Elúszott a halászok munkája

Elmaradt a halászok hét végi tüntetése a Parlamentnél, mert várhatóan létrejöhet valamilyen kártalanítási megállapodás a kormánnyal.
A halászok azért demonstráltak volna, mert januártól nem lehet kereskedelmi célú halászatot folytatni az állami tulajdonú vizeken. A törvénymódosítás indoklása szerint a tiltásra a halállomány megújulása és védelme érdekében volt szükség, valamint azért, mert szabadidős tevékenységként előnyben részesítik a horgászatot a halászattal szemben.  

Kártalanítást kértek

Németh István, a Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetségének (Mahal) elnöke szerint megfértek egymás mellett a halászok és a horgászok, és túlzás arról beszélni, hogy kifosztották volna a halászok a vizeket. Tény, hogy a halfogás elvi esélye ezentúl nagyobb lesz, de garancia nincs rá. Az is számít, milyen vízről van szó, a balatoni halászat korábbi megszüntetésének például érezhető a hatása, de a Dunán és a Tiszán valószínűleg nem lesz változás.

– A szövetség arra kérte a kormányzatot, hogy kártalanítsa a halászokat – közölte Németh István, aki 150-160-ra becsüli azoknak a számát, akiknek a halászat jelentette a megélhetést. Azt szeretnék elérni, hogy az érintettek hétmillió forint újrakezdési támogatást kapjanak, hárommillióért pedig az eszközeiket váltsák meg. Döntés egyelőre nem született a kártalanításról.

A kereskedelmi halászat megszüntetése mellett az is fontos változás, hogy az állami halgazdálkodási jog ettől az évtől „a miniszter általi kijelölés útján” horgászegyesületeknek engedhető át haszonbérleti szerződéssel, vagyis a vizek kezelése a horgászokhoz kerül. A módosítás indoklása szerint tavaly 673 vízterület haszonbérleti szerződése járt le, idén pedig mintegy 300 megállapodás szűnik meg.

Szakmai tudás

– Nem igaz, hogy a halászszervezetek nem voltak jó gazdái a vizeknek, hiszen övék a szakmai és tapasztalati háttér – érvelt Újhelyi Dezső, a Tiszai Halászati Szövetkezet vezetője, a tüntetés egyik szervezője.
 
Országos halfogási adatok (2014, kg)


Forrás: Mahal

Becslése szerint 200–250 ember élt a halászatból, ők kénytelenek más munkát keresni. A legtöbben őstermelőként halásztak, maguk értékesítették a fogást éttermeknek, kereskedőknek vagy magánszemélyeknek. Arra számít, hogy közvetetten a vendéglátósokat, a csárdákat is érinteni fogja a változás, mivel a tógazdaságból kifogott hal nem olyan finom, mint a természetes vízben élő, és ennek következtében a halászcsárdák látogatottsága is visszaeshet.

A munka nélkül maradt halászok abban bíznak, hogy az idősek, akiknek megromlott az egészségük, kártalanítást kapnak, a többiek pedig tógazdasági, ivadéknevelési munkájukhoz juthatnak támogatáshoz. Az is elképzelhető, hogy a horgászok adnak munkát nekik, esetleg megvásárolják az eszközeiket.



– A horgászok azt hiszik, hogy ezentúl púposan lesznek a halak a vizekben, és sokkal több lesz a kapás – mondta Újhelyi Dezső. – De ez csak illúzió, hiszen eltávolították a vizektől azokat, akik igazán értenek a halgazdálkodáshoz, szakmai tudás nélkül pedig csak rosszabb lesz a helyzet, és ennek már most is vannak jelei.

Gazdasági tényező

A 2014-ben kifogott halmennyiség 6 százaléka volt halászott a Mahal adatai szerint.

A haszonbérleti szerződéseket érintő törvénymódosítást Szűcs Lajos fideszes ország­gyűlési képviselő, egyben a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) elnöke nyújtotta be. Szerinte azért kellett beszüntetni a kereskedelmi halászatot, mert a 350 ezer horgász komoly gazdasági tényezőt jelent: a horgászjegyeken kívül a felszerelés- és ruházatvásárlás, valamint az utazással járó áfabevétel jelentős, ezért fontos előnyben részesíteni őket.

Másrészt, tette hozzá, a túlhalászás is gondot jelentett, a halászok a horgászok számára tilalmi időszakokban, például íváskor is kivetették a hálójukat, valamint árvízkor is komoly mennyiségű halat fogtak.

– Senki nem tudja pontosan megmondani, mennyi halat fogtak a halászok, és mennyit értékesítettek számlával, mert nincsenek erre vonatkozó hiteles adatok – közölte a Mohosz elnöke. Ennek alátámasztásaként azt említette, hogy amíg a Balatonon lehetett halászni, addig mintegy 1500 kilogramm süllőt értékesítettek a tóparti éttermeknek, miközben nyilvánvaló, hogy ennél jóval többet fogyasztottak a vendégek. Igaz, azt Szűcs Lajos is elismerte, hogy a horgászok között is vannak olyanok, akik eladják a fogást, miközben erre nincs legális lehetőség.

A képviselő arra számít, hogy a jövőben több hal lesz a természetes vizekben, és a halászok is boldogulnak majd. Mint mondta, a halászok egy része tógazdaságoknál is dolgozott, ezt a jövőben is folytathatják, másrészt több olyan esetről is tud, hogy a halászok beléptek a Mohoszba, és együttműködnek a horgászokkal. Emellett, tette hozzá, csak a kereskedelmi halászat szűnt meg, állományszabályozó, ökológiai célú, bemutató, és nem őshonos fajokra nem szűnik meg.

Cikk ajánló

Hírlevél regisztráció


Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal
PCLand.hu