A XV. században sűrűn váltották egymást a tulajdonosok - olvasható a község honlapján. A Pati Török család, a murakeresztúri apát, a Szentjakabi Chernel Bertalan, Tolnai Bornemissza János alkincstárnok - aki Mátyás királytól kapta adományul - voltak a földbirtokosok. 1480-ban Berzenczei György fia, Sandrin indított pert Nagysávoly miatt Török Kocsárd ellen. A XVI. században is gyakran adták-vették az itteni birtokokat. Így földesúr volt az Orros család, Szerdahelyi Imre, Török János, majd Török Bálint, Komjáthy László özvegye, Nagy Máté, Zerdahelyi István, Lengyel Boldizsár és Bornemissza Pál is. A török hódoltság alatt ezek a települések is elpusztultak. 1711-ben települt újra, gróf Festetics Pál birtokában.
Ezt követően a Festetics család a tulajdonos még a XX. század 30-as éveiben is, de ekkor már a Magyar Földintézet tulajdonában is találhatunk földterületet. Ez időben volt a legnépesebb a falu, 1932-ben a 196 lakóházban 1005 lakost számláltak. Akkoriban már működött a hitelszövetkezet, amely 1947-ben beolvadt a Dunántúli Bank és Takarékpénztár Rt-be, tejszövetkezet és kisgazdakör. A római katolikus népiskolát 1750-ban alapították.
A posta, a telefon illetve a körjegyző csak Somogysámsonban volt elérhető, míg 1951-től már helybe került a közigazgatás központja. A Szabadság Mgtsz. 1952-56 között működött, 1959-től pedig az Új Élet Mgtsz. gazdálkodott a földeken, melyhez később csatlakozott Főnyed, Szegerdő, Szőkedencs. 1992-ben csődbe ment a szövetkezet.
A falu katolikus templomát 1875-ben szentelték fel, előtte látható az I. és II. világháború hősi halottainak emlékműve. Egészségügyi szolgálat helyben van, az orvos és a védőnő naponta rendel.
Sávoly mellett csütörtökön került sor a 200 millió eurós beruházással épülő Balatonring alapkőletételére. A pálya 2009 szeptemberétől minimum üt éven keresztül ad otthont a gyorsaságimotoros-világbajnokság magyarországi futamának.
Logikai játék a számokkal
