ENSZ: a magyar kormányzatnak biztosítania kellene az emberi jogi munkát

Michel Forst, az ENSZ különleges jelentéstevője szerint lehetővé kell tenni, hogy az emberi jogi aktivisták megfelelő jogi és intézményi keretek között végezhessék munkájukat Magyarországon.
A jelentéstevő keddi budapesti sajtótájékoztatóján összegezte tapasztalatait, miután a kormány meghívására február 8-tól február 16-ig Magyarországon vizsgálta az emberi jogok védőinek helyzetét.

Michel Forst kiemelte: a kormányzati tisztségviselőknek tartózkodniuk kell az aktivisták, civil szervezetek megbélyegzésétől, megfélemlítésétől, inkább olyan környezetet kell biztosítaniuk számukra, amely nem hátráltatja, hanem segíti a munkájukat.

Az ENSZ-tisztviselő szerint "az emberi jogi aktivistáknak ma egy meglehetősen polarizált és átpolitizált környezetben kell végezniük tevékenységüket Magyarországon". Kitért arra: vannak olyan kísérletek, hogy megkérdőjelezzék az aktivisták tevékenységének legitimitását, és hírnevük rontásával, valamint túlzott adminisztratív terhek és pénzügyi nyomás alkalmazásával "aláássák" a munkájukat.

Véleménye szerint az elmúlt öt évben elfogadott több mint ezer új jogszabály meggyengítette "a jól működő demokráciát". Az alkotmány módosításai következtében meggyengült az Alkotmánybíróság - mondta, és a következmények közé sorolta, hogy az állam a korábbinál nagyobb mértékben gyakorol ellenőrzést a bíróságok, a média, a vallási szervezetek és a közélet más területei felett, ami befolyásolja az emberi jogok gyakorlásának lehetőségét.

A jelentéstevő szerint az emberi jogi aktivisták gyakran súlyos nehézségekkel szembesülnek, egyes esetekben a kormányt bíráló vagy emberi jogi aggályokat felvető jogvédőket megfélemlítik, "politikai aktivistának vagy külföldi ügynöknek" állítják be őket.

Az emberi jogi szakértő arról is beszélt, hogy a civil társadalom és a döntéshozók közötti párbeszéd keretei fokozatosan szűkülnek. Felszólította a hatóságokat, hogy támogassák a független civil szervezetek munkáját, "szem előtt tartva azok meghatározó szerepét a magyar társadalom fejlődésében".

Michel Forst kifogásai között megemlítette azt is, hogy az újságírók kevésbé férnek hozzá közérdekű információkhoz, a civil szervezetek bejegyzése hosszadalmas folyamat.

Kérdésre elmondta: vizsgálta a migránsok helyzetét is, hiszen jelenleg ők a legsérülékenyebb kisebbségi csoport Magyarországon. Gyakran hallotta, hogy nemcsak a migránsok, hanem az őket segítő aktivisták is támadásoknak voltak kitéve - közölte.

Ugyancsak kérdésre arra is kitért, hogy más országok is hoznak intézkedéseket a terrorveszélyhelyzetre hivatkozva. Még korai lenne véleményt alkotni az ezzel kapcsolatos magyar jogszabályról, hiszen ez csak tervezet, még nem fogadták el - tette hozzá.

Michel Forst közölte: látogatásának célja az volt, hogy az együttműködés és párbeszéd szellemében felmérje a helyzetet, amelyben az emberi jogi aktivisták és civilek tevékenykednek Magyarországon. Tapasztalatai alapján jelentést dolgoz ki, amelyet 2017 márciusában nyújt be az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának. Látogatása alkalmával mások mellett több minisztérium magas rangú tisztségviselőivel, a bírói testület tagjaival, parlamenti képviselőkkel, az ombudsmannal, emberi jogi aktivistákkal, a civil társadalom képviselőivel és diplomatákkal találkozott, Budapest mellett Miskolcon és Szegeden is járt.

Azt mondta: a magyar kormány reakciója az eddigi megállapításaira alapvetően kedvező volt, több javaslattal kapcsolatban már beszéltek a lehetséges lépésekről.

Az Emberi Jogi Tanács különleges eljárások keretében foglalkozik különböző kérdésekkel a világban. Az eljárások szakértői önkéntesek, nem tartoznak az ENSZ állományába, nem kapnak fizetést a munkájukért, és nem függnek egyetlen kormánytól vagy szervezettől sem.

Cikk ajánló

Hírlevél regisztráció


Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal
PCLand.hu