Áder visszadobta a nok-törvényt

Megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) szóló törvényt Áder János köztársasági elnök csütörtökön.
A jogszabályt egy hete - kivételes eljárásban - fogadták el a képviselők a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal javaslatára.

Áder János a parlament honlapján elérhető visszaküldő levelében azt írta: támogatandó célkitűzés a családok otthonteremtési lehetőségének bővítése állami támogatással, ám ennek végrehajtása áttekinthető, a folyamatban résztvevőknek megfelelő garanciákat biztosító szervezet kialakítását igényli, a működés szigorú hatósági felügyelete mellett.

Álláspontja szerint a törvény nem felel meg ezeknek az elvárásoknak, mert tisztázatlan és ellentmondásos rendelkezéseket tartalmaz a nok és a közösséget működtető, annak vagyonát kezelő szervező jogállásával, szervezetével és működésével kapcsolatban.

Nem ért egyet azzal sem, hogy a törvény több garanciális előírást kormányrendeleti szabályozás körébe utal, egyes rendelkezései pedig nincsenek összhangban a hatályos törvényi szabályozással.

Kifogásait részletezve a köztársasági elnök tisztázatlannak nevezte, hogy a törvény kit tekint a nok létesítőjének: a szervezőt, amely már a
nyilvántartásba vétel előtt jogosult tagokat toborozni és a közösség létrehozása érdekében jognyilatkozatot tenni, vagy a közösséget alkotó, a vagyonösszességet szolgáltató személyeket, akik azonban csak a közösség nyilvántartásba vétele után válnak annak tagjaivá.

A törvény rendelkezései nincsenek összhangban a jogi személy létrehozásának szabadságáról szóló polgári törvénykönyvi (Ptk.) szabályokkal - állapította meg az elnök, emlékeztetve: a jogalkotó célja az volt, hogy a közösséget megkülönböztesse a fogyasztói csoporttól - kimondva az új szervezet jogi személyiségét -, ebben az esetben viszont meg kell felelnie a jogi személyekre vonatkozó Ptk.-szabályoknak.

A jogszabály nem különíti el egyértelmű módon azt sem - folytatta -, hogy a szervező ügyvezetése egyes feladatainak ellátása során mikor jár el a közösség és mikor a szervező képviselőjeként.

Az államfő úgy látja, hogy ezeknek a kérdéseknek a tisztázása nélkül nem lehetséges a közösség és a szervező jogállásának pontos és egyértelmű meghatározása.

Kiemelte továbbá azt is: a jogszabály nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a szervező a törvényben meghatározottakon kívül más, a közösség által nem befolyásolható gazdasági tevékenységet is folytasson.

Bizonytalanságot okozhat emellett, hogy a közösség és a szervező nem tagjai egyetlen betétbiztosítási vagy befektetővédelmi szervezetnek sem - tette hozzá.
Áder János szerint a törvény nem tartalmazza a közösség tagjait érintő egyes garanciális szabályokat sem.

Ide tartoznak többek között a megelőlegezett tagi befizetésre történő kiválasztással, a kiválasztás lebonyolításával kapcsolatos szabályok, a tag befizetései értékállandóságának biztosítására vonatkozó előírások, a hiányzó tagi befizetések megelőlegezésére irányuló szerződés megkötésével, a hiányzó tagi befizetés megelőlegezésével és visszafizetésével kapcsolatos rendelkezések, valamint az állami támogatás igénylésének, folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének, a nemteljesítés és a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatás visszakövetelésének rendjét érintő szabályok - sorolta, emlékeztetve, hogy ezek meghatározását kormányrendeleti körbe utalja a jogszabályt.

Az államfő végül arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvény nem tesz eleget a végrehajtási jogszabály tekintetében előírt egyidejű hatálybaléptetés követelményének, mivel a hatálybalépés időpontjában az említett garanciális szabályokat még nem alkották meg.

Jelezte, hogy a jogalkotási törvény és végrehajtási rendeletei pontosan meghatározzák a jogszabályok előkészítésének rendjét, szabályait, így közöttük a jogszabályok szakmai tatalmának és jogrendszerbe illeszkedésének biztosítása, az előzetes hatásvizsgálat elvégzése és a jogszabálytervezetek véleményezésének kötelezettségét, amelyet ebben az esetben az előterjesztő elmulasztott.

Egy ilyen fontos és átfogó szabályozás megalkotására az elnök álláspontja szerint nem a legalkalmasabb módszer a kivételes eljárásban történő tárgyalás.

A parlament múlt csütörtöki döntése szerint a nokhoz csatlakozó tagok kötelezettséget vállalnak egy meghatározott összeg befizetésére, előre meghatározott ütemben. Az új lakás vásárlásához a megtakarításon felül még hiányzó összeget a közösség kamatmentesen megelőlegezi azoknak a tagoknak, akiket sorsolással választanak ki a több mint 10 éves futamidő alatt. A konstrukcióhoz állami támogatás is jár, amelynek mértéke a befizetési kötelezettség 30 százaléka, de legfeljebb havi 25 ezer forint. A megtakarításokat csak új ingatlan vásárlására lehet fordítani. A közösséget egy szervező cég működteti és az kezeli annak vagyonát is.

MSZP: van olyan fideszes, aki szót emel az állami lopás ellen

Az MSZP szerint most már van olyan prominens fideszes politikus, Áder János köztársasági elnök, aki hajlandó felemelni a szavát az intézményesített állami lopás miatt - mondta az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának szocialista alelnöke csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.

A Demokratikus Koalíció véleménye szerint a kormánynak vissza kell vonnia a nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) szóló törvényt, miután azt Áder János köztársasági elnök csütörtökön megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek.

Cikk ajánló

Hírlevél regisztráció


Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal
PCLand.hu