Kevés magyarországi diák tanul két nyelvet

Az 5–8. évfolyamos tanulók alig 6,3 százaléka tanul legalább két nyelvet, az uniós átlag ennek a tízszerese.
Magyarországon a második legalacsonyabb az idegen nyelvet tanuló 5–8. évfolyamos diákok aránya az unióban.

A 96,5 százalékos magyarországi aránynál csak az angolul beszélő Írország mutatója rosszabb (89,7 százalék).

Az uniós átlag 98,6 százalék, de jó néhány olyan ország is van, ahol minden 10–14 éves tanul nyelvet – olvasható az Eurostat jelentésében.

Az unióban az angol a legnépszerűbb idegen nyelv, az 5–8. évfolyamos gyerekek 97,3 százaléka tanulja, ami több mint 17 millió diákot jelent. A második legnépszerűbb a francia (33,7 százalék és ötmillió diák), amelyet a német (23,1 százalék, 3 millió) és a spanyol követ (13,1 százalék, 2 millió).

Az Eurostat adatai szerint Magyarországon 387 ezer felső tagozatos tanult nyelvet 2014-ben. Akárcsak az uniós államok zömében, nálunk is az angol a legnépszerűbb, a gyerekek több mint 69 százaléka választja. A második leggyakrabban tanult idegen nyelv a német, a diákok 31 százaléka tanulja.

Bár a hazai arányok épp 100 százalékra jönnek ki, jóval magasabb is lehetne az összesített szám, hiszen egy diák több nyelvet is tanulhat. (Dániában például 100 és 74 százalékos az angol és a német oktatása a korosztályban.) Ennek ellenére nálunk a legalacsonyabb a két nyelvet tanuló 5–8. évfolyamosok aránya, csupán 6,3 százalék. Ez még az ír 7,9 és az osztrák 9,5 százaléknál is alacsonyabb.

Öveges Enikő, az ELTE Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének egyetemi oktatója szerint a két nyelvet tanuló diákok hazai aránya teljesen reális.

Nagyításért katt a képre!


Magyarországon a 4. évfolyamtól kötelező egy idegen nyelv oktatása, a másodikat pedig csak a 9. évfolyamtól, ráadásul csak a gimnazistáknak írja elő a tanterv. A 2011-es Nemzeti alaptanterv engedélyezi ugyan, hogy hetediktől másik nyelvet is tanulhassanak a gyerekek, erre viszonylag csekély igény mutatkozik, és talán a szülők is úgy gondolják, hogy inkább később, a középiskolában tanuljanak a gyerekek egy újabb nyelvet.

Azt viszont furcsának találta a szakértő, hogy Magyarországon nem 100 százalék a legalább egy nyelvet tanuló fiatalok aránya, hiszen az 5–8. évfolyamon kötelező az idegennyelv-oktatás. Valószínűleg abból fakadhat a lemaradás, hogyan nálunk másképp sorolták be a nyelvtanulás alól felmentett, fogyatékkal élő vagy tanulási nehézségekkel küzdő diákokat.

– Egyelőre nem az a gond, hogy kevesen tanulnak két nyelvet, mert sokan egy nyelvből sem jutnak el a középfokú szintig – tette hozzá Öveges Enikő. Jelenleg a felsőoktatásba felvételizők mintegy felének nincs középfokú, B2-es nyelvvizsgája, miközben 2020-tól legalább középfokú érettségi vagy nyelvvizsga kell a jelentkezéshez.
 

Kérdőív kitöltésével lehet segíteni

Konferenciát szervez a Nyelvtudásért Egyesület a nyelvtanárok, nyelvvizsgáztatási szakemberek, oktatási és oktatáspolitikai szakértők, valamint tanárképző szakemberek számára annak érdekében, hogy kiderüljön, mi a baj a hazai általános és középiskolai nyelvoktatással.

A 2020-tól élő szabály alapján most a középiskolások közel fele nem kerülhetne be a felsőoktatásba: 2011-ben például a felsőoktatási alapképzésre felvettek átlag 54 százalékának volt papírja nyelvtudásáról, a felsőfokú szakképzésre sikeresen felvételizőknek pedig 21 százaléka tett le közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgát.

Online kérdőív kitöltését kéri az egyesület a diákoktól és az oktatóktól is: nyelvtudasert.hu/kutatas/tanar.html és nyelvtudasert.hu/kutatas/diakok.html

Cikk ajánló

Hírlevél regisztráció


Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal
PCLand.hu