118 ezer forint itthon az átlagnyugdíj

Az öregségi nyugdíjasok tizede 70 ezer forintnál kevesebbet kap, 21 százalék viszont 150 ezernél is többet.
Magyarország népességének 28 százaléka, mintegy 2,7 millió ember kapott nyugdíjat, ellátást, járadékot vagy egyéb járandóságot tavaly januárban. Az ilyen kiadások 3478 milliárd forintot tettek ki 2014-ben, ami a GDP 10,9 százalékának felel meg – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

A nyugdíjrendszer által eltartottak száma a kilencvenes évek végétől folyamatosan csökken – kivéve 2008-at –, a 2012-es átalakítás óta az érintettek létszáma 190 ezer fővel lett kevesebb. A nyugdíjakra és ellátottakra fordított kiadások viszont 2010 óta folyamatosan emelkedtek.

A több mint kétmillió ellátott miatt a legnagyobb tételt az öregségi nyugdíjak jelentik, 2014-ben 2556 milliárd forintot.

Egy öregségi nyugdíjas átlagosan 118.439 forintot kapott 2015-ben, de a férfiak esetében ennél tízezerrel magasabb, míg a nőknél 6200 forinttal alacsonyabb az átlagos havi járandóság.

Területileg is nagyok az eltérések. A fővárosban több mint 140 ezer forint az öregségi nyugdíj átlagos összege, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 106 ezret sem éri el (lásd a térképet). Hasonlóképpen: Budapesten 36 százalék azok aránya, akik 150 ezer forintnál többet kapnak, míg a 90 ezer forint alatti összegben részesülőké 17 százalék. Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun megyében épp fordított az arány: 12-13 százalék kap több mint 150 ezret, 90 ezer forint alatti ellátást pedig 37-39 százaléknak folyósítanak.



Megyénként igen eltérő az is, hogy a nyugdíjon és egyéb ellátásokon belül mekkora arányt képviselnek az egyes ellátási típusok. Az öregségi nyugdíjasok aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nem éri el a 60 százalékot, miközben a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátás csaknem 26 százalékos részt képvisel. Győr-Moson-Sopron megyében például 77 és 13 százalék ez a két arány, míg az országos átlag 74, illetve 15 százalék. Ezek a területi különbségek a korábbi évtizedek gazdasági és társadalmi folyamatainak következményei.

A megváltozott munkaképességűeknek járó rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást, illetve járadékot 405 ezer embernek utaltak. Az ország felnőtt lakosságának 5 százaléka kapott ilyen ellátást, átlagosan 68 ezer forintot. Hozzátartozói nyugellátást – ide tartozik az özvegyi nyugdíj és az árvaellátás – 167 ezren kaptak, ennek összege átlagosan 55 ezer forint volt.



A 40 év jogosultsági idő alapján 122.253 nő élt a nyugdíjba vonulás lehetőségével 2015 elejéig, így az öregségi nyugdíjban részesülők 6 százaléka kapott ilyen címen ellátást, átlagosan 118 ezer forintot. Életkoron alapuló ellátást 81 ezren kaptak, átlagosan havi 152 ezer forintot.

A KSH kiadványa kitér a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára is. Míg 2005-ben 100, 2014-ben már 122 idős, azaz 65 év fölötti jutott száz 14 év alattira. Az előrejelzések szerint 2060-ra az idősek száma kétszerese lesz a gyerekek számának. Ezzel együtt emelkedik az idős népesség eltartottsági rátája is: 2014-ben száz aktív korúra jutott 26 idős eltartásának terhe. Ez kettővel kevesebb, mint az uniós átlag, ám 2060-ra a mutató elérheti az 53-at, ami meghaladná az EU-tagországok átlagát.

A rendszer változásai

Az öregségi nyugdíjkorhatár a nőknél 2014-re 62,5 évre nőtt a korábbi 55-ről, 2022-re a férfiakkal egységesen 65 év lesz.

A nők életkortól függetlenül, negyvenéves munkaviszony után nyugdíjba vonulhatnak 2011 óta.

A korhatár előtti nyugdíjakat 2012-ben felváltották az életkoron alapuló ellátások.

Szintén megszűnt 2012-ben a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, az átmeneti járadék és a rendszeres szociális járadék, ami 843 ezer embert érintett.

Csaknem 400 ezer rokkantnyugdíjast az öregségi nyugdíjasok közé soroltak. A korhatár alattiak közül rokkantsági ellátásra 253, rehabilitációs ellátásra 191 ezren váltak jogosulttá.

Cikk ajánló

Hírlevél regisztráció


Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal
PCLand.hu