Lopás lehet, ha megtartjuk a leletet

Minden talált, régészeti korú lelet az állam tulajdona.
Nemrégiben késő középkori, feltehetőleg 14. századi nehézlovassági kardot találtak Kengyel határában civilek, akik a leletet felajánlották a szolnoki Damjanich János Múzeumnak – írta a 24.hu.

A törvények szerint régészeti korúnak számít minden olyan lelet, amely 1711 előttről származik – tudtuk meg Lassányi Gábortól, a Magyar Régész Szövetség elnökétől. Ha valaki ennél korábbi leletet talál, az automatikusan az állam tulajdona.

– Annak, hogy ezt hogy adja le az ember, különböző módjai vannak: felajánlhatja helyi múzeumnak, elviheti a jegyzőnek, a polgármesteri hivatalba, vagy akár a rendőrségen is leadhatja – magyarázta a szövetség elnöke.
Ha valaki mégsem adja le a talált leletet, a büntetésről különböző szabálysértési fokozatok alapján döntenek: ha ismert régészeti lelőhely érintett a dologban, kiszabhatnak például örökségvédelmi bírságot is, de súlyosabb esetben alapvetően lopásként, vagyon elleni bűncselekményként foglalkoznak az üggyel.
– Még csekély értékű tárgy esetén is lehet nagy a kirótt büntetés, mivel a leletek kulturális értéknek számítanak – tette hozzá Lassányi Gábor.

fotók: Kálló Péter

Hazánkban a leletek keresése alapvetően régészeti engedélyköteles tevékenység, akárcsak tavaly január óta a fémdetektoros keresőzés, amely szintén hivatásgyakorláshoz van kötve: nemcsak a régészethez, hanem például tűzszerészek munkájához is szükség lehet az eszközre.

– Keresőzni nagyjából 2–3 ezer ember szokott kijárni, akik közül sokan  világháborús relikviákat gyűjtenek. Az elmúlt években az amatőr kutatók közül néhány tucatnyian ajánlottak föl a múzeumoknak, gyűjteményeknek olyan leleteket, amelyeket maguk találtak – mondta el a szövetség elnöke.

Pest megye déli részén például amatőr kutatók segítségével sikerült több honfoglalás kori temetőt is azonosítani. Az amatőr régészek, kutatók jellemzően fémtárgyakat szoktak találni: bronzkori, késő bronzkori fegyvereket, ékszereket, a Dunántúlon római kori ékszereket, feliratos fémtárgyakat, esetleg a tatárjárás időszakából származó tárgyakat.



– A Kárpát-medence, tehát az egész ország területe gazdag régészeti lelőhelyekben – tette hozzá a szakértő. Hancz Erika, a Pécsi Tudományegyetem Régészet Tanszékének oktatója elmondta: kertművelés, ásás közben a lakosok gyakran találnak leleteket, ám ezek elsősorban kerámiatöredékek, csontok.

– Frissen szántott földeken, vakondtúrásokban, házak kertjeiben, városi közművesítés során, építkezések alkalmával találnak elsősorban leleteket a helyiek. Valaki nem tartja ezeket fontosnak, pedig ha bejelenti, és a régészek meghatározzák a korát, valamint a lelőhely kiterjedését, akkor több, akár értékes adatot is feljegyezhetnek az utókornak. Ha valamit találunk, akkor jegyezzük meg a talált tárgy helyét, hogy később a régészt is odavezethessük – magyarázta Hancz Erika.

Az amatőr régész kifejezés csak arra a személyre használható, aki a tudomány érdekében keres lelőhelyeket. – Többnyire együttműködnek a helyi régészekkel, mellettük dolgoznak, adatokat adnak át, valódi segítséget nyújtanak és elismerést érdemelnek. A kincskeresők, vagy inkább tolvajok, már nem ilyenek: ők azért dúlják fel a lelőhelyeket, hogy a leletekért pénzt kapjanak. Ennek két veszélye is van. Egyrészt fontos leletek tűnnek el a tudomány elől – tette hozzá a szakértő –, másrészt a régészek nem is értesülnek a lelőhely elhelyezkedéséről, így az tovább pusztulhat.

Fontosabb leletek az elmúlt évekből

Nagyjából kétszáz sírból álló gepida temetőt találtak tavaly régészek Berettyóújfalunál: a feltárt temető azért volt különösen jelentős, mert a néhány írásos forráson kívül csak a leletek szolgálnak ismeret­anyagként a gepida népről, és ezt megelőzően csak kisebb temetőket találtak a régészek.

A Komárom–Almásfüzitő árvízvédelmi projektet megelőző ásatásokon kerültek elő két éve az ókori Brigetio katonavárosának csatornázott házai és padlófűtéses, díszített fürdőkomplexuma: a város légiótáborként a Római Birodalom védelmi települései közül a 30 legfontosabb közé tartozott. Bugac környékén 2013-ban a Kecskeméti Múzeum régészei tártak fel egy bazilikát, és sikerült azonosítani Pétermonostor települést is, a 12–13. századi Homokhátság és a Duna–Tisza közének régióközpontját. Innen egy 12. századi ereklyetartó is előkerült, amely feltehetőleg Szent Péter ereklyéit őrizhette.

Cikk ajánló

Hírlevél regisztráció


Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal
PCLand.hu