Távozó ápolók

Az elmúlt években 2600-an hagyták itt az országot az ápolók közül, aminek következtében már tízezer ápolóval kellene több, hogy az egészségügy biztonságosan üzemeljen  – az ápolók napján beszélt Bugarszki Miklós, a Magyar Ápolási Egyesület elnöke a sokkoló számról.
A külföldi munkavállaláshoz hatósági igazolvány kiváltása szükséges, ennek alapján lehet nyomon követni, hány szakember hagyja itt Magyarországot. 2014-ben a 950 orvos mellett közel 500 ápoló is kikérte a bizonyítványt.

Tavaly 1193 orvos és 567 szakdolgozó kérte ki a „jó hírnév” igazolást az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központtól (ENKK, amelynek jogelődje az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal volt).

Az adatok nem egészen összevethetők, mert tavaly óta új módszertannal készítik őket.

Az ENKK tavalyi adatai szerint mintegy 26 ezer ápoló, szakápoló dolgozik ma Magyarországon, ebből közel 500-an töltötték be a 60. életévüket, 15 ezren 35–50 év közöttiek, és alig háromezren vannak a harmic éven aluliak. A 3300 felsőfokú végzettséggel rendelkező ápolóból mintegy kétezren 35–50 év közöttiek, 427-en pedig 20–30 közöttiek.



Bugarszki szerint a középfokú végzettséggel, illetve felsőfokú szakképzettséggel rendelkező ápolók húszévnyi munka után kapnak bruttó legfeljebb 140 ezer forintos fizetést, de a diplomások keresete sem éri el a 200 ezer forintot adózás előtt.

– A világon szinte mindenhol gondot jelent az ápolói létszám biztosítása, a nálunk gazdagabb országok felismerték, hogy ez csak akkor orvosolható, ha megfelelő alternatívát, kiszámítható életpályát, szakmai fejlődést és előmeneteli rendszert kínálnak e hivatás gyakorlóinak – hangsúlyozta Bugarszki Miklós, a Magyar Ápolási Egyesület elnöke a Hír TV-nek.
 
Kivándorlási engedélyt kérő orvosok és ápolók
Forrás: EEKH
 
Az orvosok és ápolók elvándorlása évtizedes probléma. Nagy Margit Bátorság érdemjellel kitüntetett ápoló tavaly arról beszélt az ATV-ben, hogy az ápolók alacsony fizetéseik miatt megélhetési gondokkal küzdenek, ezért sokan másodállást és túlórákat is kénytelenek vállalni, ami sokszor családok széthullásához vezet. Sokak számára a külföldi munkavállalás az egyetlen kiút, ami a maradókra nagy terhet ró.

Többek között az elvándorlás problémáira hívta fel a figyelmet Sándor Mária, a fekete ruhás ápolónő is, aki elérte, hogy neki és kollégáinak kifizessék az elmaradt túlóradíjakat, de felettesei rossz szemmel nézték a harcát, így végül maga távozott munkahelyéről. Véleménye szerint legalább 50 százalékos béremelésre lenne szükség az ápolók körében, hogy javulhasson a helyzet, melyben egy nővérre akár 40-50 beteg is juthat.

Az Origónak nyilatkozó Ficzere Andrea, az Uzsoki kórház főigazgatója úgy véli, muszáj lesz emelni a szakorvosok minimálbérét, akik szerinte egy kis gesztusra is hazajönnének. Úgy gondolja, „lehet tüntetni, tiltakozni a hálapénz ellen, de amíg az orvosok nem kapnak tisztességes béremelést, a paraszolvencia nem szűnik meg”.

Elvándorlás

A tízezret is meghaladta az elmúlt években az országot elhagyó orvosok
és ápolók száma – erre utal a kikért hatósági bizonyítványok száma.

Nem lassul a kivándorlás, és a fiatal korosztályt sikerül a legkevésbé maradásra bírni.

A legnépszerűbb célországok az orvosok, ápolók és gyógyszerészek közt: Németország, Egyesült Királyság és Ausztria.

Cikk ajánló

Hírlevél regisztráció


Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal
PCLand.hu