Budapesten átlagosan 30-60 ezer forintért hirdetnek kiadó szobákat, plusz rezsiköltséggel.

Érdekes jelenség, hogy a magas bérleti díjak hatására mostanában reneszánszát éli a szobakiadás, szobabérlés is. A megosztott lakások és a szobák bérlése inkább a fiatalokra jellemző. Az egyetemekhez közeli és belvárosi, nagyobb lakásokat a tulajdonosok egyre gyakrabban már szobánként, egyesével is kiadják.

– Főleg a magasabb bérleti díjak miatt nő a megosztott lakások és a szobakiadás népszerűsége, hiszen sokan már csak szobákat tudnak kivenni abból az összegből, amelyből korábban akár lakásokat is lehetett bérelni. Az árak mellett azonban meg kell említeni, hogy van egy olyan, jellemzően a fiatalabb korosztályhoz tartozó réteg is, amely közösségben szeretne élni, osztozva a lakásfenntartás anyagi nehézségein és élvezve a közösségi lét adta előnyöket – tette hozzá Ditróy Gergely.

Kell a szerződés

Nagy Zoltán ügyvéd szerint a díjfizetési képesség határozza meg inkább, hogy valaki szobát vagy önálló ingatlant bérel. Ahol a szobabérlés merül fel, ott is elsősorban az a kiváltó ok, hogy a bérlők anyagi lehetőségei meghatározzák az általuk bérelni kívánt ingatlan nagyságát, valamint jellegét is.

– Szobák bérlése esetén is azt lehet javasolni, hogy szülessen írásos szerződés, ami egyáltalán nem általános ezen a piacon, pedig egy jogvita esetén mindkét fél számára egyértelműbb viszonyokat teremt – hívta fel rá a figyelmet az ügyvéd.

Elmondása szerint a szobabérlésnél a jogviszonyt tekintve elsődleges fontosságú, hogy a bérlői oldalon közösen kötelezettek-e a bérlők vagy sem.

– Előbbi esetben az egyes bérlők eltávozása, felmondása nem fogja megváltoztatni a bérbeadó felé fennálló kötelezettségeket – tette hozzá. – Ez azt jelenti, hogy pluszterhek hárulhatnak az egyes bérlőkre, amelyet egymás között ugyan elszámolhatnak, de az sokszor már csak bírósági úton lehetséges, ami megdrágítja és meghosszabbítja az igényérvényesítés időtartamát – mondta Nagy Zoltán.

Cikk ajánló

Hírlevél regisztráció


Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal
PCLand.hu