Tíz éve lehet még a nyugdíjrendszernek

Egy elemzés szerint 2036-ra a 300 milliárd  forintot is megközelítheti a Nyugdíjbiztosítási Alap hiánya.
Az öregségi nyugdíj átlaga 118.439 forint volt 2015 elején – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss elemzéséből. A nyugdíjasok harmada 90–120 ezer forint közötti összegben részesült, 18%-uk 70–90 ezer, és szintén 18%-uk 120–150 ezer forint közötti nyugdíjat kapott.

Az országos átlagnál csupán Fejér, Komárom-Esztergom és Pest megyében volt magasabb az összeg. A legkevesebbet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kapták a nyugdíjasok, átlagosan 105.524 forintot, de Békés és Bács-Kiskun megyében sem volt sokkal magasabb az összeg.

A statisztikák szerint 2015. januárban 2.727.041 főnek – a népesség 28 százalékának – folyósított nyugdíjat, ellátást, járadékot vagy más járandóságot az állam, ez 2,6 százalékkal kevesebb, mint 2014-ben. Az ellátás átlagos összege 106.462 forint, az ellátottak 74 százaléka öregségi nyugdíjban részesül.

Az ellátások 99 százalékát belföldre utalták, külföldre 31.762 főnek folyósítottak pénzt ilyen címen.

Nem fenntartható

A nyugdíjakra és egyéb ellátásokra fordított kiadások 2014-ben 3478 milliárd forintot tettek ki, a GDP 10,9%-át. 

A nyugdíjrendszer fenntarthatóságáról írt nemrég tanulmányt Bajkó Attila, Maknics Anita, Tóth Krisztián és Vékás Péter. Elemzésük szerint tíz év múlva fordul negatívba a Nyugdíjbiztosítási Alap egyenlege, 2026-tól megkezdődik a hiány halmozódása. Az első deficites évben 13,4 milliárd forint körül alakul majd a hiány, 2036-ra pedig a 300 milliárd forintot is megközelíti majd, ami az összes bevételnek mintegy 8 százaléka.

Mindennek kiszámolásához a szakértők előrejelző modellt készítettek, amely általános képet ad a női és a férfi népesség következő évtizedekben várható alakulásáról. Ehhez elemezték a halálozási valószínűséget, a születéskor várható élettartamot és a születésszámot, illetve meghatározták a termékenységi arányszámot is, amely alapvetően befolyásolja, hányan válnak majd befizetőkké a nyugdíjrendszerben.

Egyre több a passzív

Magyarországon a teljes termékenységi ráta értéke 1958-ban érte el először a 2,1-es szintet – amely alatt a vizsgált népesség mérete csökkenő trendet követ –, majd 1978-tól kezdve folyamatosan e kritikus szint alatt maradt.

A modell mindezek alapján azt mutatja, hogy a jövőben tovább csökken a magyar lakosság létszáma, 2035-ben hozzávetőlegesen 8.647.505 fővel lehet számolni – migrációs hatások nélkül –, amelynek 51,5 százaléka, azaz 4.450.507 fő lesz nő, míg a férfiak 4.196.998-an lesznek.

A nyugdíjrendszer finanszírozhatósága szempontjából fontos mutató az időskori függőségi ráta is, amely a nyugdíjas korú (65 év feletti) és az elméletileg aktív korú (19–64 éves) népesség létszámának egymáshoz viszonyított arányát adja meg.

Az eredményekből az derül ki, hogy mind a női, mind a férfi időskori függőségi ráta monoton, és egyre gyorsuló ütemben emelkedik. A demográfiai olló ilyen értelemben nyílik, aminek közvetlen hozadékaként egy aktív egyénre (járulékfizetőre) mind több passzív (nyugdíjas) jut.

Jöhet a korhatáremelés

A szakértők azt is megvizsgálták, hogy mit hozhat magával a foglalkoztatottság változása. Intenzívebb javulás esetén mintegy hét évvel lehetne késleltetni az egyenleg negatívvá válását a normál esethez képest. Ha azonban lassabb lenne a javulás, az alapesethez képest már három évvel korábban, 2022-től negatívvá válna az egyenleg, 2035-re pedig a 450 milliárd forintot is elérné a hiány.

A nyugdíjkorhatár jelenleg folyamatban lévő emelése a következő tíz évre hatékonyan csökkentheti az alap kiadásait, így biztosítva annak fenntarthatóságát. A kedvezőtlen demográfiai helyzet azonban a 2020-as évek második felétől kezdődően egyre súlyosabb terhet ró a nyugdíjrendszerre, amit önmagában sem az intenzív reálbér-emelkedés, sem a foglalkoztatottság gyors javulása nem képes ellensúlyozni.

A közgazdászok javaslata szerint éppen ezért lenne indokolt a nyugdíjkorhatár 2022 utáni további emelése, a várható átlagos hátralévő élettartam-emelkedésnek megfelelően. Ez elég lehetne a Ratkó-unokák 2040-es évekbeli nyugdíjba vonulásáig az egyenleg egyensúlyban tartásához.

A szakértők hangsúlyozták: hosszú távon csak egy jól kidolgozott, átfogó intézkedéscsomag lehet hatásos, amelynek céljául a gyermekvállalás ösztönzését kell kijelölni, hiszen a nyugdíjrendszer problémája csak egy olyan társadalomban orvosolható tartósan, ahol az egymás után született generációk létszáma növekvő, vagy legalább stagnáló.
 

Előtakarékosság

Önkéntes nyugdíjpénztárakba 2014-ben a tagok összesen 82 milliárd forintot fizettek be, egy tagdíjfizetőre átlagosan 131 ezer forint jutott. A taglétszámon belül a legnépesebb korosztály az 1960–1974 között születetteké.

A magánnyugdíjpénztárak megmaradt 60 ezer ügyfele jól járt tavaly: a kasszák különféle portfólióiban 5-8%-os hozamot fialt a pénzük, bőven a banki betéti kamatok fölött.

Cikk ajánló

Hírlevél regisztráció


Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal
PCLand.hu