Negyedével túlárazott a közbeszerzések java

A közberuházások finanszírozásának 90 százalékát, míg a közbeszerzéseknek 60 százalékát adják jelenleg uniós pénzek Magyarországon.
Hazánk függ ezektől a pénzektől, nagymértékben ki van téve az említett forrásoknak Martin József Péter, a Transparency International (TI) Magyarország ügyvezető igazgatója szerint.

Az unió 2014–2020-as költségvetési ciklusában hazánk az Európai Unió egyik legnagyobb haszonélvezője: hét év alatt összesen 8000 milliárd forint érhető el Magyarországnak, ami évi több mint 1000 milliárdot jelent. 2016-ban 2000 milliárdot pörgethetnek ki ebből a hatalmas összegből, aminek később meglehet a böjtje is.

Nem cél a hatékonyság

A TI a közbeszerzések korrupciós kockázatáról szervezett sajtóbeszélgetésén a szervezet tavaly év végi elemzésének konklúzióit is felidézte Martin József Péter: eszerint az uniós pályázatok túlárazottak, nagy fokú központosítás alatt állnak és korrupciós kockázatot jelentenek. A közbeszerzési gyakorlat a korrupció meleg-
ágya Magyarországon.



– A gyakorlatot kritizáljuk, nem a hozzáállást, a szabályzás ugyanis európai szinten nem rossz, még ha kritizálható is egyes pontokon – mondta az ügyvezető igazgató.

Nagy Gabriella, a TI közpénzügyi programvezetője a részleteket is ismertette: álláspontjuk szerint az elsődleges cél hazánkban az uniós források maradéktalan felhasználása, a hatékonyság és az indokoltság másodlagos szerepet kaphat. Az irányító hatóságok is ennek nyomása alatt állnak, a felültervezett projektek ellenőrzésében nem érdekeltek.

Négy fő probléma

A magyar közbeszerzések négy rendszerszintű problémájára hívták fel a figyelmet a a Transparency International munkatársai: a túlárazásra, az indokolatlanul kiválasztott fejlesztési célokra, a preferált ajánlattevőkre szabott közbeszerzésekre és a közbeszerzések piackorlátozási célú finomhangolására.

– A túlárazás körülbelül 20-25 százalékos, és a projektek nagyjából 90 százalékát érintheti becsléseink szerint – mondta Nagy Gabriella, hozzátéve, hogy a közbeszerzések jelentik az uniós fejlesztések legkockázatosabb szakaszát, ami EU-szerte probléma.
 
– Érdemes lenne jobban figyelni ezekre a pénzekre, a fejlesztési forrásokat ugyanis egyáltalán nem tekinthetjük garantáltnak a következő hét-
éves ciklusra – emlékeztetett Balázs Péter egykori külügyminiszter, a Közép-európai Egyetem (angol nevén Central European University, magyarul is használt rövidítése: CEU) tanára. Rámutatott arra, mennyire vérre menő csaták zajlanak minden egyes költségvetést tervező szakaszban, melyben a nettó befizetők és a hazánkhoz hasonló nettó kedvezményezettek állnak egymással szemben. Az uniós alapok mechanizmusa addig működik csak, amíg vannak nettó befizetők – mondta.

Hiányidőszak jöhet

2007–2014 között átlagosan évi 1000 milliárd forint uniós pályázati pénzt használt fel Magyarország.

Még egy fontos probléma akad, amely hazánkat is érintheti: Balázs Péter szerint a külső kihívások rázzák meg a legjobban az uniót, ezek közé tartozik a menekültválság.

Dönthetnek úgy is, hogy ennek menedzselésére fordítják inkább az országok GDP-jének egy százalékából összegyűlt pénzt.

– Nőni fog a centrum motiváltsága saját problémáinak megoldására, a széttagolt, nehezen látható kis projektek esélye csökken az átláthatóbb, nagy befektetésekkel szemben – vélekedik a CEU tanára.

2020 utánra az átgondoltabb forráskezelés lesz a jellemző Weinhardt Attila, a Portfolio rovatvezetője szerint. Inkább a visszatérítendő forrásokra lehet majd számítani. Addig van még néhány év, ugyanakkor jelenleg úgy látszik, a pénzek gyors, még a jelenlegi kormány ciklusán belüli kipörgetésére törekszik az ország vezetése. Minél gyorsabban történik ez meg, annál hosszabb lesz az az időszak, amelyben egyáltalán nem számíthatunk uniós pénzre.

Kockázatjelző rendszer

A redflags.hu oldalon a 39 millió forintos összköltséget meghaladó közbeszerzések korrupciós kockázatait elemzi a TI.

Algoritmus értékeli korrupciógyanúsnak az egyes projekteket bizonyos indikátorok alapján, mint például a kevés ajánlattevő, vagy ha földrajzi követelményeket írnak elő.

A gyanú mélységét a vörös zászlók száma jelzi.

Nyilvános adatokból dolgozik a jelzőrendszer, a kiírt közbeszerzéseket nap mint nap ellenőrzi.

Cikk ajánló

Hírlevél regisztráció


Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal
PCLand.hu