Az Emberi Jogok Egytemes Nyilatkozata az emberi jogi mozgalom legfontosabb, leglényegesebb alapelveit fekteti le
(a rövidített listát lásd a cikk végén).

Eleanor Roosevelt egyszer így fogalmazott: „Valójában hol kezdődnek az emberi jogok? A közvetlen környezetünkben, az otthonunk közelében – olyan szűk, aprócska helyeken, amelyek egyetlen világatlaszon sem láthatók. Ezek az egyéni világ részei: a közvetlen környezetünk, ahol lakunk; az iskola vagy egyetem, ahová járunk; a gyár, a gazdaság vagy az iroda, ahol dolgozunk. Ezeken a helyeken minden férfi, nő és gyermek megkülönböztetés nélkül egyformán azonos jogokra, bánásmódra és esélyegyenlőségre jogosult. Ha ezek a jogok ezen a szinten semmit nem jelentenek, a világon bárhol súlytalanok lesznek. A közvetlen környezetünkben érvényesülő jogok védelmét célzó állampolgári összefogás nélkül hiába várjuk, hogy a helyzet a tágabb környezetünkben javuljon.”

Fontosak a következő hónapok

Navanethem Pillay, az ENSZ emberi jogi főbiztosa az Emberi Jo­gok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának 60. évfordulóján kiemelte: a szegénység egyszerre oka és következménye az emberi jogok megsértésének. – Résen kell len­nünk a következő hónapokban, hogy a fejlesztési programok és a szociális védőhálók legalább a jelenlegi szinten maradjanak, nehogy végzetessé váljon a válság.

Mary Robinson, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa, egykori ír elnök arról beszélt, hogy George Bush amerikai elnök kormányának terrorellenes háborúja veszélybe sodorta az emberi jogokat. A biztonság emlegetése közben alapvető normák sérülnek a 2001. szeptember 11. utáni világ­ban – mondta.

Nemzetközi Emberi Jogi Bíró­ság létrehozását javasolta az emlékülésen Manfred Nowak, a kínzások eseteinek kivizsgálásával megbízott osztrák ENSZ-diplomata, jogtudós. Egy ilyen, az egész világra kiterjedő hatáskörrel működő igazságszolgáltatási szerv felelősségre vonhatná akár a nagy nemzetközi vállalatokat is, ha megsértik az emberi jogokat, és kártérítéseket ítélhetne meg a jog­sértések kárvallottjainak. A bíróság döntései kötelező érvényűek lennének, az államok kötelesek lennének gondoskodni a megítélt kártérítési összegek kifizetéséről. A bíróság akár a „mul­tik” bankszámláinak befagyasztását is elrendelhetné, ha másként nem tudna érvényt szerezni döntéseinek – fejtegette az osztrák ENSZ-diplomata.

Az emberi jogok megsértése az is, hogy jelenleg 12 millió ember él rabszolgasorban világszerte, sokan közülük éppen a fejlett Európában.

Emberi jogi rendezvény
Az Amnesty International, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédô Iroda (NEKI), és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) változatos rendezvényt szervez az Emberi Jogok Világnapján december 10-én a budapesti Gödörben. Koncertek, kerekasztalbeszélgetések várják az érdeklődőket.

EMBERI JOGOK EGYETEMES NYILATKOZATA

Rövidített változat.
Elfogadva és kihirdetve az ENSZ közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.
Forrás: Amnesty International, magyarországi szervezet

1. cikkely: Az egyenlôséghez való jog
2. cikkely: A diszkrimináció tilalma
3. cikkely: Az élethez, a szabadsághoz és a személyi szabadsághoz való jog
4. cikkely: A rabszolgaság tilalma
5. cikkely: A kínvallatás és a megalázó bánásmód tilalma
6. cikkely: A jogalanyiság elismeréséhez való jog
7. cikkely: A törvény elôtti egyenlôséghez való jog
8. cikkely: Az illetékes bírósághoz való jogorvoslatért folyamodás joga
9. cikkely: Az önkényes letartóztatás és számûzés tilalma
10. cikkely: A méltányos és nyilvános tárgyaláshoz való jog
11. cikkely: Az ártatlanság vélelméhez való jog a bûnösség megállapításáig
12. cikkely: A személy magánéletébe, családi ügyeibe, magánlakásába vagy levelezésébe való beavatkozás tilalma
13. cikkely: A szabad mozgáshoz való jog országon belül és kívül
14. cikkely: A személy joga ahhoz, hogy az üldözés elôl más országban menedéket találjon
15. cikkely: Az állampolgársághoz és az állampolgárság megváltoztatásához való jog
16. cikkely: A házasságkötéshez és családalapításhoz való jog
17. cikkely: A saját tulajdonhoz való jog
18. cikkely: A meggyôzôdés és vallás szabadsága
19. cikkely: A vélemény és információ szabadsága
20. cikkely: A békés célú gyülekezés és egyesülés szabadsága
21. cikkely: Az ország ügyeinek intézésében való részvétel és a szabad választás joga
22. cikkely: A szociális biztonsághoz való jog
23. cikkely: A szabadon megválasztott munkához és a szakszervezetbe való belépéshez való jog
24. cikkely: A pihenéshez és szabadidôhöz való jog
25. cikkely: A megfelelô életszínvonalhoz való jog
26. cikkely: Az oktatáshoz való jog
27. cikkely: A közösség kulturális életében való részvétel joga
28. cikkely: Egy olyan társadalmi rendhez való jog, amelyben a nyilatkozatban foglaltak kifejezésre jutnak
29. cikkely: A szabad és teljes fejlôdéshez szükséges közösségi kötelességek
30. cikkely: A fenti jogokba való állami és személyi beavatkozástól való szabadság