Vita a postatörvényről

Kedden tárgyalta a parlament a postatörvényt, amely lényegében kiveszi a vállalatot az infótörvény hatálya alól.
Németh Szilárd fideszes képviselő javaslata szerint a Magyar Posta és az általa tulajdonolt cégek titokban tarthatnák azokat az adatokat, amelyeknek a nyilvánosságra kerülése e vállalkozások üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna.

A tervezet ellen tiltakozott többek között a Magyar Lapkiadók Egyesülete, amely közleményében felszólítja a kormányt: ne korlátozza indokolatlanul a közpénzhasználat ellenőrzését és a közérdekű adatok megismerését.

A törvény valószínűleg alkotmányellenes is. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információ­szabadság Hatóság (NAIH) elnöke a parlament illetékes bizottságaihoz írt levelében kifejti: a postai szerződésekben
a közpénzek felhasználására vonatkozó információk az Alaptörvény szerint is köz­érdekű adatok, ezért a javaslat, amely kivenné őket e körből, alkotmányellenes.

Mindezek után nem meglepő, hogy korrupcióellenes és jogvédő szervezetek nyílt levélben kérték a parlamenti képviselőket, hogy ne szavazzák meg a fideszes javaslatot.

A Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International Magyarország, a K-Monitor és az Átlátszó kiemelte: az üzleti érdekek mint magán­érdekek legitim védelmét a jelenlegi szabályok is biztosítják. A jelenlegi jogszabályok szerint olyan adatok nem hozhatók nyilvánosságra, amelyek megismerése aránytalan sérelmet okozna. Minden ennél súlyosabb korlátozás elfogadhatatlan – tették hozzá a nyílt levél szerzői.

Csepreghy Nándor államtitkár a keddi palamenti vita során úgy érvelt: a törvénymódosítás a közérdekű adatigényléseket nem lehetetlenítené el és nem állítaná le. Hozzátette: a módosító javaslat bizonyos szempontból még bővíti is a közérdekű adatok körét. Tóth Bertalan MSZP-s képviselő elmondta: több adat­igénylési pert indított postai szerződések miatt, és a perek során a Magyar Postát képviselő ügyvédek ugyanazzal érveltek, mint most a kormánypárti politikusok. Hangsúlyozta, hogy a bíróságok éppen elsőfokú ítéletet kívánnak hozni ezekben az ügyekben, amikor megjelenik a szűkítő rendelkezés.

Staudt Gábor, a Jobbik képviselője hangsúlyozta: az Alaptörvény egyértelműen megfogalmazza, hogy mi számít nemzeti vagyonnak, miközben a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatokat közérdekűnek minősíti. Eddig is voltak olyan adatok, amelyeket a bíróságok ítélete nyomán nem kellett kiadni, mert kárt okozott volna, ha a versenytársak azokhoz hozzájutnak – emelte ki.

Az LMP-s Schiffer András velejéig hazugnak nevezte a javaslatot. – A tervezet nem összhangot teremt, hanem zűrzavart okoz – szögezte le, utalva Németh Szilárd érvelésére, aki szerint a módosítás az összhang megteremtését szolgálja.

Csúszik az alaptörvény-módosítás

Március előtt nem kerül a parlament elé a terrorveszélyhelyzetről szóló Alaptörvény-módosítás. Az mno.hu szerint a Fidesz megvárja a migrációról és a kötelező betelepítési kvótáról szóló parlamenti vitanapot.

A módosításhoz kétharmados többség kell, az ellenzék fő gondja vele, hogy kivételes jogköröket adna a kormány kezébe egy „gumijogszabály” alapján.

Cikk ajánló

Hírlevél regisztráció


Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal
PCLand.hu