A bírák elutasítják a politikai nyomásgyakorlást

A napokban civilek és politikusok is bírálták a túl enyhe elsőfokú ítéletet a vörösiszap-katasztrófa és Hagyó Miklós egykori szocialista budapesti főpolgármester-helyettes büntetőügyében.
A fideszes képviselő, Németh Szilárd vitát is kezdeményezett az Ország-
gyűlés igazságügyi bizottságában a két ügy apropóján, amelyekben a kormánypárt szerint „felháborító ítélet” született. Németh Szilárd ugyanakkor hozzátette: a Fidesz tiszteletben tartja a bírói függetlenség „liberális” követelményét.

A külső nyomásgyakorlás ellen felszólalt a legfelsőbb bírósági szerv, a Kúria, az Országos Bírói Hivatal (OBH) és a Magyar Bírói Egyesület is. Felhívták a figyelmet, hogy a bírói függetlenség a jogállamiság alapelve, „állócsillaga” – idézi az OBH közleménye Trócsányi László igazságügyminiszter megfogalmazását.

Darák Péter Kúria-elnök rámutat arra, hogy a bírói hatalom nyilvánossága és átláthatósága nem jelenti azt, hogy egyedi, folyamatban lévő ügyekben elszámoltathatóak a bírák és a bírósági vezetők. Az ilyen külső szándék Alap-
törvény-ellenes. „A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak” – fogalmaz az Alaptörvény.

A bírói felelősséget az egymásra épülő és egymást ellen-őrző felülbírálati rendszer biztosítja – mondta Handó Tünde, az OBH elnöke. Az erre jogosultak jogorvoslati kérelemmel fejezhetik ki egyet nem értésüket egy-egy ítélettel – tette hozzá Darák Péter.

Az OBH közleménye azt is hangsúlyozza, hogy a nyomozó hatóságon, a vádat megfogalmazó ügyészségen és a vádlottat képviselő védőn éppúgy múlik, hogy kiderül-e a teljes igazság egy büntetőeljárás során, mint az ítélkező bíróságon.
A bíró az egyetlen szereplő, akinek nem lehet más célja, csak a pártatlan döntés a vád és a védelem között az elé terjesztett tények és a jogszabályok alapján.

Azt ugyanakkor Handó Tünde is elismerte: bár a bírót vélemények nem befolyásolhatják az ítélkezésben, de a bíróságoknak azokra a kritikákra oda kell figyelniük, hogy egy bonyolult büntetőeljárást vagy egy ítélet több száz oldalas indoklását a közvélemény számára érthetőbbé kell tenni.

– Mindenkinek bele kellene törődnie, hogy az ítélkezés a bíróság dolga a tényállás ismeretében és a hatályos jogszabályok alapján, és nem lehet tekintettel a társadalmi vagy politikai elvárásokra – mondta Majtényi László a Népszabadságnak. A volt adatvédelmi biztos, az Eötvös Károly Intézet elnöke hozzátette: ettől még lehet, sőt esetenként indokolt is a szakmai vita egy-egy ítélet tartalmáról, de nem a törvényhozói hatalomnak. Már a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869-es, az első újkori ilyen témájú törvénycikk azzal kezdődik, hogy a két hatalmi ág független egymástól.

Majtényi László jogtudós a nol.hu-nak

„A hatalomnak azért különösen veszélyes még nem jogerős ítéletet minősíteni, mert ha másodfokon már számára tetsző döntés születik, senki sem hiszi majd el, hogy a bíróság független.”

 

Cikk ajánló

Hírlevél regisztráció


Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal
PCLand.hu