Átszabják a Klik költségvetését

Átalakul a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) költségvetése, módosul a közbeszerzések folyamata és várhatóan még ebben a félévben megkapják az intézményvezetők a gazdálkodásukat segítő igazgatói kártyát - többek között ezekről az azonnali intézkedésekről állapodtak meg a köznevelési kerekasztal keddi ülésén a résztvevők.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az ülést követő sajtótájékoztatón elmondta: az azonnali megoldást igénylő területek között határozták meg a jövedelemelmaradások rendezését, a nyugdíjas korúak foglalkoztatását. Megerősítette, hogy a tanfelügyeleti önértékelési folyamat lerövidül. A vonatkozó rendelet hamarosan elkészül - jelezte.

Plusz 234 milliárd forintot kaptak, illetve kapnak a pedagógusok, idén szeptemberben és jövő szeptemberben egyaránt újabb béremelés várható. Ezenkívül más béremelést nem tudnak vállalni.

Az ingyenes tankönyvellátás rendszere komoly megtakarítást jelent a családoknak, e célra eddig 15 milliárdot fordítottak - emelte ki. Nem tudják úgy újra kinyitni a tankönyvpiacot, hogy az újabb drágulást, pluszterheket eredményezzen - fogalmazott, hozzátéve: a gyermekétkeztetésben a rászorulók számára biztosított napi háromszori ingyenes étkezést is szeretnék továbbvinni.
 
Az egy tanulóra költött összeg 2013-as árakon (forint)
 


Azért hívták össze a köznevelési kerekasztalt, mert világossá szeretnék tenni, hogy azokat a bajokat, nehézségeket, amelyek a magyar köznevelési rendszert jellemzik, együtt szeretnék megoldani a pedagógusokkal, a szülőkkel, a diákokkal és azokkal a szakemberekkel, akiknek komoly mondanivalója van a témában - mondta Balog.

A tárcavezető megköszönte a résztvevők konstruktív hozzáállást, egyúttal kiemelte: mindenkit szívesen látnak a kerekasztalnál, amely kéthetente ülésezik majd és ülései között munkacsoportokban folyik a munka. Aki nincs itt, sajnálják, rossz döntés nem jelen lenni - fogalmazott Balog Zoltán.

A kerekasztalt megbeszéléssorozat előzte meg, az ország összes, állami fenntartású iskolájával egyeztettek, több mint 2200 intézményből több ezer javaslatot dokumentáltak.

Nem volt tabu téma

Elégedetten állnak fel a tárgyalóasztaltól, minden kérdés, amit hallhattak, olvashattak az elmúlt időszakban, előkerült - mondta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. Nem volt tabutéma, sikerült olyan módszereket találni, amelyek eredményre vezethetnek - jegyezte meg.

Megpróbálják a tagozatok és a küldöttek útján a legnagyobb segítséget nyújtani, együttműködve azon civil szervezetekkel, amelyek az elmúlt években megmutatták, hozzá tudnak tenni az oktatáshoz.

Az állami oldal a legkényesebb kérdésekben sem mondott nemet, így a következő fordulókból az állam szerepéről, az intézmények autonómiájáról, gazdasági önállóságáról is beszélni tudnak - emelte ki pozitívumként Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke.

Fontosnak tartotta azt is, hogy azokat a civileket, akik nem tudtak jelen lenni, bevonják a szakbizottsági munkába. E kérdésben a tárca nyitottnak mutatkozott - tette hozzá a szakszervezeti vezető.

Sok dolgot kell pótolni

A gazdaság is kárát látja, ha egy ország oktatása nem működik jól - jegyezte meg Parragh Lászó, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Kiemelte, a rendszerváltás óta mintha lelassult volna az idő a közoktatásban, ami miatt sok dolgot pótolni kell. Erre ad jó lehetőséget a most kezdődő kerekasztal, amely alapjaiban, mélyre hatolva tekinti át a jelenlegi rendszert - fejtette ki.

A legnagyobb problémának azt nevezte, hogy sok diáknál már az alapkompetenciák is hiányoznak, vagyis nagy részük nem tud megfelelően írni, olvasni és számolni. Az MKIK ezért szükségesnek tart egy az alapkészségek elsajátításának fejlesztésére törekvő nemzeti stratégiát, továbbá fontosnak nevezte a digitális oktatás támogatásának növelését is. Kitért arra is, hogy a változtatások nélküli forrásnövelés nem lehet megoldás a jelenlegi helyzetre.

Pozitív példaként Parragh említette a felsőoktatási kerekasztalt, amely szerinte minden félnek elfogadható eredményekkel zárult.

Janzsó Ádám, a Nemzeti Ifjúsági Tanács kijelentette, szervezete a "strukturált perbeszéd" kialakításában és fenntartásában, valamint a diákönkormányzatiság megerősítésében érdekelt.

Minden fájó probléma elhangzott

A találkozó elérte a célját - mondta Madarász Péter, a tiltakozást elindító miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgatója. "Minden fél meghallgattatott és minden fájó téma elhangzott" - fogalmazott, majd hozzátette: a kerekasztallal széleskörű szakmai egyeztetés indul, ami az ágazat stratégiai szintű újragondolásának tekinthető.

Kiemelte továbbá, hogy miniszteri felkérésre igyekszik majd a "végeken tanító" elkötelezett pedagógusukat is bevonni a kerekasztal munkacsoportjainak munkájába.

Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora úgy látja, az oktatási intézmények közötti párbeszéd elindulása szép jövőt ígér, ehhez azonban szerinte az egyetemeknek az "arisztokratikus szemléletüket", az iskoláknak pedig a "kritikai szemléletüket" kell "hátrébb venniük".

Csépe Valéria, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága elnöke szerint a kerekasztalnak kell megtalálnia a legoptimálisabb tanítási szerkezetet és időt. Emellett szintén rendkívül fontosnak nevezte az alapkészségek fejlesztését, továbbá azt, hogy az átlagtól eltérő gyerekeknek biztosítsák a nekik megfelelő képzést.

Egyre kevesebb pénz jut az oktatásra

A rendszerváltás óta 2003-ban költötte az állam a legtöbbet az oktatásra.

A köznevelésre költött összegnek a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya 2010 óta minden évben csökkent. 2003-ban ez az arány még 5,7 százalék volt, 2014-ben már csak 4 százalék.

Ennek következtében mostanra a régió országai közül Magyarország költ a legkevesebbet oktatásra. 2004-ben még csak Szlovénia állt hazánk előtt ebben a tekintetben.

2008 és 2015 között mintegy 25 százalékkal csökkent az oktatásra fordított pénz Magyarországon az OECD adatai szerint.

Reagálások

• A Demokratikus Koalíció szerint a köznevelési kerekasztal során a kormány többségében hozzá köthető vagy általa gründolt szervezetekkel folytatott látszategyeztetést.

Túlságosan szűknek ítéli az LMP a köznevelési kerekasztal-tárgyalásokba bevontak körét. Országgyűlési képviselőjük a kulturális bizottság keddi ülését követően arra szólította fel a kabinetet: ne csak a "barátaival" tárgyaljon és pótolja a közoktatásból kifont forrásokat. Bővebben itt.

Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint az oktatás ugyanolyan válságban van, mint a köznevelési kerekasztal tanácskozásának megkezdése előtt volt. További részletek itt.

Szánalmas színjátéknak nevezte az Együtt független országgyűlési képviselője, Szabó Szabolcs a köznevelési kerekasztal működését kedden, az Országgyűlés kulturális bizottságának ülése után. A teljes cikk itt olvasható.
 

Cikk ajánló

Hírlevél regisztráció


Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal
PCLand.hu