Csendben tűrik a diszkriminációt

A nők kétharmada kapott már állásinterjún tiltott kérdést.
Szexuális zaklatás, várandósság vagy annak tervezése miatti megkülönböztetés, esetleg zaklatás, a gyermekgondozásra fordított idő után a munka világába való visszatérés nehézségei: mind olyan diszkriminatív cselekedetek, amelyekkel a dolgozó nők jelentős részének szembesülnie kell karrierje egy-egy pontján.

A Jól-Lét Alapítvány konferencián ismertette 1500 fő bevonásával végzett, online kutatásának eredményét, amelyben megdöbbentően magas azok aránya, akiket nemük vagy anyaságuk miatt diszkrimináltak. Bár a minta nem reprezentatív, mivel felülreprezentáltak benne mind a fővárosi, mind a magas végzettségű nők, a kutatást ismertető Iványi Klára, a Jól-Lét szakértői csoportjának tagja szerint a tendenciákat megmutatja és rímel személyes tapasztalataikra.

Gyakran előfordul

A válaszadók felét érte már diszkrimináció azért, mert nő, az anyáknak pedig 60%-a tapasztalta meg azt, hogy anyasága miatt különböztetik meg. Kiválasztásban, előremenetelben és a toborzás során mind a nők, mind az anyák éreztek hátrányt, az előbbi csoport emellett javadalmazásban, az utóbbi a munka világába való visszatérésben is megtapasztalta a diszkriminációt.



Zaklatásban a nők közel 40%-ának volt már része, de az anyák ötöde is átélhette ezt. Szexuális zaklatást 40% tapasztalt már a munkahelyén, főként a közvetlen kollégák részéről. Iványi Klára kiemelte, hogy olyanokat is zaklattak szexuálisan, akik korábban úgy válaszoltak, hogy nem érte őket diszkrimináció. Kiderült az is, hogy a nők kétharmada kapott már úgynevezett tiltott kérdést – mint például tervez-e gyermekvállalást – állásinterjún, az előmeneteli rendszerben pedig 22% érezte magát hátráltatva anyasága miatt.

A munka világában nagy- mértékben jelen levő és változatos formákban megjelenő diszkrimináció ellenére az érintettek 80%-a nem tett semmit, a munkahelyén intézkedő bő 10% esetében pedig ez a legtöbbeknél hiábavaló volt. A kutatás szerint a legtöbben azért maradtak némák, mert féltek, hogy nem tudják bizonyítani, ami velük történt, esetleg nem bíztak az eljárásokban, vagy nem is tudták, hova kellene fordulniuk.

Kevés az ismeret

A diszkriminációt ugyanakkor nem kell az érintettnek bizonyítania, és igenis van hova segítségért fordulni: bár a válaszadók kétharmada nem hallott az Egyenlő Bánásmód Hatóságról (EBH), végső esetben náluk is lehet segítséget kérni, de a munkahelyeken is érdemes utánajárni, van-e eljárási rend diszkrimináció esetére. – A tapasztalatok szerint akit diszkrimináció ért, az sem lett jogtudatosabb, nem kapott megerősítést ahhoz, hogy kiálljon magáért – fogalmazott Iványi Klára. Ugyanakkor a kérdőív kitöltése után már jóval aktívabbaknak tűntek. A válaszadók bő fele a munkaadónál kezdene intézkedni, 30% az EBH-hoz, 20% civil szervezetekhez fordulna.

A múlt öröksége

A nőkkel szembeni diszkrimináció terén fennálló rossz helyzetért felelős körülményekről Keveházi Kata, a Jól-Lét Alapítvány szakértői csoportjának vezetője beszélt.

– A nők a férfiaknál képzettebbek, a diplomások 64%-a nő, ezzel azonban ütköznek a hagyományos nemi szerepmegosztásról elterjedt nézetek. A posztszocialista országok jellemzője, hogy az erőltetett emancipáció beépült a tudatba, de mégsem érintette az otthoni munkamegosztást. Ezek az országok máig őrzik ezt a kettősséget – mondta a szakértő.

Ennek eredményeképp a hat év alatti gyermeket nevelő magyar nőknél még a magas végzettségűek foglalkoztatottsága is 50% alatt maradt 2014-ben, amivel az unióban csak Szlovákiát tudtuk magunk mögé utasítani. Alacsony végzettségűeknél ez alig több, mint 20%.

Tavaly a női vezetők aránya az összes szektorban, minden szinten csak 38,6%-os volt, tőzsdei cégek élén pedig nem is állt nő. Keveházi Kata szerint ahol a kormányzat nem áll az egyébként mindenki számára gyümölcsöző egyenjogúság mellé, ott az üzleti szektornak kell átvennie ezt a szerepet, azonban sok multicég inkább azt vallja: azt a társadalmi környezetet kell figyelembe vennie, amelyben működik, nem feladata változtatni.

Jogorvoslati fórum

​• Diszkriminációval kapcsolatos ügyeket vizsgál ki 11. éve az Egyenlő Bánásmód Hivatal.

​• Védett tulajdonságok területén tapasztalt diszkrimináció esetében lehet hozzájuk fordulni: a tulajdonságokat, mint például kor, nem, bőrszín, nemzetiség, anyaság vagy apaság, fogyatékosság, esetleg szexuális orientáció, egy 2003-as törvény sorolja fel.

​• Közigazgatási eljárást a panaszos vagy civil szervezet által kezdeményezett ügyben indíthatnak, hivatalból csak az állam, az önkormányzat vagy a honvédség esetében vizsgálódhatnak.

• Döntésük szankciókat, akár hatmilliós pénzbírságot is tartalmazhat, de egyezséghez is igyekeznek hozzásegíteni a feleket.

Cikk ajánló

Hírlevél regisztráció


Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal
PCLand.hu