Változott az építési engedélyek rendszere

Az építészszakma szerint nem világosak az új rendelkezések.
A legfeljebb 300 négyzetméter alapterületű új lakóépületek építéséhez nem kell építési engedélyt kérni január 1-től. Emiatt hatalmas a bizonytalanság az építészszakmában, az építkezést tervezők között, illetve az önkormányzatoknál is. Még a települések helyi építési szabályzatának betartatása is nyitott kérdés, és nem derül ki, hogy a követelmények figyelembevétele valójában kire vonatkozik: a hatóságra, az építtetőre vagy a tervezőre – írta elemzésében a Pro/Lawyer Consulting.

Az új építési rendelet alapján a maximum 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóingatlanok építése esetén már nem kell végigvinni a korábbi engedélyezési folyamatot.

Kevesebb papír és idő

A dokumentációhoz alaprajzot már nem kell csatolni, csak részletes helyszínrajzot, mely a korábbi 1:100-as méretarányhoz képest kevésbé részletes, 1:200-as léptékű is lehet. Változnak a közműszerződések is: a közműszolgáltatóknak 8 napon belül kell választ adniuk a megkeresésekre, amely ha elmarad, az engedélyt automatikusan megadottnak kell tekinteni. A régi hozzájárulással a szolgáltató kötelezettséget vállalt az elkészült épület ellátására, az új, 8 napos határidő viszont nehéz helyzetbe hozhatja őket.

Hiába szól a szomszéd

A ház vagy lakás kivitelezésének kezdete előtt 15 nappal egyszerű dokumentációval kell az építkezést bejelenteni a hatóságnak.

A helyi építési szabályzatokat is „felülbírálták”, így a 300 négyzetméter alatti épületek építésével kapcsolatban a helyi építési szabályzat rendelkezései közül csak az építési telek megengedett legnagyobb beépítettségét, a megengedett legnagyobb építménymagasságát vagy beépítési magasságát, szabályozási vonalát és beépítési módját vagy építési helyét kell majd figyelembe venni.

A korábbi szabályzat alapján a szomszédok beleegyezésére is szükség volt az építkezéshez, de az új rendelet értelmében már ettől függetlenül is felépíthető a lakóingatlan. Az új építési szabályzat egy ponton szigorodott, az épületet ugyanis a bejelentéstől számított 10 éven belül fel kell építeni, és kérni kell a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt is. Ha ez alatt az idő alatt nem építették fel a lakóingatlant, az elkészült építményt le kell bontani.

Tiltakozó kamarák

A Magyar Építész Kamara számára nem elfogadható az új szabályozás, ebben szerintük nem biztosított az épített környezet védelme mint közérdek (településkép, utcakép, környezet), az önkormányzatok jogszabályban biztosított lehetőségei, a védett környezet megóvása (világörökség, természet- és tájvédelem, országos vagy helyi örökségvédelem), az építészeti-műszaki terv alapján történő kivitelezés, a megvalósítás szakmaisága és szakszerűsége, valamint a tervek építészeti-szakmai kontrollja, illetve az elvárható minőség biztosítása.

A Magyar Mérnöki Kamara közleményében azt írta, hogy a 300 négyzetméter alatti épületek esetében is elengedhetetlen, hogy érvényesüljön az energiahatékonyság, és hogy a jövőnek épülő házak elektronikus rendszerei megfeleljenek az okosházak támasztotta követelményeknek, amely csak szakági tervezéssel biztosítható.

Megkerestük a Magyar Mérnöki Kamarát és a Magyar Építész Kamarát, mindkét szervezettől azt a választ kaptuk, hogy a rendelethez kötődő, jelenleg is folyamatban lévő jogszabály-módosítások elfogadásáig nem kívánnak nyilatkozni.
 

Tiltakozások a rendelet ellen

Az új építési törvény eltörlését szeretné elérni a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége és a Magyar Urbanisztikai Társaság, amelyek levélben kérték Székely László alapjogi biztost, hogy kezdeményezze a törvény alkotmánybírósági kontrollját és hatályon kívül helyezését – írta az mno.hu.

Az önkormányzatok építésügyi hatósági jogait szeretné visszaállíttatni az építési törvényben a 300 négyzetméternél kisebb építmények esetében a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége, melyre városvédelmi szempontból lenne szükség.
 
Mosonmagyaróvár határozattal tiltakozott az új építési szabályozás ellen, mert a helyi építési szabályzatuk az országos előírásoknál sok esetben szigorúbb és részletesebb, hogy a városi karakternek megfelelő, a történeti hagyományokat tiszteletben tartó új beépítések jöjjenek létre.
 

Javaslatok

A Magyar Építész Kamara azt javasolja, hogy az építési, kivitelezési tevékenység műszaki tervdokumentáció alapján történjen.

A tervezőknek végig kellene követniük felelősséggel a megvalósítás teljes folyamatát. A tervezett és a megvalósult épületnek meg kellene felelnie a helyi építési szabályzat előírásainak, mind illeszkedési, védelmi, karakteri és közműellátottsági szempontból.

A bejelentés során a javaslat alapján lehetőséget kell biztosítani az eljáró illetékes jegyzőnek arra, hogy felhívhassa az építtető figyelmét a hiányosságokra és a hibákra, amelyek megvalósulása később akár kárt is okozhat vagy anyagi veszteséggel járhat. Emellett szerintük a tervezési és megvalósítási folyamat következményrendszerének is egyértelműnek kellene lennie.

Cikk ajánló

Hírlevél regisztráció


Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal
PCLand.hu