Növekszik a digitális világban a hazai vállalkozások hátránya

A digitális készségek hiánya hatalmas probléma az Európai Unión belül, hazánk pedig különösen nem teljesít jól e téren.
A Digital Economy and Society Index (DESI) a 28 EU-állam közül mindössze a 20. helyre teszi Magyarországot a társadalom digitális készségei, a vállalkozások digitalizáltsága, az internet-hozzáférés és a digitális közszolgáltatások terén. Még nagyobb ugyanakkor lemaradásunk a vállalkozások digitalizáltságának részterületén: mindössze a 26. helyre vagyunk jók.

Mindeközben 2020-ig közel 900 ezer állás marad betöltetlenül – becslések szerint – az unióban a lemaradás miatt, mivel a munkakörök közel 90 százaléka igényel valamiféle digitális jártasságot.

Sokan leszakadnak

A magyarok digitális jártasságával több felmérés is foglalkozott a közelmúltban. A DELab és a Varsói Egyetem a múlt hónapban Eurostat-adatok alapján készített országjelentése arról árulkodik, hogy a magyarok közel felének alacsony szintűek a digitális képességei, vagy egyáltalán nincsenek is. Alapszinten mindössze 30 százalék boldogul a digitális világban, ennél jártasabbnak pedig 22 százalék mondhatja magát – ugyanez az arány az EU-15-ök terén egyharmad.



A jártasság szintjét aszerint határozták meg, hogy a négy alapvető terület – kommunikáció, információ, problémamegoldás és szoftver – közül hányban képes valaki bizonyos műveletek végrehajtására.

Ez lehet egy Skype-hívás elindítása, bizonyos információk keresőmotor segítségével való begyűjtése, szoftverbeállítások módosítása vagy multimédia-szerkesztés. Ha valaki mindegyik kategóriában képes több feladat megoldására, az alapszintnél jártasabb, kategóriánként egy sikeres feladatmegoldás alapszintű ismeretet jelent, az alacsony tudás pedig azokat jellemzi, akik akár három kategóriában sem képesek egy feladatot sem megoldani.

Jó kapcsolattartás

A magyarországi kis- és középvállalkozásoknak mindössze 25 százaléka használ valamilyen közösségi oldalt.

A részterületeket megvizsgálva ugyanakkor az is kiderül, hogy van, amiben a magyarok jól, sőt, átlag fölött teljesítenek, vagy annak közelében maradnak.

Kommunikációban lekörözzük az EU-15 átlagát, információban alig maradunk el tőle, a problémamegoldás és szoftverek terén ugyanakkor jelentős leszakadásunk van. Ez ugyanúgy igaz a társadalom egészére, mint az alapvetően jártasabb diákok csoportjára, azzal a különbséggel, hogy a diákoknál kisebb a lemaradás.

Körükben az átlag fölötti képességekkel rendelkezők aránya jóval nagyobb – 59 százalékos –, mint a teljes társadalmon belül.

A jelentés kitér az internet­elérés átlagárára is, megállapítva azt, hogy Magyarország az ötödik legdrágább uniós tagállam e szempontból. Az EU-15-ökben átlagosan 37 euró az előfizetés árának középértéke, nálunk 57 euró.

Tableten nem megy

A magyar digitális jártasságot tavaly júniusban az eNet is kutatta: ők hat alapfeladatot – e-mail küldése csatolt fájllal, információkeresés keresőmotorral, üzenetírás chatszobába, hírcsoportra vagy fórumra, internetes telefonálás, fájlmegosztó program használata és weblap készítése – vizsgáltak.

Felmérésükben 1-2 feladat elvégzése alacsony, 3-4 közepes, 5-6 magas kompetenciát jelölt. E szerint a beosztás szerint a helyzet nem annyira drámai: ők a netezők ötödét tartották alacsony, 43%-át közepes, 37%-át magas kompetenciaszinttel rendelkezőnek. Igaz, kutatásuk azt is megállapította, hogy a PC-n vagy laptopon internetezők körében többen vannak azok, akik jártasabbak, mint az okostelefont vagy tabletet használók közt. A kutatás azt állapítja meg, hogy ezeknek az eszközöknek a használatát nem is oktatják.

Hátrányban a kkv-k

A digitális képesség hiánya komoly gazdasági hátrányt is okozhat, ahogyan arról Heal Edina, a Google Magyarország vezetője egy sajtótájékoztatón beszámolt. A kkv-knak csak 64 százaléka készített már saját weboldalt – szemben az EU-15-ök 79 százalékával –, mindössze negyedük használ közösségi oldalakat – az alapító államoknál ez 43 százalék –, és 9,8 százalék folytat e-kereskedelmi tevékenységet az EU-15 14,6 százalékával szemben. Véleménye szerint az se javít sokat a helyzeten, hogy a tudományos, technológiai, mérnöktudományi és matematikai végzettségű szakemberek számának terén is lemaradtunk.

Workshop indul

Heal Edina ellentmondást lát abban, hogy miközben a mindennapokban már jól használjuk az internetet, a vállalkozások ebből nem tudnak profitálni.

– Egy kutatás szerint a magyarok mintegy hatvan százaléka nap mint nap internetezik. Így szervezi például nyaralását, osztja meg fotóit, tartja a kapcsolatot barátaival, családjával – mondta. Ezt szeretnék segíteni átvinni az üzleti szférába, ezért vállalta tavaly a Google Brüsszelben, hogy egymillió uniós állampolgárt képez ki digitális ismeretekből.

A sikerre tekintettel megduplázták ezt a számot, jövő év végéig kétmillió embernek adnak át tudást, ennek a programnak a részeként pedig ingyenes digitális workshopokat indítanak magyar nyelven is. Ezeken diákok, vállalkozók, magánszemélyek is részt vehetnek, és összesen 23 témakörben képezhetik magukat, majd az ismereteket felhasználva sikeresebben vehetik birtokukba a digitális teret.

A workshopról

Tudásszinttől, előismeretektől függetlenül bárki elvégezheti a workshopot, regisztrálni a digitalworkshop-hu.withgoogle.com oldalon kell.

89 modulban összesen 8 órányi angol nyelvű, magyar feliratos videó képezi a tananyagot, ezeket követően teszteket kell kitölteniük az érdeklődőknek.

A workshopról tanúsítványt ad ki a Google és az IAB Europe.

Cikk ajánló

Hírlevél regisztráció


Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal
PCLand.hu