Kafetéria: a turizmus lehet a fő vesztes

Ha juttatások helyett készpénzt kap a munkavállaló, bajba kerülhet a turizmus mellett a vendéglátás is.
Nem sokkal azután, hogy a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány jelenlegi rendszerének néhány eleme megbukott Brüsszelben az Európai Unió Bírósága előtt, Orbán Viktor már az egész rendszer eltörléséről beszélt. A kormányfő azt mondta, hogy a rejtett kettős bérezés helyett talán nyílt kettős bérezésre lenne szükség: módot kellene találni arra, hogy a kedvezményesen adózó kafetériajuttatások helyett azok ellenértékét kaphassák meg a munkavállalók.

Ez a SZÉP-kártya megszűnését is jelenthetné, melyet kifejezetten a turizmus és a vendéglátás ösztönzésére hoztak létre, így a szektort súlyos csapás érné. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter később már arról beszélt, hogy valamilyen formában megmarad a SZÉP-kártya, de konkrétumokat nem mondott. Lapinformációk szerint felmerült a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány összevonása is.

Másra költenék

Az Erzsébet-utalvány és a SZÉP-kártya a legnépszerűbb kafetériajuttatás Fata László szakértő szerint, amellett, hogy az egészségmegőrzés szerepe fokozatosan nőtt az elmúlt években.

– Ha készpénzben jutnának a munkavállalók a kafetéria összegéhez, egészen biztosan más célokra is költenék azt, mint most. A változást a belföldi turizmus érezné meg legerősebben – mondta a Metropolnak a szakértő.

Fata László évek óta végez a Cafeteria Trenddel kutatásokat a béren kívüli juttatások rendszerének feltérképezésére. Tavaly tavasszal a válaszadók az első helyen az egészségmegőrzést jelölték meg mint leginkább támogatandó juttatást, utána hármas holtversenyben az étkezési támogatás, a gyógyulás és az üdülés, pihenés célú juttatás szerepelt. Ezeket a célokat az egészségpénztár, az egészségbiztosítás, az Erzsébet-utalvány és a SZÉP-kártya tudja biztosítani.

– Amíg adómentesen lehetett adni béren kívüli juttatásokat, addig folyamatosan nőtt irántuk az érdeklődés a munkáltatói oldalról, aztán 2010–2012 közt tetőzni látszott, azóta lassú növekedés tapasztalható – tudtuk meg.

Fehérít a SZÉP-kártya

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) is osztja a szakértő aggodalmát. Niklai Ákos elnök azt mondta, hogy korábban az üdülési csekk, majd az elmúlt években a SZÉP-kártya a lakosság pihenését, rekreációját, munkaképességének javítását szolgálta, egyben segítette a gazdaság fehérítését. A SZÉP-kártya a korábbi bürokratikus rendszernek is véget vetett.

– Megszüntetése elsősorban a vidéki szállodákat, szálláshelyeket érintené súlyosan, amelyekben nagyon magas a belföldi vendégéjszakák aránya. Ezen szálláshelyek között sok a kis méretű szálloda, panzió, falusi szálláshely, tehát a mikro- vagy kis- és középvállalkozás – mondta Niklai Ákos a turizmus.com-nak. Kiemelte azt is, hogy a belföldi turizmus várható csökkenése a központi költségvetés és az önkormányzatok bevételét is csökkentené, ez pedig a régiók, tájegységek, városok turisztikai népszerűsítésére fordítható összegeket is megnyirbálná.

Tízezernyi elfogadóhely

A SZÉP-kártyát több tízezer helyen fogadják el ma már: az MKB plasztikját több mint 18 ezer, a K&H-ét több mint 19 ezer, az OTP-ét 27 ezer elfogadóhelyen használhatjuk.

Ami a SZÉP-kártyát elfogadó terminálokat illeti, az MKB nem üzemeltet ilyet, a K&H-nak több mint 10 ezer olyan partnere van, amelynél POS-terminálon történő bankkártyás elfogadás is üzemel, ezek jelentős része a SZÉP-kártya mellett bankkártya kezelésére is alkalmas. – A vásárlói szokásokat figyelembe véve mindenképp forgalomcsökkenéssel kell számolni, amennyiben az elfogadóhely felszámolja a bankkártyás elfogadást – tudtuk meg Kovács Viktortól, a K&H Bank kkv-szegmens marketing-főosztályvezetőjétől.

A pénztárak gondjai

Aggódhatnak ugyanakkor az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak is a jövő miatt.

– Az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárakba a befizetések egy része valóban a kafetéria-rendszerből érkezik, de más források is vannak, például munkáltatói adományok vagy kafetéria-rendszertől független munkáltatói támogatás, illetve egyéni befizetések – közölte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ). Kiemelték azt, hogy egyre inkább eltolódik a hangsúly az egyéni öngondoskodás felé, illetve hogy januárban a kormány az önkéntes nyugdíjpénztárakról fontos kiegészítő elemként beszélt.

A kasszák jelenleg jól teljesítenek, ha pedig a változások – melyekről részleteket júniusra várnak – csak a készpénz-helyettesítő kafetériaelemekre hatnak, az tovább ösztönözheti a pénztári öngondoskodást.

Az ÖPOSZ tájékoztatása szerint az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a díjak 36%-át jelentik a munkáltatói befizetések, míg egészségpénztári tagságnál ez 67%. A munkáltatói befizetés nem csak kafetéria keretében történhet, így annak pontos aránya nem ismert, hogy a rendszer esetleges megszűnésével mekkora befizetések eshetnének ki. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál egyébként egyre csökkenő a munkáltatói befizetések aránya, az egészségpénztári támogatásnál ugyanakkor valószínűsítik, hogy ha ugyanazt az összeget a fizetésükkel kapnák meg a tagok, könnyen napi kiadásaikra fordítanák az egészségük helyett.

Ha valaki saját erőből nem tudná fizetni a tagdíjat, azt lehet szüneteltetni az ÖPOSZ tájékoztatása szerint, de mivel alacsony befizetésekkel is fenntartható a megtakarítási forma, érdemes minél hamarabb folytatni azt, élve az egyéni befizetések utáni adójóváírás lehetőségével és a tavaly ÖPOSZ-tag pénztáraknál elért átlag 4% feletti reálhozammal.


Fotó: Kálló Péter

Szép-kártya a turizmusban

A belföldi turizmus bevételeinek negyedét-ötödét adták SZÉP-kártyás költések a korábbi években. Egyes szálláshelyeken ez az 50%-ot is elérhette.

7%-kal nőttek tavaly a szálláshelyeken a SZÉP-kártyás fizetések.

83 milliárd forintot költöttünk tavaly a plasztiklapokról, a turizmus mellett jelentős volt a vendéglátós és a szabadidős forgalom.

Cikk ajánló

Hírlevél regisztráció


Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal
PCLand.hu