Az igazán látványos probléma a Nabucco projekt körüli magyar hezitálás és a túlságosan erős magyar-orosz barátság volt. Ez „nagyon mély nyomot hagyott az amerikaiakban” - mondta Gyarmati István a külügyi bizottság Demokratikus Átalakulásért Intézetben tartott kihelyezett ülésén. Az amerikai-magyar viszonyban most sokéves „apró munkára” van szükség.
Az amerikai-magyar kapcsolatok kijavítása legalább ötéves program - hangsúlyozta az igazgató. Az elkövetkező öt évben a magyar politikának az Egyesült Államok vonatkozásában arra kell koncentrálnia, hogy bizonyos kérdésekben látványosan segítse az amerikai politikát, így például Afganisztánban, több kérdésben pedig nem szabad állást foglalni.
Annak érdekében, hogy hatékony legyen a magyar Amerika-politika, szoros együttműködésre van szükség a Miniszterelnöki Hivatal, a Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium között - mondta a szakember.
Magyarics Tamás, az intézet igazgatóhelyettese arról beszélt, hogy a 2008-as „kritikus választás” volt, hosszabb időszakon keresztül demokrata dominancia lehet az Egyesült Államokban.
Ha az Obama-adminisztráció sikeres lesz, akkor 2012-ben és 2016-ban is nyerhetnek a demokraták. A tendenciák szerint 10-12 éves ciklusonként váltják egymást a demokrata és a republikánus kormányok. Emellett a választási térkép nagyon nagy mértékben átalakult: korábban a keleti és a nyugati part volt a demokratáké, most azonban sikerült a fontos republikánus bázisokat is elfoglalni - mutatott rá a szakértő.
A demográfia is a republikánusok ellen dolgozik: a fehér lakosság csökken: 40-50 év múlva kisebbségben lesznek. Elsősorban a latin népesség nő, amelynek kétharmada demokrata szavazó - tette hozzá. Ráadásul az 1968 óta tartó republikánus hullám kimerülőben van. Úgy tűnik, hogy a republikánusok a hagyományos liberális gazdaságpolitikával egyre kevesebb embert tudnak maguk mögé állítani - elemezte a helyzetet Magyarics Tamás.
Az Obama-adminisztráció első néhány politikai lépése azt mutatja, hogy az új elnök egy európai értelemben vett szociáldemokrata irányt fog képviselni: megnöveli az állam szerepvállalását, emeli az adókat. Egy hagyományos értelembe vett liberális-demokrata politikát lehet várni az Obama-adminisztrációtól. Valószínűleg nem teljesül az a terv, hogy túllépnek a pártpolitikán. Az eddigi szenátusi döntések is ezt mutatják - tette hozzá.
Az Egyesült Államok külpolitikájában annyi változás várható, hogy bizonyos elhanyagolt területekre próbálnak meg nagyobb hangsúlyt helyezni: így például Latin-Amerikára. Emellett „csomagban kívánják kezeln” a közel-keleti térséget, Kínával és Oroszországgal pedig kompromisszumokra is készek lesznek az amerikaiak annak érdekében, hogy a gyakorlati kérdések megoldódjanak - mondta Magyarics Tamás.
Gyarmati István szerint is az Egyesült Államok előtt álló legfontosabb kihívások között szerepel a közel-keleti válság, Irak és Afganisztán is. „Vesztésre állunk Afganisztánban”, nem biztos, hogy az amerikai kormányzat tudja majd kezelni az afganisztáni problémát. Reális célokat kellene meghatározni, hozzárendelve a megfelelő eszközöket. Azt is meg kell fogalmazni, hogy mit akarnak hátrahagyni a szövetséges erők Afganisztánban - tette hozzá.
Gyarmati István arról is beszélt, hogy kétséges az új amerikai orosz-politika, Oroszország ugyanis nem tudja teljesíteni azokat a várakozásokat, amelyeket az amerikaiak táplálnak vele szemben. Hasonló dilemmákkal küzd az amerikai adminisztráció a Közel-Keleten és Kínával is - mutatott rá. Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke kiemelte: az új amerikai kormányzat gondolkodásában nem foglal el központi helyet az Európai Unió. A közös uniós kül- és biztonságpolitikai elképzelésekben azonban nagyon hangsúlyos a transzatlanti viszony.
Az európai elkötelezettség mércéje lesz, hogy az unió milyen mértékben tud részt vállalni az afganisztáni, pakisztáni, iraki, iráni, palesztin-izraeli konfliktusok megoldásában. A magyar külpolitika ezt az elmúlt években helyesen felismerte - mondta a politikus.
Logikai játék a számokkal
