A hazai csapat sokszínűnek számít még a nemzetközi mezőnyben is: van építész, joghallgató, biológus, dizájner és cégvezető is a nagykövetek között. Mindegyik fiatal sikeres a saját szakterületén, és fontosnak tartja azt is, hogy mindennapi döntéseiben a környezetvédelem szempontjai is helyet kapjanak.



A csapat tagjai több hónapnyi egyeztetés után úgy döntöttek, hogy olyan programokat szeretnének hazánkban létrehozni, amelyek a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorításáért tesznek, de ezt nem a fogyasztás radikális visszafogásával kívánják elérni, hanem a tudatos választásokon alapuló életmódra buzdítanak.
Talán nem vagyunk tudatában ugyanis annak, hogy a növénytermesztés, az állattartás, bútoraink gyártása, lakásunk világítása, az áruk csomagolása mind-mind rengeteg szén-dioxid kibocsátásával jár. Ha nem túlcsomagolt és messziről hozzánk szállított ételt veszünk, ha jól szigetel az ablakunk, vagy megelégszünk egy alacsonyabb fogyasztású, kisebb autóval, máris sokat tettünk a környezetért. (És valószínűleg még pénzt is megtakarítunk a fűtésszámlán és a kevesebb elpöfögött benzinen.)

A csapat ebben a szellemiségben megfogant első projektje Országos Klímairoda Hálózat létrehozása: az első, aza mintairodát februárban nyitják meg a Szent István Egyetem gödöllői campusán. A klímairodák olyan tudásközpontokként működnek majd egyes intézmények falain belül, amelyekben a 18–23 éves, a téma iránt érdeklődő és arra érzékeny fiatalok választ kaphatnak a környezetvédelmet érintő kérdésekre, részt vehetnek az ott szervezett projektekben és bekapcsolódhatnak az egyes irodák munkájába is. Így az alapvetően más területen tanulók is már fiatalon megismerhetik a klímavédelem alapkérdéseit.

Mindemellett az irodák maguk is a lehető legkörnyezetbarátabb módon épülnek meg: ehhez mintát is szolgáltat majd a gödöllői klímaközpont.