Drága mulatság a sok készpénz

Kivezetheti az 500 eurós bankjegyet a forgalomból az Európai Központi Bank (EKB), mivel a nagy címlet fontos szerepet játszik a feketegazdaságban és az alvilág életében.
Mario Draghi, az EKB elnöke szerint az 500 eurós „egyre inkább az illegális tevékenységek eszköze” lett, és nem csökkenti a készpénzforgalmat.

Az eurózónában idén januárban 1063 milliárd eurót tett ki a készpénzállomány, amelynek 29 százalékát a – 155 ezer forintnak megfelelő – ötszázasok adták. A feketegazdaságban és az illegális üzleteknél azért kedvelik ezt a címletet, mert a segítségével kis helyen lehet nagy összeget tárolni. Egy nokiásdobozba például nemcsak 15 millió forint férhet, hanem a sokszorosa, hiszen 750 bankjegy helyett kevesebb mint száznak kell helyet szorítani.

Nem kellett volna

– Helyes lépés az 500 eurós címlet megszüntetése – mondta Tóth István János, a Korrupciókutató Központ Budapest vezetője –, mivel a kutatások mindegyike arra jutott, hogy a nagy címletek az illegális gazdaságot, a szervezett bűnözést segítik.

A közgazdász szerint az átlagembereknek inkább nyűg az 500 eurós, vásárláskor nem tudnak visszaadni belőle, és eleve gyanús, aki azzal szeretne fizetni.
 
A hazai bankjegyek között a legnagyobb forintcímlet, a húszezres aránya hasonló, mint az 500 eurósé: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint tavaly decemberben a forgalomban lévő 425 millió forintbankjegy 29,3%-a volt húszezres. Tóth István János szerint ez az arány még akkor is magas, ha egy része a jegybank raktárában van.
 
A forgalomban lévő bankjegyek mennyiségének megoszlása (2015. december)



Szerinte be sem kellett volna vezetni a húszezrest, most viszont már nem indokolt a kivonása. Egyrészt az értéke jóval kisebb, mint a legnagyobb euróbankjegynek, másrészt Magyarországon nagyobb lehet az infláció, mint az unióban, emiatt nagyobb szükség lehet rá.

– Inkább a készpénzigényt kellene csökkenteni – mondta Tóth István János. 2012 decemberében mintegy 300 millió darab bankjegy volt forgalomban itthon, 2015 decemberére ez több mint 40%-kal, 425 millióra nőtt. Ez az emelkedés a tranzakciós illeték és a havi két ingyenes készpénzfelvétel bevezetése után várható volt.

– Tíz-húsz évet mentünk vissza az időben ezeknek az intézkedéseknek a hatására – közölte a Korrupciókutató Központ Budapest vezetője. A sok készpénz a közgazdász szerint mindenkinek bonyolult és drága: a jegybanknak sokba kerül az előállítása és a logisztika, a bankoknak is többletköltséget jelent a biztonságos tárolás és szállítás, a lakosság és a vállalkozók pedig drágán jutnak a készpénzhez, hiszen a bankok a díjaikban érvényesítik a költségeket. Arról nem is beszélve, hogy a készpénz nem biztonságos.

Banki termékek

Jó iránynak tartja az 500 eurós bankjegy kivezetését Biró Ferenc, az Ernst & Young (E&Y) visszaélés-kockázatkezelési szolgáltatások vezető partnere is. Az intézkedés ugyanis a készpénzmentes forgalmat növelné, ami jobb ellenőrzést tesz lehetővé. Persze a nagy címlet nem csak a szervezett bűnözés érdekeit szolgálja: egy németországi autóvásárlást 500 eurósokkal a legegyszerűbb megvalósítani, de az efféle tranzakciók inkább a kivételt jelentik.
 
A forgalomban lévő bankjegyek száma (millió db, 2015. december)



A szakértő szerint Magyarországon a húszezres létezése elfogadható, mert nem képvisel akkor értéket, mint az 500 eurós. Azt nem tartaná indokoltnak, hogy bizonyos értékhatár fölött csak átutalással lehessen fizetni például egy ingatlanért vagy autóért. Egy alföldi tanya idős tulajdonosa például biztosan nem a számlaszámát adja meg, ha eladja az ingatlanát. Az elektronikus fizetési megoldásokat olcsóbb bankkártyákkal és számlavezetéssel kellene terjeszteni.

– Nehéz ma sok pénzt tisztára mosni – mondta Biró Ferenc az illegális gazdaságról –, de a gazdaság fehéredésének feltétele, hogy a bankok és a cégek betartsák a jogszabályokat, a hatóságok pedig ellenőrizzék a jogszabályi megfelelést.

Kártyával adakoznak

Egyes országokban eltűnőben van a készpénz. Bár 1661-ben Svédországban nyomtattak először bankjegyeket, élen járnak a készpénzhasználat visszaszorításában. A tranzakciók 2,7%-a zajlott készpénzben 2012-ben, míg az EU-ban ez az arány átlagosan megközelíti a 10%-ot. Egyre kevesebb svéd üzletben lehet készpénzzel fizetni, a templomokban pedig kártyaolvasót szerelnek fel az adományokhoz. A változás az élet többi részére is kiterjedt: nem vicc, már a hajléktalanok is elfogadnak bankkártyát.

A Situation Stockholm nevű újság fedél nélküli árusítói hordozható terminálokkal fogadják a támogatásokat, amire azért volt szükség, mert a helyiek jó része már nem tart magánál készpénzt.

Cikk ajánló

Hírlevél regisztráció


Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal
PCLand.hu