Az idei országjelentés tanúsága szerint így látja Magyarországot a világ egyik legtekintélyesebb civil jogvédő szervezete, az Amnesty International (AI). Irodái 5 kontinens 60 országában működnek, tevékenységüket 1,8 millió aktivista és befizető támogatására építik. A szervezet költségvetése évi 100 millió dollár, ebből készülnek az éves jelentések, amelyek 155 ország emberi jogi helyzetét térképezik fel.

A világ legerősebb jogvédő szervezete nem csak Magyarországgal szigorú. A Guantanámón bírósági eljárás nélkül fogva tartott rabok ügyében keményen támadja az Egyesült Államo kat, az Európai Unióról pedig az a véleménye, hogy a példát nem mutatja, inkább csak másoktól követeli meg, hogy példásan viselkedjenek. A jelentés szerint a nyugati kormányok impotenciáját tükrözi, hogy hat évtizeddel az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatko zatának elfogadása után még az igazságtalanság, az egyenlőség hiánya, a jogtiprók büntetlensége jellemzi a világot. 81 országban még mindennapos a kínzás, 77 országban sértik meg a szólás szabadságát és 54 ország nem biztosítja a bíróság előtt egyenlőséget.

Az Amnesty Internatio nal jelentéseit a demokratikus országok intézményei, szervezetei igen komolyan veszik, néha komolyabban, mint saját államapparátusuk közléseit. A szervezet pártatlanságához, alaposságához nem férhet kétség. Az nem támogat és nem ellenez semmilyen kormányzati vagy politikai rendszert, miközben nem feltétlenül ért egyet azoknak az áldozatoknak a nézeteivel sem, akiknek jogait védelmezi.

Az AI az egész földgolyón figyeli a médiumokat, kapcsolatot tart megbízható információforrásokkal, szakértőket küld, hivatalos intézményeknél kilincsel, hogy adatokat szerezzen a lelkiismereti foglyokról, a bírósági rendszerről, arról, hogy előfordul-e kínzás vagy embertelen bánásmód, eléri-e az igazságszolgáltatás a jogsértőket.

Az Amnesty International hazai szervezete 1990 óta működik, 6-700 adományozó tagja és 80-100 aktivistája van. Álmosd Róbert, az AI Ma­gyarország egy hónapja kinevezett igazgatója arról is beszámolt a Met­ro­pol­nak, hogy a szervezet irodája jelenleg 4 fizetett alkalmazottal működik, mun­kájukat a 8 tagú elnökség felügyeli a közgyűlések közötti időszakban. Az aktivisták többsége egyetemista vagy főiskolás, furcsa módon közülük sokan éltek külföldön és onnan, nem a hazai híradásokból ismerik a szervezetet. A világ számos országában a fiatal nyugdíjasok a legaktívabb tagok. Ők azok, akiknek energiájuk van arra, hogy fontos ügyekkel foglalkozzanak, miközben már nem foglalja le őket a napi munka. Ez a réteg sajnos szinte teljesen hiányzik a hazai szervezetből – talán a megélhetés gondjai kötik le őket.

Az AI akcióinak és kampányainak hátterében megbízható tudás áll, ami nem helyettesítheti a figyelemfelkeltő formát, hiszen az aktivistáknak a bulvármédia zajában kell felkelteniük a figyelmet. Ebből a szempontból is igen sikeres volt a családon belüli erőszak elleni kampány, melyben olyan kirakati babákat használtak, melyeket profi testfestő maszkírozott áldozattá.

Sokan felkapták a fejüket a januári, Guantaná­mo-kampány idején is, amikor az aktivisták narancssárga ruhában, összeláncolva vonultak az amerikai nagykövetség elé. A Nyugatinál utcaszínházi előadást tartottak: a kínzást bemutató jelenet olyan jól sikerült, hogy felháborodott járókelők kérdezték a jelenlévő rendőrt: miért nem avatkozik be az erőszakot látva!?

Takács Dóra, a Nem­zetközi Üzleti Főiskola hallgatója lelkes aktivistaként csatlakozott az AI-hoz. Mint elmondta, kiskamaszként látott egy filmet arról, hogy a bíróság hogyan próbálta eltussolni egy fehér ember ügyét, aki egy 8 éves fekete kislányt erőszakolt meg. Már akkor elhatározta, hogy az emberi jogok ügyével foglalkozik majd. Az álom megvalósításának ideális terepe az Amnesty Interntional, amelynek irodája fiatalos hangulattal, nyitott szellemmel várja azokat, akik készek mások igazsága mellett kiállni. Főként olyanok mellett, akiknek a hazájában reménytelen a küzdelem a jogorvoslatért.

Az AI Magyarország közgyűlése idén úgy döntött, hogy a szervezet legfontosabb stratégiai céljai között szerepeljen a nők elleni erőszak megszüntetése, az emberek testi és szellemi integritásának vé­­delme, a kölcsönös tisztelet kialakítása, a diszkrimináció elleni harc. Mint Ál­mosd Róberttől megtudtuk, jövőre hazai kampánytéma lesz a nemi erőszak, a CIA fogolyszállító gépeinek ügye, fel akarják hívni a figyelmet a romák elleni diszkriminációra is. A szervezet várja mindazokat, akik készek részt venni az akciókban.

Álmosd Róbert igazgató, AI magyarország