A fő felelőst az építők közt kellene keresni

A vörösiszap-katasztrófának igenis vannak büntetőjogi felelősei, de őket az 1998-ban üzembe helyezett, és 2010-ben átszakadt, Ajka melletti 10-es iszaptározó-kazetta tervezői és kivitelezői között kellene keresni, mert a zagytározó falának átszakadását az üzemeltető Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (MAL) Zrt. ügyészség által megvádolt 15 munkatársa reálisan nem láthatta előre.
Ez a Veszprémi Törvényszék Büntető Kollégiumának álláspontja arról, hogy első fokon a törvényszék bűncselekmény hiányában felmentette a MAL Zrt. vezetőjét és munkatársait.

– Bár valóban voltak tervezési és kivitelezési hiányosságok a 10-es számú kazettánál, de a személyi felelősséget minden kétséget kizáróan nem tudta bizonyítani az ügyészség, ezért nem emelt vádat senki ellen a tervezők és építők közül – mondta a Fellebbviteli Főügyészség képviselője. Fejes Péter ügyész hangsúlyozta azonban: a MAL Zrt. vezetőjét és munkatársait személyi felelősség terheli, mert a katasztrófához üzemeltetési és belső ellenőrzési hiányosságok vezettek, amelyek megakadályozhatták volna a bekövetkezését, illetve azért is, amiért nem azonnal értesítették a bajról a hatóságokat és a környező települések önkormányzatait.

– Felelősség valóban terheli a MAL Zrt.-t mint jogi személyt, de a jogi felelősségnek több típusa van: polgárjogi, munkajogi, közigazgatási vagy büntetőjogi – mondta a büntetőkollégium vezetője. Varga Péter hozzátette: tudomása szerint a polgárjogi perek többségében a társaság felelősségét vagyoni és nem vagyoni károkozásokban meg is állapították.



A büntetőper bírói indoklása szerint viszont a katasztrófát „altalaj eredetű stabilitásvesztés” okozta. A szakértői vélemény megállapította: a tározó megépülésétől kezdve veszélyes volt, ezért a közveszélyokozás – ami a vádban szerepelt – a tározó építésekor kezdődött, amikor alapozás nélkül kezdték felhúzni, illetve 1998 decemberében, amikor elkezdték vörösiszappal feltölteni.

Ráadásul az engedélyek is problémásak voltak, mert nem volt egyértelmű, melyik hatóság hatásköre.

– A közveszély kialakulásának 1998. december 23-i meghatározása téves, ez másodfokon lehetővé teszi a vádlottak felelősségre vonását – jelentette ki az ügyészség képviselője. Azt a szakértői vélemény is megállapítja, hogy nem volt a MAL-nak megfelelő ellenőrző rendszere, de a katasztrófát ez sem tudta volna megakadályozni. Továbbá igaz, hogy a tározó fala átszakadásakor viselte a legnagyobb terhet, de nem volt több vörösiszap benne az engedélyezettnél.

Az elsőfokú ítélet szerint a tervezési dokumentáció, az érvényes engedélyek és a folyamatos hatósági ellenőrzés – amely nem tárt fel hiányosságokat – miatt a MAL Zrt. vezetésének nem volt reális lehetősége a vészhelyzet felismerésére. Az ügy azonban az ügyészség fellebbezése miatt másodfokon folytatódik a Győri Ítélőtáblán. Ha az első foktól eltérő ítélet születik, akkor a Kúria mondhatja majd ki a végső ítéletet.

Elévült?

Elévülhetett a büntethetősége a 10-es tározókazetta tervezőinek és építőinek, még ha meg is vádolnák őket. (Többen valószínűleg már
nem is élnek közülük.)

A főszabály szerint egy bűncselekmény annyi idő alatt évül el, amennyi a büntethetőségének felső határa. Így a halált okozó gondatlan közveszélyokozásnál 8 év az elévülési idő – írta az index.hu. Ha az első fokú ítélet szerint 1998 végétől számítjuk, 2006 decemberében elévült az ügy. 

 

Cikk ajánló

Hírlevél regisztráció


Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal
PCLand.hu